Május végén derült ki, hogy a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának zsűritagja lesz Eszenyi Enikő is. A június 18. és 26. között megrendezett eseményen, Árkosi Árpád rendező, Venczel Valentin színész-rendező, az Újvidéki Színház igazgatója, Szabó Attila egyetemi oktató, a PIM-OSZMI igazgatóhelyettese és Rosznáky Varga Emma egyetemi hallgató mellett foglal helyet a zsűriben a Vígszínház korábbi igazgatója.
A Népszava Balogh Tibort, a fesztivál válogatóját arról kérdezte, miért hívták meg Eszenyi Enikőt a fesztivál zsűrijébe, aki válaszában úgy fogalmazott, „a díjaktól elesők megjegyzik olykor, hogy a zsűri összetétele méltatlan a fesztivál rangjához”.
Eszenyi Enikő Kossuth-díjas színész-rendező és igazgató. Tapasztalatot szerzett nemzetközi fesztiválokon, olyan összehasonlítási alappal bír, amilyennel nagyon kevesen az élő, aktív alkotók közül. Nem ezen a tavaszon került meghívandóként a jegyzetfüzetembe. Cinikus malíciával mondhatom, nekünk kapóra jött, hogy most éppen ráér. Szó sincs arról tehát, hogy „ha már ez a helyzet”: egy régi kívánságom teljesült.
Eszenyi ügyét apjáéval hasonlítja össze, akiről azt írja, „1957-ben, egy el nem követett ’56-os tette miatt, bírósági tárgyalás nélkül kitiltották Debrecen összes üzeméből és gyárából”.
Budapesten dolgozott, 1964-ben, a nagy amnesztiával párhuzamosan térhetett haza a családjához. Mintha börtönbe vetették volna jogerősen. Nem koncepciós eljárás áldozata volt, hanem magánérdekből megvalósított bűncselekményé, a hamis vádé. Ugyanilyen otrombaság, ami Eszenyi Enikő körül kavarog a Facebook vésztörvényszékén és a különböző intézményi nem-hivatalos népbíróságokon, ahol szintúgy bírósági eljárás nélkül ítélkeznek fölötte, naponta. Az Eszenyi-ügyet nem dolgozták fel színdarabban, nem került a versenyprogramba, ezért a szakmai viták közé sem tudtuk felvenni. Autodaféra, megkövezésre pedig nem vállalkozunk. A Népszava ilyen igénnyel fellépő olvasóinak javaslom, induljon népi kezdeményezés az iránt, hogy Eszenyi összes zaklatottja adja vissza a Kossuth-díját, amennyiben azt az állam nem vonja meg a gyanúsítottól, haladéktalanul. Ha nem volna nekik, kérjenek egyet gyorsan, hogy visszaadhassák!
Mindeközben júniusban kiderült, hogy Eszenyi újra rendezhet az ősszel induló új színházi évadban, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban kap lehetőséget, ahol A cirkuszhercegnő című darabot rendezi majd. A Cseke Péter vezette színház múlt heti bejelentését döbbenettel fogadták azok a színészek, akik mérgező légkörre és elviselhetetlen bánásmódra panaszkodtak Eszenyi vezetése idején. Eszenyi tavaly március végén lépett vissza a Vígszínház igazgatói pályázatától. A botrány azután robbant ki, hogy a 24.hu-nak több volt kollégája is mesélt Eszenyi módszereiről, majd sok színész állt ki a nyilatkozók mellett, többek között Stohl András és Kovács Patrícia is aláírta a nyílt levelet.
Gy. Németh Erzsébet, kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerdán interjút adott a 24.hu-nak, melyben elmondta, a Vígszínházban történt hatalmi visszaélések ügyében érkezett panaszok kivizsgálásával megtették, amit lehetett.
A fővárosi önkormányzatnak nem volt több lehetősége annál, minthogy elrendelte a felügyelőbizottsági vizsgálatot. A nyilvánosságra hozható megállapítások nyilvánosságra is kerültek, akárcsak az igazgató úr által tett lépések egy része. Volt, ami nem. De fontos, hogy a felügyelőbizottság nem joghatóság, nem igazságszolgáltatás és nem is bűnüldöző szerv. És még ennél is fontosabb, hogy a bizottság elé álló sok ember közül senki sem járult hozzá, hogy nyilvánosságra kerüljenek az ott elhangzottak. Névtelenséget kértek, amit nekünk tiszteletben kell tartanunk. Én sem olvastam a jegyzőkönyveket, ezeket kizárólag az a három ember látta, akik a felügyelőbizottságot alkotják. A főváros ennyit tudott tenni az ügyben. Ennél többet csak akkor lehetne tenni, ha bármelyik érintett dolgozó jogi útra terelte volna az ügyet, feljelentést tett volna. Tudomásom szerint ilyen nem történt
– fogalmazott.
Márciusban, több hónapos munka után, szakértők, ügyvédek, a Biztonságos Terek Alapítvány, a Színházi Dolgozók Vígszínházi Alapszervezete és az intézmény Művészeti Tanácsa bevonásával elkészült a Vígszínház Etikai Kódexe és Eljárási Rendje. A színház célja, hogy olyan munkahelyi környezetet biztosítson munkavállalói és szerződéses partnerei számára, amely biztonságos, mindenféle hatalmi visszaéléstől, erőszaktól és zaklatástól mentes, és amely az emberi méltóság kölcsönös tiszteletben tartásán alapul.
