Markos József, azaz Alfonsó 1912. február 28-án született a klasszikus pesti zsidónegyedben, a Klauzál tér mellett. Markstein Bertalan és Stern Júlia második gyermekeként. Marksteinék kezdetben a Klauzál téren árultak libát. Az üzlet olyan jól ment, hogy rövidesen már a Garai téren nyithattak vendéglőt. Ott töltötte a kis Józsi a gyermekéveit, és korán hozzászokott a kemény fizikai munkához.
Fotó: MTI / Fényes Tamás
A virágzó vendéglő szépen hozott a konyhára, így a papa nagyobb fába vágta a fejszéjét: hatalmas, kerthelyiséges éttermet nyitott a Stefánián. Az elegáns vendéglőben rendre megfordultak Budapest előkelőségei. Bár a hamarosan beköszöntő gazdasági válság csődöt hozott, a rendkívül jó gazdasági érzékkel és küzdőszellemmel megáldott papa feltápászkodott, és a Városliget melletti Aréna úton nyitott újabb vendéglőt. A törzsvendégek között voltak Latabár Kálmánék, Csortos Gyula és Gózon Gyula, a kor színészóriásai.
Marksteinék Józsi fia, jókötésű ifjúvá cseperedett. Kereskedelmi iskolába adják, ahonnan távoznia kell, mert konfliktusba keveredett az egyik tanárával. Így marad a munka apja üzletében, majd autószerelő-inasként helyezkedik el. A testi erőpróba, a harc azonban továbbra is vonzza. Egy alkalommal sportoló nagybátyja izmait meglátva elhatározza, hogy birkózó lesz. El is megy az MTK birkózócsarnokába, ahol – próbaképp – egy kisebbfajta hústorony veszi kezelésbe. Noha az első birkózópróba keserves vereséggel zárult, nem adta fel. Birkózni kezdett, később pedig átigazol a súlyemelőkhöz. Közben kitanulja az autószerelés mesterségét, de továbbra sem akar a látványos erőmutatványokról lemondani. 1930-ban artistának áll, miután a csillaghegyi strandon találkozik egy artistával, aki pár hónapos kiképzés után egy ugrószámban alkalmazza a népligeti cirkuszban.
Családja nem nézi jó szemmel a mutatványoskarriert, ezért apja egy strassbourgi ismerőséhez küldi, ahonnan Józsi továbbáll Párizsba, és a Renault cégnél nyolc hónapon át autószerelőként dolgozik. Ezután hazajön, és soha többet nem tér vissza a normális, polgári foglalkozáshoz. Örökre megfertőzte a szórakoztatóipar csillogó világa.
Hazatérve a Vidám Parkhoz tartozó varieté, az Alpesi falu untermanja lesz, velük utazik Bulgáriába egy fellépéssorozatra. Ott aztán egy profi birkózóhoz szerződik át, és a „Hortobágy legyőzhetetlen bikájaként” járja a balkáni országot. A sikersorozat végére egy balsikerű várnai fellépés tesz pontot, ahol török ellenfele csúful helybenhagyja. Hazajön, és átmenetileg egy divatüzletben lesz kereskedősegéd.
Hamarosan felveszik a Royal Revü Varieté tagjai sorába. Ekkoriban változtatja nevét Markos Józsefre. Aztán táncosként egy évig Olaszországban turnézik, majd a Czája Cirkus vándortársulatának tagja lesz. Artistalétét rövid időre katonai szolgálat szakítja félbe. Az I. Jászkun Huszárezred Kerepesi úti laktanyájában szolgál lovas huszárként. Leszerelés után Budapest legfényesebb mulatójában, a világhírű Arizonában dolgozik parkettáncosként, de játszik itt csillárról lelógó ágyékkötős rabszolgát vagy a faunt a lenge öltözetű nimfák között. Itteni karrierjének egy botrány vet véget. Az ifjú Festetich gróf mókából, öngyújtójával meggyújtja Alfonsó kellékágyékkötőjét, mire a felháborodott artista hatalmas pofont kever le a kapatos arisztokratának.
(folytatjuk)
