A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk.
A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet:
Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt.
Az 1993-ban helyi védettséget kapó, előbb hat, majd a harmincas évek derekától nyolclakásos ház az államosítás után irodákkal telt meg: előbb Szovjet Állami Dunai Hajózás magyarországi vezérügynökségének központjaként szolgált, egy évtizeddel később (az épület 1956-os magyar állami tulajdonba való kerülése után) pedig az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézete, illetve az Agrártörténeti Szemle szerkesztősége költözött a két világháború között még fényűző bútorokkal teli, partik ezreit látott terekbe.
Az intézményt a Kádár-kor alatt többször is átnevezték: előbb Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet lett belőle, majd a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet nevet viselte, a hatvanas évek végétől pedig a Papíripari Vállalat Csomagolóanyaggyárának munkaügyi osztályát is ebben a villában kellett keresnie annak, aki jelentkezni szeretett volna a kor lapjaiban megjelent apróhirdetésekre.
A helyzet a rendszerváltás után sem változott számottevően: a kisebb cégeknek, illetve alapítványoknak is helyet biztosító Mérnök- és Vezetőképző mellett a kétezres évek végén megjelent itt a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézete, illetve az Európai Tanulmányok Intézete is.
2010-ben végül a Szent István Egyetem (SZIE) lett a teljes ház kezelője, a Vezetőképzőre emlékeztető felirat pedig szép lassan lekopott az Ida utcai kapu feletti ívről.
A vakolathiányok miatt az utcáról egyre rosszabb állapotúnak tűnő épület tulajdonjoga 2015-ben Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez került, a helyzet azonban ezzel nem jutott nyugvópontra, hiszen 2017 nyarán a villát az állam
Az egyház a Budapesti Görögkatolikus Helynökséget, illetve a Szent János Görögkatolikus Diákotthont költöztette az egykori Schuler-villába, és úgy tűnt, hogy a halaszthatatlanná váló felújítás még hosszú ideig várat magára.
Néhány héttel ezelőtt azonban építési háló jelent meg a homlokzatokon, a tervezett munkákra azonban semmilyen kihelyezett tábla nem hívta fel a figyelmet:
Kérdéseinkkel megkerestük a Görögkatolikus Metropólia részét képező Hajdúdorogi főegyházmegyét, akik válaszukban közölték: a felújítást évtizedek óta nem látott épület szinte összes szerkezetén látható a folyamatos romlás eredménye,
így azokat rövidesen kijavítják, de nemcsak a veszélyes épületrészek, hanem a teljes épület megújul majd.
A munkálatokban részt vevő műszaki ellenőr, Sztupa András a 24.hu-nak kijelentette: az épület műemléki védettséget ugyan nem élvez, de helyi védett értéknek számít, így a munkák során a legfőbb cél az értékmentés:
Az épület kőburkolatos lábazati szakasza, és felette található vakolt homlokzata tehát mind anyagában, mind karakterében megmarad, az oromdíszeket, tagozatokat, és stukkókat pedig helyreállítják.
A nyílászárócseréken és a burkolat javításán túl más, jelentős homlokzati változás nem került betervezésre. Az utcai meglévő nyílászárók tokjai és külső szárnyai javítással, vagy cserével kerülnek felújításra – állapotuk szerint egyedileg változik a beavatkozás mértéke –, a belső szárnyak viszont újak lesznek, hőszigetelő üvegezéssel készülnek
– olvasható a levélben, amiből arra is fény derül, hogy az utcai homlokzatok új cserepet kapnak, míg a jelenleg a tetőt alkotó, az átválogatás után még használható darabok a hátsó hosszhomlokzatra kerülnek, ahol egy új, akadálymentes alagsori bejárat is születik majd. A bevilágító akna (lichthof) helyére egy új, az épület struktúrájába így nem beavatkozó, akadálymentes személyfelvonó kerül, ami a ház minden szintjét ellátja majd.
View this post on Instagram
A munkák eredményeként a villában korszerű, kortárs bővítést nem igénylő kulturális központ születik, ahol közösségi terek mellett irodákat, képzési helyszíneket, illetve néhány szálláshelyet találhatnak majd a látogatók.
A ma is szép belső tereket rejtő épület funkcióit az Ida utcai főbejárat bontja majd két részre: a belépés után bal oldalra a közösségi funkciók, jobbra pedig a személyes terek szerveződnek majd.
Az építtető és cége
Schuler a kor egyik legismertebb gyárosaként könnyen megtehette, hogy egy akkor hirtelen előkelő villákkal megtelő, a Városligethez közeli utcában építhessen magának fényűző házat: 1881-ben a Kecskeméti utca 3. alatt alapított papírkereskedése az ott megvásárolható merített papíroknak, a kézi festéssel, igazi kínai tussal született estélyi kártyáinak, a finom névjegyeknek, illetve az első osztályú papírárunak köszönhetően gyorsan a felső tízezer egyik ünnepelt helyévé vált, így az üzlet jól jövedelmezett. A vállalat 1888-ban a Királyi Pál utcába költözött, ahol felvette az Első Magyar Indigó Másolópapír Schuler József Papír- és Nyomtatvány Szállítási Vállalat nevet, és nevéhez hűen az ország első indigópapír-gyárává vált.
