Kultúra

Vidnyánszky Attila felkérésére járt korábban Budapesten a párizsi olimpia megnyitójának rendezője

Lionel BONAVENTURE / POOL / AFP
Lionel BONAVENTURE / POOL / AFP
Thomas Jolly ma a világ legsikeresebb színházi szakembereinek egyike.

Alig néhány órával a párizsi olimpia megnyitóünnepsége előtt, péntek délután az Origo rövid cikkben emlékezett meg arról, hogy az esemény művészeti vezetője, Thomas Jolly 2015-ben Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának felkérésére már járt Magyarországon.

Az írás szerint Jollyt és társulatát azért hívták a harmadik színházi olimpiára, a MITEM-re, hogy színre vigye Marivaux egy korai darabját, az Arlequin poli par l’amour című romantikus komédiát, amit itthon korábban még sosem vittek színpadra.

Thomas Jolly akkoriban a francia színház fiatal tehetségének számított. Mint ismert, Jolly azóta a világ egyik legsikeresebb rendezője lett, és a párizsi olimpia megnyitójának a művészeti vezetője

– dícséri a lap, a következő mondatokban összefoglalva a férfi karrierjének főbb állomásait is, a leadben pedig megjegyzi:

Egy világ várja, mit talált ki a megnyitóra.

Az origo néhány órával később megjelent hírében már nem volt ilyen büszke a rendezőre, hiszen az egy bekezdéses összefoglaló felvezetőjében így írtak:

Teljesen széteső, látható koncepció nélküli megnyitót rendeztek a franciák az olimpián. Illetve egyetlen koncepció mégis volt: ez a folyamatosan visszatérő LMBTQ-propaganda.

Aztán hozzátették:

A műsor egy pontján egy szakállas nő kezdett énekelni, mint egykor Conchita Wurst az eurovíziós dalfesztiválon. Az LMBTQ-propaganda többször is előkerült a műsorban (hosszú ideig egy LMBTQ-aktivista DJ játszott mindenféle különösen funkció nélkül dalokat) ahogy a migránspropaganda is. A francia jobboldal azért is tiltakozott, mert a megnyitón fellépett Aya Nakamura, mali származású migráns énekes, akinek a zenéje egyáltalán nem kötődik a francia kultúrához és nem is beszéli rendesen a francia nyelvet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik