Budapesten járt Mr. Magazine

Samir Husni professzor, a Mississippi Egyetemen újságírást oktató, világszerte Mr. Magazine-ként emlegetett magazinszakértő, aki egyetlen pillanatot sem szalaszt el, hogy a világ legkülönfélébb sajtótermékeit gyűjtse és alaposan tanulmányozza, tegnap a Central Médiacsoport székházában tartott körülbelül két órás mesterkurzust szakmai érdeklődők, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) tagjai és az MLE által korlátozott számban meghívott vendégek részvételével.

A Magazine Innovation Center vezetőjeként a professzor a Media Hungary konferencián megtartott előadását egészítette ki. „Print future in digital age” címet viselő előadása a nyomtatott sajtó jövőjéről szólt az új, digitális korszak viszonylatában. A mesterkurzus keretében Husni megosztotta a gondolatait arról, hogyan lehet a print jövőjét biztosítani a digitális korszakban az „olvasóké az elsőbbség” megközelítési módszerével, amelynek alapja a négy C betűs angol szó (Content, Creation, Curation, Credibility): a tartalom, az alkotás, a gondozás és a hitelesség.

Előadását azzal kezdte, hogy a magazinok világa mindig az izgalmas, szórakoztató meglepetésekről szól, hiszen a lapot kinyitva sokszor nem tudjuk, mi vár ránk. Ez sokkal izgalmasabb, szórakoztatóbb, mint amikor a Google-ben magunk keresgélünk különböző válaszokért bizonyos témák kapcsán. Mr. Magazine szerint többek között ezért is volt felesleges temetnie a huhogóknak a print médiát.

A Time Inc. alapítójának szavait idézve a professzor azt mondta, a nyomtatott sajtóra (beleértve a napilapokat és a magazinokat is) egészen addig szükség lesz, amíg az emberiség fürdőszobákat, hálószobákat és strandokat használ. Hiszen ezeken a helyeken a legnagyobb élményt a nyomtatott média jelenti. Ráadásul a papír különleges vizuális élményekhez, látványhoz juttatja az olvasókat, akik a lapokat forgatva, az azok nyújtotta élményvilágban elmélyülve pihenhetnek. Ezzel szemben a digitális világban folyamatosan dőlnek ránk a különböző értesítések, notifikációk, jönnek az e-mailek, a naptári figyelmeztetések a különböző elvégzendő feladatokról, megnyitunk weboldalakat, aztán pár másodperc múlva már lépünk is tovább, vagy az olvasás élményét megszakítja egy üzenet.

A professzor ugyanakkor egyáltalán nem a szemellenzős, megszállottan magazinimádók közül való, nagyon is elismeri a digitális világ előnyeit, és azt mondja,

az optimális gondolkodás a hirdetők és a médiavállalatok részéről is az, ha a printet és a digitális médiát egyformán fontos eszközként kezelik, és mindkét médiatípust részévé teszik az integrált sokcsatornás (omnichannel) márkakommunikációjuknak, illetve médiastratégájuknak.

Ráadásul a print média segíthet a digitális, a digitális média pedig segíthet a nyomtatott médiának, például azáltal, hogy a nyomtatott lapban elindított vitát online is folytatni lehet, vagy az olvasókról plusz információkat lehet szerezni, és ezáltal olyan témákat lehet feldolgozni, ami jobban megfelel az elvárásaiknak.

Mr. Magazine szerint a gyakorlatban ezért a „print VERSUS digitális” gondolkodást felváltja a „print PLUSZ digitális” filozófia. 

Mr. Magazine a 8 éves unokája történetét említette példaként: a Harry Pottert könyvben olvashatja, de iPaden különböző applikációk is kapcsolódnak a népszerű könyvhöz. Mr. Magazine párhuzamot vont a tévével és a rádióval is: mindkettőnek megvan a maga funkciója és helye az életben, miért kellene választani ezek között?

