Az aligai magaspart alatti szűk partszakaszon, családi házak tőszomszédságában születik meg a Balaton-part legújabb megalomán épülete – olvasható a Balatontippen.
Az oldal részletesen végigveszi a magyar tenger déli partjának csücskében fekvő balatonvilágosi terület elmúlt egy éves változásait. Az egy kormányrendeletnek köszönhetően túlépíthető, az egykori Club Aliga területének környezetében fekvő vízparti földdarabon a szocializmus évtizedeiben úttörőtábor működött, az elmúlt években pedig Erzsébet-program keretein belül használták.
A hosszú évtizedeken át állami tulajdonban lévő terület az elmúlt öt évben akár a településhez is vándorolhatott volna, így minden bizonnyal jó esélyek nyíltak volna a part közeli területek szabályozásáról szóló TNM-rendeletben, illetve a helyi építési szabályzatban foglaltak betartására:
A 8300 négyzetméteres telek miatt a település 2016 őszén levélben fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV), kérve a földdarab térítésmentes önkormányzati tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe adását, közel három évvel később pedig újra próbálkoztak, immár csak 49 évre szóló vagyonkezelési lehetőséget kérve.
Az állam azonban másként döntött: az MNV 2020 januárjában arról értesítette Balatonvilágos önkormányzatát, hogy egy árverésen, 410.645 millió forintért értékesítette az ingatlant, de ettől függetlenül a település élhet a part menti harminc méteres sávon érvényes elővásárlási jogával. Erre nem volt pénze a településnek, így – az árverés eredménytelenné nyilvánítása mellett – a hatályos TNM-rendelet által megszabott tíz méteres sétány állami, vagy önkormányzati tulajdonban tartását kérték, mindkét esetben vállalva annak fenntartási költségeit. Nem jártak sikerrel, így a terület 2020 májusában 326 millió forintért az Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft. tulajdonába került.
A 2016 végén alapított vállalkozás tulajdonosa fennállásának első négy évében a Z. I. B. Consulting Kft., illetve dr. Bártfai Beatrix volt, majd 2020 januárjában a Media System Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., illetve a Zétavár Szabadidő, Sport és Ingatlanhasznosító Kft. vette át tőlük a stafétát.
A MAHIR Salgótarján Kft-ből kinőtt Media Systemnek 2004-2012 közt a NER-közeli Nézőpont Csoport Zrt. igazgatósági elnöki posztját is betöltő dr. Győri Tibor volt a tulajdonosa, aki azóta két fiával, a Nézőpont igazgatóságában is helyet kapó dr. Győri Andrással, illetve Győri Attilával osztozik a cégen. A háttér a Zétavár esetében sem egyszerű: tulajdonosai dr. Bártfai Beatrix és dr. Sárhegyi Zoltán, közös gyermekük, dr. Sárhegyi István, illetve dr. Rábely Balázs, szintén Bártfai gyermeke, aki ügyvezetőként is szerepel a cégben.
A Nemzeti Választási Bizottságban 2013 óta a Fidesz által delegált tagként ülő Dr. Sárhegyi Zoltán és felesége az elmúlt tíz évben jócskán részesültek a kormány figyelméből: az 1993-ban alapított Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetőiként (az irodában Rábely irodavezető-helyettesként, Győri András pedig a Győri Tibor Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltként van jelen) számos közbeszerzésen arattak sikert. Ügyfeleik közt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a MÁV, és a NISZ Zrt. is feltűnt, de számos alkalommal segítették az állami tulajdonú Eximbankot, de a nagy port kavart sukorói telekcsere-ügyben is ők képviselték az államot.
A területen álló épületek bontásának jelenlegi állásáról fotókat is közlő Balatontipp arra is rámutat, hogy a területre kerülő kilencvenkét lakásos társasház némiképp meglepő módon nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kapott a kormánytól – ennek okaként a vonatkozó rendelet a következő indoklást tartalmazta:
Szállodafejlesztésre, valamint ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések és kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházás.
Ez a kiemelés lehetővé teszi a települések hatályos építési rendeleteinek felülírását, aminek köszönhetően a befektetők túlzó beépítéseket helyezhetnek el a beruházás által érintett területeken, sőt, sem tervtanácsi véleményre, sem településképi véleményezési eljárásra nincs szükségük a munkákhoz.
Itt sem volt ez másként: a maximális épületmagasság több mint kétszeresére (8-ról 16,5 méterre), a lehetséges beépíthetőség mértéke a felszín felett 20-ról 30 százalékra, míg a felszín alatt 20-ról 50 százalékra nőtt, így jóval terebélyesebb mélygarázs, illetve magasabb épület jöhet létre. A kötelező zöldfelületi arány minimuma ezzel párhuzamos 50-ről 40 százalékra csökkent, sőt,
A látványterveket nézve ez nem is lehetne másképp:
Az állami építési rendszerben (ÉTDR) elérhető információk szerint ezeket a kitágított határokat a projekt majdnem teljesen kitölti: a beépítettség mértéke 0,91%-al esik a maximum alá (29,09%), az épületmagasság 31 centiméterrel marad a limit alatt (16,19 m), a zöldfelületi fedettség pedig alig több mint egy százalékkal (41,22%) emelkedik a minimálisan elvárt arány fölé.
Az ÉTDR-ben elérhető adatokból emellett egyértelműen látszik:
A 2021. február 19-én a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz beérkezett építési engedélykérés 2021. március 8-án kapott zöld utat:
A Balaton partján pedig ezzel rövidesen újabb óriás emelkedik majd, aminek köszönhetően a tó képén újabb jókora seb keletkezik.
A tervek a harminc méteres védett sáv megtartását kötelezővé tévő rendelet miatt jelenlegi formában nem juthattak volna el a jogerős építési engedélyig, így ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel a Kormányhivatalhoz fordultunk. Válaszukkal a cikket természetesen frissítjük majd.
