Kultúra

Kettétépték és kitörölték, de emiatt még értékesebbek lettek

Négy mű, amit saját alkotója, illetve más művészek és kereskedők pusztítása tett még fontosabbá.

Banksy: Lány léggömbbel, 2018

Az utóbbi két évtized legzseniálisabb streetart művészének egy alkotása 2018 októberében került kalapács alá a világ egyik legfontosabb aukciósházánál, a Sotheby’s-nél, ahol egy ismeretlen vásárló 1,1 millió dollárt, azaz 310 millió forintot fizetett érte. A leütés pillanata után a kép keretében egy riasztó szólalt meg, majd egy iratmegsemmisítő lépett működésbe, így a kép néhány pillanat alatt félig ledarálódott. Ezzel azonban nemhogy veszített, de jócskán megnövelve az értékét, hiszen ez nem csak az első önmegsemmisítő Banksy-mű, hanem a világ első olyan alkotása, amelynek az aukcionálásával egy új alkotás keletkezett. A becslések szerint a darálással megduplázódott a kép értéke.

Az eset után néhány nappal a művész elárulta, hogy a tervébe hiba csúszott, a célja ugyanis a kép teljes egészében csíkokra való vagdalása volt. Azóta is kérdéses, hogy vajon az Aukciósház tudott-e a beépített megsemmisítőről.

Robert Rauschenberg: Erased de Kooning Drawing, 1953

Fotó: SFMOMA

A pop art legendás alakja, Robert Rauschenberg (1925-2008) az ötvenes évek hajnalán, feltörekvő, huszonéves amerikai művészként vette a bátorságot ahhoz, hogy a festő- és szobrászzseni Willem de Kooningot (1904-1997) megkérje: küldje el neki egy rajzát, mivel egy szokatlan projekthez szeretné azt felhasználni.

Némi vonakodás után sor is került erre, Rauschenberg pedig egy teljes hónapot szánt arra, hogy finoman letörölje a papírról de Kooning szénnel, krétával és ceruzával felvitt vonalait, majd az

Erased de Kooning Drawing, azaz a Kitörölt de Kooning-rajz

címet adta neki.

Mészöly Géza: Sétalovaglás (1882-1884)

A bal oldali kép a Kovács Gábor Gyűjtemény része, a jobb oldali lovasok pedig a BÁV következő aukcióján találnak majd új gazdára.

A magyar realista tájképfestészet mindössze két évtizeden át alkotott csillaga, Mészöly Géza (1844-1887) szakmai körökben legismertebb képe, a Sétalovaglás egy földbirtokos, Karsay Albert megrendelésére készült, aki saját magát és fiát akarta egy lovas festményen látni.

A kép két évvel később, a festő párizsi tanulmányútja után el is készült, kétszer szélesebb volt azonban annál, ahogyan évtizedeken át hitték, hiszen a képen nem csak lovasok, de rőzseszedő asszonyok is szerepeltek, de a képet a harmincas évek folyamán, műkereskedelmi megfontolásból, a kor egy neves kereskedője, Fränkel József vágatott ketté. Úgy gondolta, hogy a nagyméretű alkotás egyes darabjai külön jobban és legfőképpen drágábban értékesíthetőek.

A Rőzseszedők ma a Kovács Gábor Gyűjtemény részét képezik, a lovasok azonban a BÁV 75. Művészeti Aukcióján tűnnek majd fel, 18 millió forintos indulóáron.

Paul Cézanne: La Montagne Sainte-Victoire (1885 körül-1887) és Paysage en Provence (1885-1886)

Fotó: Luxemburg & Dayan

A francia posztimpresszionizmus egyik vezéralakja, Paul Cézanne (1839-1906) negyvenes évei végén két vízfestményt készített ugyanarra a hosszú papírcsíkra, majd nemes egyszerűséggel kettétépte – derült ki a Zürichi Egyetemen doktoriját író Fabienne Ruppen hét éven át folyó kutatásából, melyben a művész ezernégyszáznál is több munkáját elemezte.

A kutatónak feltűnt a két kép szélén lévő szakadások hasonlósága, így egyértelművé vált, hogy Provance egyik legismertebb hegyvonulatát, a Montagne Sainte-Victoire-t, illetve egy közeli falut mutató festmények egykor egy képet alkottak.

Fotó: Luxemburg & Dayan

A két munka százharminc év után idén újra egymás mellett látható, hiszen mindketten a londoni Luxembourg & Dayan Reconstructing Cézanne kiállításán kaptak helyet.

Szponzorált tartalom

A cikk a BÁV támogatásával készült.

Kiemelt kép: Uli Deck/dpa/AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik