Kultúra
book and cup of coffee in hands of girl on winter autumn evening near fireplace

Az év könyvei, amiket még épp beszerezhet a fa alá

Nem panaszkodhatunk az idei könyvtermésre, a legjobbakat kiválogatni gyakorlatilag lehetetlen. Így aztán inkább meg sem próbáltuk, inkább összeállítottunk helyette egy tökéletesen szubjektív szerkesztőségi listát olyan kötetekről, amelyeket bárki örömmel látna a fa alatt, aki szeret olvasni.
Korábban a témában:

James Baldwin: Ha a Beale Street beszélni tudna

„Nem volt mások niggere. És ez bűn ebben a kurva szabad országban. Az ember legyen valaki más niggere. És ha senki niggere nem vagy, akkor rossz nigger vagy: és ezt döntötték el a zsaruk, mikor Fonny beköltözött a belvárosba.” A Magyarországon kevésbé ismert, de Amerikában nagy hatású polgárjogi aktivista, James Baldwin hetvenes években írt regénye dühös, aktivista próza egy terhes nőről, aki képtelen kihozni a börtönből ártatlanul megvádolt szerelmét, mert mindketten feketék, és akkor nincs igazság. A Ha a Beale Street mesélni tudna olyan, mint Edward Norton híres monológja Az utolsó éjjelben: nincs benne finomkodás vagy köntörfalazás, és még az is lehet, hogy elfogult és didaktikus. Kit érdekel? Hitelesíti az a sok valós és szenvedéssel teli történet, amit Baldwin újságíróként megismert, és beleépített ebbe a könyvébe. Nyilván nem véletlen, hogy idén, a „fekete kultúra” fősodorbeli sikereinek csúcsán Barry Jenkins, a Holdfény rendezője ezt a regényt dolgozta fel új filmjében. (Kránicz Bence)

Borító: Jaffa Kiadó

Jolsvai Júlia – Tasi Géza: Gurul a sok-sok pillanat – Szabó Magda élete képekben

Ha van tökéletesen ajándéknak való kiadvány az idei felhozatalból, akkor ez a prémium kötet az: a Jaffa Kiadó Szabó Magda-sorozatának szerkesztője, Jolsvai Júlia összeszedte az író hagyatékában fellelhető legjobb fényképeket, és időrendbe rendezte azokat. Így született meg a kötet, amely címében és fejezetcímeiben is Szabó Magda verssorait idézi. Általuk – és a rövid szövegek által – kirajzolódik Szabó Magda civil alakja, amiről, életrajzi ihletésű regényei ellenére sem tudhatunk túl sokat. Látni a kíváncsi tekintetű kislányt, a komoly gimnazistát, a nevető fiatal nőt hátteret, mélységet ad a regények mögé, közelebb hozza a szerzőt, és nem mellesleg az évtizedeket is, amelyeket végigélt. (Bodnár Judit Lola)

André Aciman: Szólíts a neveden

Bár már jó régen, az év elején mutatták be, a Szólíts a neveden az év egyik legemlékezetesebb filmélménye – a rendezővel készült interjúnkat itt olvashatják -, és ennek köszönhetjük azt is, hogy a film könyveredetije, André Aciman több mint tízéves kötete végre Magyarországon is megjelent. És milyen jó, hogy megjelent: ilyen plasztikus, megrendítő, intim leírását a kamaszkor hormonlázának, az első szerelem megrészegítő erejének nem gyakran látni. A történetben a kamasz Elio családja vendégül lát nyárra dél-olasz villájukban egy ifjú tanársegédet, Olivert, aki iránt izgalmas intellektuális csörtéik mellett egyre intenzívebb testi vonzalom is ébred a fiúban. Ezt a néhol félszeg, néhol céltudatos, fülledt élményt meséli el a regény, sűrűn, forrón, letehetetlenül. (Bodnár Judit Lola)

