Foci

Kell-e még olyan csatár, aki nem tud mást, csak gólt lőni?

Valahol szomorú, hogy a holland futball egyik kivételes csatára, Bas Dost, még 29 éves korára sem futott be igazán, nem vitte el egyetlen topbajnokság csapata sem. Pedig a portugál Sportingban szó szerint minden meccsre jut egy gólja. Hozzá hasonló karakterű és eredményességű csatár talán nincs is még egy Európában. Kihalófélben van a szerepköre, mert ő az igazi lesipuskás, az egyérintős gólok királya.

A holland Bas Dost öt klubban fordult meg profi karrierje során, ebből két utolsó csapata, a német VfL Wolfsburg és a portugál Sporting CP képviseli azt a fajta minőséget, amit már magasabb szinten is jegyeznek. A pazar gól/meccs mutatóval rendelkező 29 éves csatár tavaly áprilisban ütötte át először a média ingerküszöbét, amikor a semmiből előkerült egy statisztika: Dostnak megszakadt egy lenyűgöző, 45 meccses sorozata, miszerint 2017 márciusától 2018 áprilisáig egyetlen érintésből rugdosta a gólokat.

Ez 64 olyan találatot jelentett, amikor első szándékból a kapuba passzolta a labdát, átvétel és mindenféle trükk, egyéb csel, tili-toli nélkül:

  • 12-szer büntetőből,
  • 27-szer fejjel
  • és 25-ször lábbal.

A statisztikát látva, minden Gerd Müller-, és Ruud van Nistelrooy-rajongó elismeréssel csettint, mert tudja: ilyen statisztikát egy legyintéssel nem lehet elintézni.  Dost játékáról előtte, de azóta sem zengenek ódákat – holott már a 2018-19-es szezonban is 12 meccsen 13 gólnál jár –, ami leginkább a portugál foci vegyes megítélésének köszönhető. Pedig a támadó teljesítménye akkor is megsüvegelendő, ha a 18 csapatos portugál első osztály nem tartozik a legerősebb európai bajnokságok közé, a Porto, Benfica, Sporting, Braga négyes versenyébe a legritkább esetben tud beleszólni más, gyengébb játékerőt képviselő klub. De mitől van az, hogy egyetlen topcsapat sem kapja fel a fejét erre a teljesítményre? Illetve, ha fel is kapja, miért nem tesz lépéseket a holland lesipuskás szerződtetésére?

Mindig kell mögé egy őrülten eszes irányító

Dostot 2016-ban szerződtette a nagy múltú portugál klub, mindössze 12 millió euróért. Összevetve a statisztikai mutatóit és a mai piaci árakat, az összeg szerénynek tűnt már akkor is, hiszen számítani lehetett arra, hogy a Bundesligában is 85 meccsen 36 gólt jegyző csatár egy alacsonyabban rangsorolt bajnokságban még magasabb szintre juthat. Az akkoriban Jorge Jesus irányítása alatt álló Sporting Islam Slimani Leicester Cityhez történő távozása után csapott le a hollandra, aki játékával tökéletesen pótolta az addigi topcsatárt.Jesus kitűnő érzékkel jött rá arra, hogy a mezőnyben is remeklő Slimanit kizárólag úgy lehet az inkább a kapu 5-10 méteres előterében hatékony Dosttal helyettesíteni, ha az erősségére koncentrálva minden más feladatot a többi támadásban szereplő játékossal végeztet el. Így lehet, hogy miközben a Sporting támadásai alatt a holland csatár alig mozog ki az ellenfél tizenhatosán kívülre, várja, hogy a Bruno Fernandes vezette középpálya és a szélső támadók egyszerűen kiszolgálják. Tudják ugyanis, ha a hollandot ziccerbe hozzák, nagy százalékban köszöni szépen, belövi a helyzetet. Ez annyira igaz, hogy Dost első portugál szezonjában 41 meccsen 36-szor volt eredményes, ráadásul a bajnokságban pozitív gól/meccs mutatót (31/34) produkált.