A belvárosi üzemben iroda- és iskolaszerek, illetve nyomtatványok készültek, a siker azonban az első évtizedben távol maradt a gyárostól. Schuler némi töprengés után felismerte a megoldást:
Így is történt: a Kereskedelmi Minisztériumhoz küldött beadványában kérte, hogy tőle rendeljék az indigópapírokat, segítve ezzel a nehézségekkel küzdő cég fennmaradását.
A próbálkozása sikeres volt, így rövidesen már az összes hazai közintézmény szükségleteinek beszerzésénél az ő cége élvezett elsőbbséget ahelyett, hogy azok szokásukhoz híven német papírokat rendeltek volna. A növekedés ennek köszönhetően folytatódott: 1894-ben a Bajnok utca 26. alatt Angliából importált gépekkel megszületett az Aczél Írótollgyár, ami tovább növelte a bevételeket.
A Millenniumi Kiállítás után Ferenc József-renddel kitüntetett Schuler a századforduló után röviddel létrehozta a sajóházai papírgyárat, gyárát pedig 1901-ben a kőbányai Gyömrői út 59-61-be költöztette.
Az 1910-ben nemesi előnevet – sajóházi – kapó alapító vagyona folyamatosan nőtt, társadalmi rangját, illetve vagyonát pedig kitűnően jelképezte az éppen építés alatt álló zuglói villa, amit csak alig három évig élvezhetett, hiszen 1913 szeptemberében, ötvenöt évesen elhunyt.
A vállalat nyolc évtizeddel élte túl: az első világháborúban hadirendelésekkel életben maradó üzem 1918-ban részvénytársasággá vált (Schuler József Rt. Első Magyar Acélírótoll-, Tollszár- és Indigómásolópapírgyár), sőt rövidesen az Első Magyar Iróngyári Rt.-t, egy körzőgyárat, illetve kisebb üzemek egész sorát magába olvasztotta.
A trianoni döntés, illetve a húszas-harmincas évek fordulójának első nagy gazdasági világválsága okozta piacvesztéssel persze a Schuler-cégnek is meg kellett küzdenie, de a harmincas években már közel négyszázféle írószer született párhuzamosan a Gyömrői úton, ahol
A termékek kitűnően teljesítettek a világpiacon: a második világháború kitörése előtt már nem csak Európa minden országába, de a Közel-Keletre (Irak, Szíria), Kínába, Indiába, Mexikóba, az Egyesült Államokba, illetve Kanadába és Brazíliába is eljutottak.
A második világháborús pusztítást nagyobb sérülések nélkül túlélő gyár Budapest ostroma után a szovjet katonai parancsnokság által biztosított nyersanyaggal szinte azonnal újraindult, termékskálája pedig a Rákosi- és Kádár-korban is tovább bővült: az 1948. márciusi államosítás után előbb Írószergyár, majd az Elzett Művek Írószergyára néven működő cég korszerű csarnokokat kapott, sőt a műanyagfeldolgozás, illetve a bútoralkatrészek felé is nyitottak.
Az alapítás századik évfordulóján a témának cikket szentelő Esti Hírlap, illetve Pest Megyei Hírlap szerint a Budapest mellett Alsónémediben és Ráckevén is működő, faanyagként somogyi ezüsthársat használó üzemekben 1981-ben több mint hétszázan dolgoztak, irodatechnikai kisgépekből, irónból, illetve körzőből pedig három szocialista, illetve huszonegy, a vasfüggöny túloldalán lévő országba is szállítottak, sőt
Az Írószergyárat a rendszerváltás után privatizálták, új tulajdonosa pedig rövidesen megindította a felszámolást. Gépei egy részét eladták, a sokszor muzeális értéket képviselő darabok jó része azonban fémtelepeken végezte.
Ma már a gyár épületeinek jó része sem áll: a Gyömrői út 59-61. alatt egy modern épületet találunk, de a területet északról határoló Cserkesz utca mentén még találkozhatunk a két világháború közti korszak néhány túlélőjével.
A falak mögött
Az átadás után egy ideig Benedek által is lakott házban az elmúlt száztíz évben ismert személyek egész sora tűnt fel: az építtető halála után a család még egy évtizeden át maradt, az otthonukat körülvevő nagy lakásokban azonban váltották egymást a bérlők, akik közül a leghíresebb a három évet (1926-1929) itt töltött, karrierje csúcsa felé igyekvő Beyer Gizella (1893-1951) volt. A Bajor Giziként ismertté vált színésznő ebben az időszakban egyszerre játszott a Nemzeti, illetve a Magyar Színházban, de első férjétől, Vajda Ödön ügyvédtől való válása is itt érte. A házat végül második, rövid életű frigye miatt – a Földhitelbank vezérigazgatója, az országgyűlési képviselő Paupera Ferenc kérte meg a kezét –, 1929 tavaszán hagyta el.
