Csütörtökön hosszú cikkben mutattuk be a Gellért-hegy oldalába tervezett siklóálom részleteit, illetve a tizenéve tartó folyamat jelenlegi állását: eszerint a Fővárosi Önkormányzat nemrég elérte a Fővárosi Törvényszéken, hogy újrainduljon a környezetvédelmi eljárás, bízva abban, hogy annak végeredménye egy minden oldalról megalapozott szakvélemény lesz.
A projekt ellen a főváros tucatnyi ponton tiltakozott, illetve kérte a körülmények és részletek tisztázását, amik optimális esetben rövidesen mind rendeződnek majd.
A félig bányászati módszerekkel készülő alagútban, félig pedig a hegyre felfutó gyalogutak felett átívelő, lábakra állított pályán futni kívánó siklóról az ügyben érintett I. kerületi Önkormányzatnak is megvan a véleménye – ezt a jelenleg a polgármesteri székben ülő V. Naszályi Márta a Facebookon tette közzé.
A kerület első embere egy, a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak elküldött állásfoglalásukat osztotta meg, illetve foglalta össze a tartalmát: eszerint a Budavári Önkormányzat úgy gondolja, hogy az átküldött környezetvédelmi tanulmány
Az nem tisztázza például, hogy a beruházó miként ellensúlyozná az építkezés során fellépő, majd az évi akár ötmillió látogató megjelenése okozta környezeti terhelést, valamint a gépjármű-forgalmat és a parkolást érintő kérdéseket.
V. Naszályi sérelmezte, hogy a Citadellán futó állami beruházás, illetve a Sikló egyaránt úgy valósulna meg, hogy nem veszi figyelembe a városszövetet, a Gellért-hegy védett kincseit, illetve a közeli lakónegyedeket.
Meg sem próbálták végiggondolni és az érintettekkel egyeztetni, hogy a közlekedést hogyan lehet megoldani; például hogy a Sikló esetleges megépülése estén hogyan lehet elérni majd az alsó állomást. Ahányszor mindez szóba kerül, a beruházó Várkapitányság cinikusan csak annyit mond, hogy nem az ő dolga – magyarán oldja meg az önkormányzat
– olvasható az írásban, ami hozzáteszi:
A különböző védettségek (látványbeli, természeti, vízbázissal összefüggő és környezeti) tiszteletben tartása, illetve hatásvizsgálata nem kielégítő. Azaz egyáltalán nem foglalkozik például a budai geológiai törésvonal mentén lévő termálforrások kérdésével sem, amelyre pedig a Gellért, a Rudas és a Rác Fürdő is alapul.
A polgármester ezután belátja, hogy a Sikló és a kapcsolódó közlekedésszervezés lehetne egy jó projekt, ami választ ad arra, hogy ötmillió ember miként juthatna fel a hegy tetejére, de a terv nem ezt az utat választja, hanem
Az állásfoglalás teljes hosszában itt olvasható.
A beruházók is reagáltak
Cikkünk megjelenése után a Gellérthegy Sikló Kft. is eljuttatta lapunknak a véleményét: eszerint a fővárosnak és az I. kerületnek korábban nem volt ellenvetése a tervekkel.