Jorge Jesus Bruno Fernandesben találta meg Dost De Bruyne-jét – Fotó: Carlos Rodrigues/Getty Images

Bruno Fernandes ugyanis a Sporting esze lett Jesus irányítása alatt. A 2017-18-as szezonban például a legtöbb kulcspasszt ő adta a Primeira Ligában (meccsenként 2,3-at), Dost pedig ismételten együtt játszhatott egy kifejezetten gyors észjárású irányítóval, ahogy azt a Wolfsburgnál is tette a belga Kevin de Bruyne társaként. Jorge Jesus a 4-2-3-1-es formációban hitt, ebben pedig lubickolt Dost és Fernandes. Míg előbbi az ellenfél védőinek hibára való hajlamát próbálta kihasználni, addig portugál csapattársa az egész pályát bejárta, ahogyan azt a belga irányító is teszi – már a Manchester Citynél. Második sportingos szezonjában már romlott kicsit Dost statisztikája, hiszen 49 meccsen csak 34-szer talált a hálóba, és a már korábban említett 45 meccses, egy érintéses gólszériája is ekkor szakadt meg.

A szezon legvégén ráadásul hatalmas botrány alakult ki a csapat körül: lemaradtak a BL-kvalifikációról, ami miatt a szurkolók megtámadták a csapat játékosait is. A csapat sztárjai – Rui Patríció, Gelson Martins és William Carvalho – mellett Dost is szerződést bontott, de a hollandot végül sikerült maradásra bírni, megújította kontraktusát.

Holland iskola egy portugál csapatnál?

Jesus távozása után Sinisa Mihajlovicsot nevezték ki a vezetőedzői pozícióba, ám mindössze kilenc napig dolgozott a csapatnál. A klubvezetésben is történtek cserék, az új igazgató pedig nem szívesen látta a szerbet az edzői székben. José Peseiro érkezett helyette, akit 14 meccs után küldtek el a klubtól, annyira gyengén muzsikált a csapata. Végül tavaly novemberben megérkezett Portugáliába a korábbi Ajax-edző, Marcel Keizer, aki holland stílust hozott a lisszaboni csapatba.

Keizer általában a 4-2-3-1-es és 4-3-3-as formációkban küldi fel csapatát a pályára, és ő is óriási szerepet szán a Dost-Fernandes kettősnek. Utóbbit már gyakorta használja védekezésre is, ugyanis kiválóan tud mélységi irányítót játszani, ahogy azt egy időben Jesusnál is bemutatta. Keizer kevésbé direkt, sokkal inkább passzal építkezős, tényleg ajaxos focit akar meghonosítani a Sportingnál, leghátulról eljutva az ellenfél kapujáig, főként a pálya közepén munkálkodva addig, amíg Dostot nem sikerül valakinek megjátszania.

Keizer és egyik csodafegyvere, Luís Nani – Fotó: VI Images via Getty Images

Ezúttal ez Luís Nanival kiegészülve működik jobban. A korábbi Manchester United-játékos ugyanis 32 éves korára újfent megtáltosodott: jelenleg 18 meccsen 8 gólnál tart, és Dosttal kitűnő párost alkotnak a támadó harmadban. Míg Nani gyors és robbanékony csatár, addig Dost kivár a legutolsó pillanatig.

Fontos megemlíteni a szerb Nemanja Gudeljt, aki alapember Keizer taktikájában: Fernandes mellett ő az, aki mozgatja a középpályát, kipasszolja szélre a labdákat, konkrétan a védelem előtt helyezkedik el a 90 perc többségében. Az Ajaxhoz való hasonlítás nem véletlen, elég megnézni a passzolási statisztikákat:

  • 81%-ban a rövid passzok dominálnak,
  • Jorge Jesus taktikájával ellentétben már Dostot sem mindig hosszú labdákkal keresik, a korábban a beadási statokat is vezető Bruno Fernandes is sokkal finomabb játékra állt át.
Fotó: Whoscored.com

Ha pedig az ellenfél adogat hátul, Nani, Dost és Fernandes azonnal megrohamozzák őket, ezzel pedig egy nagyon egyszerű trükköt vetnek be Keizerék: felrúgatják a labdát az ellenfél kapusával.

