Az Európai Bizottság (EB) kedden tette közzé Brüsszelben az esedékes tavaszi gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve. Idén 2,8 százalékos, jövőre 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon
Tavaly a magyar GDP 3,6 százalékkal nőtt – emlékeztet a jelentés. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szakértői szerint a növekedés várható lassulása annak tudható be, hogy veszítenek növekedésserkentő erejükből olyan tényezők, mint, például,az EU-források rekordmértékű felhasználása.
A brüsszeli becslések szerint a magyarországi munkanélküliség, amely jelentősen csökkent, tovább zsugorodik majd, az infláció pedig idén eléri a mélypontot. A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt marad. A magyar költségvetési hiány 2014-ben a GDP 2,6 százaléka volt. Idén 2,5 százalék, 2016-ban 2,2 százalék várható az Európai Bizottság szerint.
Részletesebben
Részletező értékelésében az Európai Bizottság megállapítja: 2014-ben a magyar gazdaság a vártnál nagyobb növekedést produkált. A belső kereslet önmagában 4 százalékos GDP-bővülést eredményezett, amit 0,4 százalékponttal lerontott a külkereskedelmi mérleg, így állt elő a 3,6 százalékos növekedés. A belső keresleten belül a bruttó felhalmozás volt a fő tényező. A köz- és a magánszféra beruházásainak szárnyalását segítette az EU-források fokozott felhasználása, valamint a központi bank növekedésösztönző finanszírozási programja, a kis- és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése.
A lassulás jelei már 2014 második felében láthatóak voltak – folytatódik a brüsszeli értékelés. Ez a lassulás a bizottsági elemzők szerint tovább fog tartani, mert az EU-források beáramlásának, valamint a kedvezményes hitelezésnek a hatása mérséklődik.
A 2015-2016-os növekedésnek is a belső kereslet lesz a fő hajtóereje, de a hangsúly a beruházási igényekről áttevődik a magánfogyasztásra – véli Brüsszel. A háztartásoknál több lesz az elkölthető jövedelem, részben annak a pénznek köszönhetően, amit a devizahitelek forintosításával összefüggésben a bankok kénytelenek visszafizetni, részben annak nyomán, hogy az alacsony infláció mellett a reálkeresetek várhatóan növekedni fognak.
Erre figyelmeztetnek
Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy 2016-tól már csak a 2014-2020-as uniós keretköltségvetés strukturális alapjai lesznek elérhetők Magyarország számára, ami a beáramló EU-források jelentős csökkenését eredményezi, ez pedig hatást gyakorol a beruházási tevékenységre. Így a közfogyasztásban a tavalyi 2,4 százalékos növekedés után idén már csak 0,9 százalékos növekedés, 2016-ban pedig 0,5 százalékos csökkenés várható. Az állóeszköz-beruházások a 2014-es 11,7 százalékos növekedés után idén már csak 4,6 százalékos növekedést, jövőre pedig 1 százalékos csökkenést fognak mutatni az Európai Bizottság becslései szerint.
Mi várható még?
Az export növekedni fog, és a külkereskedelmi mérleg idén 0,4 százalékponttal, 2016-ban pedig 1,2 százalékponttal járul majd hozzá a növekedéshez.
A munkanélküliség, amely 2014-ben 7,7 százalékra csökkent, idén várhatóan 6,8, jövőre pedig 6 százalékra süllyed.
Tavaly nem volt infláció, idén márciusban pedig 0,6 százalékos árszintcsökkenés mutatkozott. Az év második felében a becslések szerint enyhe emelkedés lesz, így az esztendő végére ismét 0 százalékos infláció várható. Jövőre az árak mintegy 2,5 százalékkal emelkedhetnek.
A becsléseket különböző bizonytalansági tényezők felfelé vagy lefelé módosíthatják, jegyzi meg az Európai Bizottság és megállapítja, hogy több olyan bizonytalansági tényező van, amely kedvező irányba tolhatja el a kiinduló feltételezéseket. Így például a javuló bizalom önmagban is serkentheti a beruházásokat, valamint további hitelezés indulhat meg a növekedési hitelprogram felfutása, illetve a pénzügyi szektor irányában követett politika révén.
