Kultúra

Egy első világháborús internálótáborban született meg a ma tízmilliókat vonzó pilates

A gyakorlatsorokhoz farok nélküli, nyújtózó macskák adták az ötletet.

Az utóbbi években számtalan különböző mozgásforma és fitneszmódszer vált hosszabb-rövidebb időre divatossá a világban, a több mint négyezer évvel ezelőtt az Indus völgyében született jóga és pilátesz (pilates) népszerűsége azonban töretlen. A legtöbben mindkét rendszert ősinek hiszik, de míg a jóga legalább négyezer éve indult el az Indus völgyéből, addig a pilátesz alig több mint száz éve, a Brit-szigetekhez tartozó, leginkább rendszeresen emberéleteket követelő motorversenyéről ismert Man-en született meg.

A Budapestnél alig nagyobb, 85 ezer ember által lakott földdarabon röviddel az első világháború kirobbanása után,

1914. novemberében egy jókora internálótábort hoztak létre, ahová tömegesen szállították a Nagy-Britanniával hadban álló nemzetek az országban élő lakóit.

George Kenner: A fogolytábor látképe, 1918. Fotó: Imperial War Museums

Így járt a Németországban született Joseph Hubertus Pilates (1883-1967) is, aki egész életét az angolkórján, asztmáján és izületi fájdalmain való felülemelkedésnek szentelte.

A mindezen nehézségek ellenére tizennégy évesen már anatómiai rajzokhoz modellt álló fiúval apja ismertette meg a testépítést, a bokszot és a harcművészeteket, így Joseph hamarosan cirkuszi előadóként, bokszolóként és testépítőként vált ismertté, életcéljává pedig az emberek egészségének javítását tűzte ki. Úgy gondolta, hogy az általános gyengeséget

a modern életstílussal járó rossz testtartás, illetve a nem megfelelő légzés okozza,

így az Egyesült Királyságba való 1912-es érkezése után gyakorlatok egész sorának kidolgozásán kezdett dolgozni.

A háború kitörésekor többek közt a Scotland Yard és a különböző rendőrképző akadémiák önvédelmet oktató tanáraként dolgozó, majd magát hirtelen számtalan sorstársa közt találó férfit nem törte meg a kényszerű száműzetés, így a belenyugvás helyett a szigeten is folytatta a munkáját, sőt, egy egész életstílust dolgozott ki, amiben

az egy mutációnak köszönhetően rövid farokkal, vagy anélkül születő házimacskák, a manxok megállás nélküli nyújtózása inspirálta.

George Kenner: Ebédre várva a kunyhókban, 1916. Fotó: Imperial War Museums

A módszer sikeresnek bizonyult, hiszen az 1918-as spanyolnátha-járvány (influenza A vírus) a 23 ezer fogoly és háromezer őr otthonává vált Camp Knockaloe piláteszt gyakorló tagjai közt egyetlen áldozatot sem szedett, világszerte azonban a legoptimistább becslések szerint is ötvenmillióan, – köztük az utolsó magyar király, IV. Károly, Kaffka Margit és fia, vagy épp a költő Guillaume Apollinaire – nem élték túl a betegséget.

Fotó: Dan Lang

Pilates a húszas évek derekán az Egyesült Államokba költözött: társát, Clarát az odavezető hajóúton ismerte meg, majd együtt dolgozták ki a Contrology néven ismertté vált módszer alapjait, amit egészen 1967-ben bekövetkezett haláláig tovább csiszolt.

Nem élt egészségesen

Az alapító a testmozgásnál semmit sem tartott fontosabbnak, de emellett a hedonizmust sem vetette meg: imádta a whiskeyt és a szivarokat – írja róla az OZY, ennek fényében pedig nem meglepő az sem, hogy halálát tüdőtágulat okozta. A Sports Illustratednek adott 1962-es interjújában ezt a következőképpen foglalta össze:

 

„Kapnak az állatok sérvet? Szoktak diétázni? Egyél, amit akarsz, és igyál, amit akarsz. Én minden nap egy liter töményet iszom, plusz néhány sör, és legalább tizenöt szivar… Szóval tudni akarod, hogyan érezheted magad jobban. Minden itt dől el, a fejedben.”

Néhány éven belül a New York-i művészeti élet számos ismert tagja, így a XX. század egyik legfontosabb koreográfusa, az amerikai balett atyjaként ismert George Balanchine, illetve a modern tánc megkerülhetetlen alakja, Martha Graham is a diákjai közé tartozott, innen pedig egyenes út vezetett a világsikerhez. Az alapító halála után a pilátesz Hollywoodba is betört, így a folyamat még gyorsabbá vált, a nyolcvanas évek végére pedig számos olimpikon mellett az amerikai sportélet legfontosabb alakjai is a módszer követőivé váltak.

A kétezres évek közepén egyedül az Egyesült Államokban 11 millióan követték az évtizedekkel korábban lefektetett szabályokat, de a pilátesz világszinten ennél természetesen jóval több ember mindennapjainak vált a fontos részévé.

Ajánlott videó mutasd mind

Gyurcsány: Ebből nagy baj lesz

„Az Isten legyen hozzánk kegyes” – fohászkodik Orbán mentőcsomagját látva. Közben a Fidesz is kitalálta, hogyan rugdossa a baloldalt a válsághelyzetben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.