Lesipuskás vagy sem?

Tavaly decemberben Dost megint egy különös statisztikával rukkolt elő: közel 13 400 perc játék alatt eljutott a 10. tizenhatoson kívülről megeresztett lövésééig. Joggal illethetjük az igazi lesipuskás jelzővel, 196 cm-es magasságával nem kifejezetten hasznos az összjátékban, és elképesztően kevésszer találkozik a labdával 90 perc alatt. Átlagosan 18,6-szor passzol meccsenként, lövéseinek száma pedig épphogy meghaladja a kettőt (2,2). Emiatt pedig kimondottan jól sáfárkodik a helyzeteivel, és mivel alig védekezik, labdát is nagyon keveset veszít. Nagy kérdés, tudunk-e hozzá hasonló gólvágót megnevezni a jelenlegi topbajnokságokból? Olyat, aki igazából egy dologban erős: a góllövésben — ezt pedig nem legendák útján, hanem statisztikákkal is bizonyítja.

Pár évvel ezelőttről Javier Hernándezt említhettük volna, esetleg Mario Gómezt. Az angolok ugyanakkor úgynevezett “target man”-ként aposztrofálják Dostot, ez a kifejezés azonban nem teljesen igaz a hollandra. Egyfelől azonos kategóriába sorolják emiatt Edin Dzekóval, Romelu Lukakuval és Radamel Falcaóval is, ők viszont nem kizárólag egyetlen dologban ügyesek, mert képességeik a mezőnyben is felértékelődhetnek. Dzeko technikája például kifejezetten jónak mondható, Lukaku a szélekről is képes helyzetbe hozni társait (emellett a rövid passzos játékban is használható, ha nagyon muszáj), Falcao pedig majdhogynem a teljes ellentéte Dostnak.A kifejezés, amit a szaknyelv inkább használ Bas Dost pozíciójára, az a “poacher”. Amilyen volt Ruud van Nistelrooy, Filippo InzaghiDavor Suker vagy éppen Ole Gunnar Solskjaer is.Ők azok, akikről a tizenhatoson belül a labda mindig úgy pattant, hogy abból gól lett. Dost, bár hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, lesipuskás képességei leginkább a fejelésben öltenek testet – már csak magassága révén is eredményes szokott lenni egy-egy bólintással.

A legjobb példa a lesipuskás fogalmára – Fotó: Valerio Pennicino/Getty Images

Nem állítjuk, hogy hozzá hasonló játékosok nincsenek már a modern futballban, de lényegesen kevesebben, mint 10-15 évvel korábban. A taktika fejlődése ma már nem engedheti meg azt, hogy legmagasabb szinten egy csatárnak kizárólag a góllövés legyen az egyetlen komoly képessége — bármilyen furcsán hangzik is mindez.

Képzeljük el, hogy Sergio Agüero például csak bekotorgatni tudná a labdákat Pep Guardiola taktikájában, de Cristiano Ronaldo madridi karrierje sem kizárólag arról szólt, hogy a tizenhatoson belül ácsorgott. Azt viszont nagyon is érdekes lenne megnézni, mire menne Dost egy Premier League-csapatnál, esetleg a spanyol bajnokságban vagy például a Serie A-ban, ami a portugálhoz nagyon hasonló ligakörnyezet.

Ha nem is kezdőként, de a padról beállva bizonyosan óriási zavart tudna okozni, mert ehhez az egy dologhoz talán mindenkinél jobban ért. Ezzel pedig lassan egyedül lesz a futballvilágban.

Kiemelt kép: Gualter Fatia/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.