Mr. Magazine szerint ahogy a tévé sem ölte meg a rádiót, úgy a digitális sem öli meg az analóg világot. Ahogyan ma is sokan hordanak elegáns analóg karórákat, pedig ott vannak az okostelefonok és a digitális karórák is. Arról nem is beszélve, hogy az Apple Watchban együtt él a digitális és az analóg világ, hiszen a digitális kijelzőn egy analóg óra látható.

A digitális korban is nagy igény van a különböző szakosodott magazinokra. Van magazinja a tűzoltóautók kedvelőinek, létezik kiadvány várandósoknak, homoszexuálisoknak, a lovas világ szerelmeseinek, és még hosszan lehetne sorolni a példákat, amiket Mr. Magazine említett, illetve sikeres példaként be is mutatott.

A professzor arról is beszélt, hogy a kiadóknak az új világban minden korábbinál jobban oda kell figyelnie a közönségükre, és hogy az eltérő platformokon más-más típusú tartalmakkal kell jelentkezniük, mivel ezek közönsége sokszor más-más igénnyel bír.

Mr. Magazine szót ejtett a digitális világban egyre erőteljesebben jelenlévő reklámblokkolás jelenségéről is. Felidézte a Juniper tavalyi piaci elemzését, ami alapján 2015 augusztusában már 198 millió aktív adblocker felhasználó volt, ami 40 százalékos növekedés 2014-hez képest. Hozzátette, a reklámblokkolók várhatóan 27 milliárd dollár árbevétel-kiesést jelentenek 2020-ra a tartalomipar számára, ami a teljes piac 10 százalékát elviheti. Ez jelentősen megnöveli majd a médiavállalatok „költségeit”, komoly kihívás elé állítva a tartalom-előállítókat, akiknek azzal is szembesülnie kell, hogy a digitális térben túlságosan hozzászoktak a felhasználók az ingyenesség látszatához, ezért például az internetezők több mint 58 százaléka egyáltalán nem hajlandó fizetni digitális magazinokért, míg 25,67% volt hajlandó legalább 1 és 30 dollár közötti összeget elkölteni. Ehhez képest a nyomtatott sajtót az emberek még mindig viszonylag nagy példányszámban vásárolják, ha azok ki tudnak alakítani valamiféle függőséget – mondta az előadó, aki szerint

a nyomtatott média sikeréhez az szükséges, hogy a kiadók jól ismerjék a közönségüket, valamint élményeket nyújtsanak az olvasóknak, ne pedig csak egyszerű tartalomszolgáltatóként működjenek. Ennek érdekében hasznos, releváns és szórakoztató tartalmat kell nyújtaniuk, és olyan történeteket kell elmesélniük és olyan válaszokat kell nyújtaniuk, hogy az olvasók utána kíváncsian várják a folytatást, a következő lapszámot.

A lapkiadóknak emellett nem szabad teljesen függetlenítenie magukat a platformok sajátosságaitól sem.

Mr. Magazine azt is mondta, hogy a lapkiadók és a hirdetők számára van még egy komoly versenytárs, ez pedig az idő és a figyelem. Ha 8 másodperc alatt nem sikerül megragadni az emberek figyelmét, akkor minden hiába. Ennek érdekében a médiavállalatoknak innovatív és kreatív szakemberekre, illetve „élménycsinálókra” van szüksége, akik tudják, hogyan lehet izgalmas dolgokkal az emberek figyelmét megragadni. De a legfontosabb mégis az, hogy az első, a második és a harmadik legfontosabb szempont is az olvasóközönség igénye legyen.

Végezetül Mr. Magazine azt is elmondta, hogy még mindig rengeteg új magazin jelenik meg, 2015-ben például 577 darab, 2014-ben 599, 2013-ban pedig 631 új lap jelent meg. 1985 és 2015 között összesen egyébként 23 318 új magazin indult. A magazinszakértő felvillantott egy ábrát arról is, hogy a magazinok átlagos oldalszáma globálisan 100 felett van, miközben a hirdetési oldalak száma 10 körül jár.

(A 24.hu a cikkben említett előadás helyszínét biztosító Central Médiacsoport érdekeltségébe tartozó Central Digitális Média Kft. tulajdonában van.)