Néhány név a lakónévsorból
- Goldschmied Bernát könyv- és műkereskedőként, hangszer-, fényképezőcikk- látcső- és vadászfegyver-nagykereskedő (1912-1917?)
- a többek közt a Rottenbiller utca 10. számú, a Deák Ferencz A Testvériséghez szabadkőműves páholy által alapított könyvtárnak is otthont adó ház terveit készítő Schwartz Jenő építész (1911)
- a férjét hazaváró Thököly úti márványmenyasszonyt rejtő házat megálmodó lovag Ybl Lajos (1922-1928)
- báró Lévay Lajos nemzeti munkapárti képviselő (1912?)
- az Ipari-, Bányászati és Kohászati Kellékek Vállalat tulajdonosa, Chrambach Frigyes Károly (1916-?)
- A motorversenyző Balázs László, akinek egy 1926-ban, az Ügetőn rendezett versenyen való szerencsés bukása az amszterdami olimpián gerelyhajításban ezüstérmet szerzett karikaturistát, Szepes (Strauch) Bélát (1903-1986) is megihlette. A derbin a Balázzsal egyidős, tizenkilenc éves ifj. Horthy Miklós győzött. Apja a tribünről gratulált neki.
- A Thain Bessy néven híressé vált színésznő, Thain Erzsébet, aki a húszas-harmincas évek fordulóján nővérével, Dollyval együtt a Fővárosi Operett Színház legszebb görljeinek, így a fővárosi élet közismert alakjainak számítottak. Bejárták Európát, majd Dolly Vajda Ernő filmrendező öccse, John Vajda feleségeként a tengerentúlra költözött, Bessy pedig egy dúsgazdag csehszlovák földbirtokost kikosarazva hazatért, és 1932-ben már a Schuler-villában lakott. Következő éveiben többször is a hírekbe került: 1932 decemberében saját autóját vezetve járdára futott, és villanyoszlopnak ütközött. A mellette ülő bankigazgató, Wertheimstein Viktor súlyos sérüléseket szenvedett. A következő két évben több autóversenyeken indult, pilótatanfolyamra járó Bessy 1935 tavaszán hirtelen eltűnt a világ elől: depressziót diagnosztizáltak rajta, majd a Pajor Szanatóriumba költözött, ahonnan hazatérése után morfiummal próbált öngyilkos lenni. Az okokról a sajtóban nem esett szó, az azonban biztos volt, hogy nem a pénz miatt tette, hiszen fényűző lakása és autója volt, Bécsben álló saját bérpalotáját pedig egy nagykövetség bérelte.
Az orvosok még időben közbeléptek, így a nő csakhamar felépült, és a már említett motorversenyző, Balázs László mitfárereként folytatta az autóversenyzést. Az 1936-os első Hölgyek Versenyén is részt vett, ahol a színészvilágot nemcsak ő, de Muráti Lili is képviselte. A következő évben megházasodott: Tószegi Vilmos felesége lett. 1937 júliusában újabb balesetet szenvedett: az Istenhegyi úton tért haza hajnali mulatozásból, és egy kanyarban összeütközött a pesti társasági élet egy ismert tagjával, aki nemrég épült fel egy repülőbalesetből. Bessy jóval nagyobb sebességgel hajtott a kelleténél, de a törvény előtt sosem kellett felelnie az okozott súlyos sérülések miatt. A nő rövidesen elvált, majd újra megházasodott: második férje gróf Worncziczky Antal volt.
- 1939-ben a Rózsák terén működő Első Magyar Játékbabagyár igazgatója, a Győrből grafikusként indult Ormos Gusztáv is a ház egyik otthonát bérelte.
- Szép nevű emberekből sem volt hiány: a számos cég képviseletét ellátó De Antoni Viktor mellett 1942-ben a magyar királyi tüzérezredes és földbirtokos remete-pogányesti Sebastiani-Korányi Adolf, illetve vitéz szendrői Kovách Géza és a Magyar Acélárugyárat irányító vitéz Marsay Gyula is töltött némi időt a falak között.
A Schuler-villa felújításának részleteit feltáró leveléhez az egyház sajtóosztálya ugyan nem kapcsolt látványterveket (hiszen azok a levél szerint nem léteznek), a leírás azonban arra enged következtetni, hogy az épület visszakapja az évtizedekkel ezelőtt elveszített szépségét, és újra a villanegyed egyik legszebb darabjává válik – falán pedig remélhetőleg egy emléktábla is jut majd a tragikus véget ért, épp hetven éve elhunyt színésznőnek.