Röhrig Géza: Angyalvakond

Röhrig Géza amellett, hogy az Oscar-díjas Saul fia főszereplője, a magyar kultúra egyik legérdekesebb figurája, akinek minden megszólalása lebilincselően érdekes, és olyan rendíthetetlen humanizmusról tanúskodik, ami nem hajlandó megalkuvásra. Ez a humanizmus Röhrignél mikor milyen formában tör felszínre, ha nem filmen, akkor zenében, vagy, mint itt, versben. Az Angyalvakond ugyanis verseskötet, éspedig tematikus: a könyv ötven versében Röhrig hajléktalanokról, a hajléktalanságról fest néha zavarba ejtően közeli portrét. A kötet megvásárlásával ráadásul jócselekedetre is alkalmunk nyílik, az Angyalvakondot ugyanis hajléktalan emberek értékesítik, és a bevételek is őket segítik. A lenti cikkben egyebek mellett két vers olvasható a kötetből. (Bodnár Judit Lola)

Van, akit összevernek, van, akit lehugyoznak, van, akire pitbullt eresztenek
Hajléktalanok árusítják Röhrig Géza új verseskötetét. Ha van kétezer forintja, gyerünk, az utcán élőket támogatja vele!
Borító: Athenaeum Kiadó

Anna Politkovszkaja: Orosz napló

Cseppet sem vidám, ám annál fontosabb kötet ez, ami önmagában is épp elég erős lenne, de a történelem még vastagabb vonallal húzta alá a jelentőségét. Ez a kötet ugyanis krónika, az oroszországi demokrácia lassú, szisztematikus megszüntetésének hidegrázós krónikája, melyben a putyini rendszer kiépülésének lépései rideg logikával rajzolódnak ki az olvasó előtt. A mi országunkból nézve mindez különösen hasznos lehet, hadd ne magyarázzam, miért: az ellenzék elhallgattatása, oligarchák, populizmus, látszatdemokrácia, ismerős díszletek ezek. És az említett történelmi hangsúly: alig fejezte be könyvét, a szerzőt egy bérgyilkos agyonlőtte. 

(Bodnár Judit Lola)

Filippov Gábor: Előfordulhat, hogy egyszer a fideszes lesz az új Soros György
Ha egy rendszer arra épül, hogy a normális demokrácia díszletét felhasználva épít ki autokratikus hatalomgyakorlást, akkor hasznos idiotizmus úgy tenni, mintha normális demokráciában élnénk – mondja a politológus. Interjú.

Dragomán György: Rendszerújra

Egy Dragomán György-kötet megjelenése mindig esemény, ezzel a novelláskötettel sem nagyon lehet mellényúlni, főként szabadságszerető ifjú és örökifjú szeretteinknél, a szerző ugyanis a szabadság versus rabság, függetlenség versus elnyomatás témái körül forgó novelláit rendezte ebbe a kötetbe az utóbbi tizenöt év terméséből. Dragomán hősei nem hajlandóak sem csendben, sem elnyomásban maradni, sem mások, sem saját démonjaik által, bezártságuk ellen, a szabadságukért küzdenek, ha kell, a halálig. A szabadsághoz való hozzáállásáról a szerző lapunknak adott interjújában is mesélt.(Bodnár Judit Lola)

Dragomán György: Ha az ember igazat mond, és abból baja lehet, akkor az diktatúra kezd lenni
Hatalom versus önvizsgálat, írás mint a legsötétebb depresszió versus szabad, boldog élet, ramen és rántott hús. Dragomán Györggyel beszélgettünk.

Elena Ferrante: Nápolyi regények

Ha a kedves olvasót és szeretteit eddig nem darálta be a Nápolyi regények-láz, akkor a karácsony kiváló alkalom arra, hogy fejest ugorjunk az utóbbi évek egyik legelsöprőbb sikerű bestsellerfolyamába, a négykötetes Nápolyi regények sorozatba (Briliáns barátnőm; Az új név története; Aki megszökik, és aki marad; Az elveszett gyermek története). A történet egy életre szóló barátság történetét meséli el, ami azért annyira mégsem egyértelmű barátság: Elena és Lila végig rivalizálják kislánykorukat, tini éveiket, és nem hagyták abba felnőttként, sőt, idős korukban sem, annak ellenére, hogy mindeközben elszakíthatatlan szeretet-kötelék van köztük. A regények érzékeny karakterrajzokkal, szinte tapinthatóan éles korrajzzal visznek el egy helyre és korba, ahol a nyomorból még a legokosabbaknak is nehéz volt a kiút, főleg nőként egy tradicionálisan macsó világban. És az sem hátrány, hogy letehetetlen mindegyik kötet. Ha megvolt mind a négy, akkor pedig irány az HBO sorozata, a Briliáns barátnőm, ami az első kötet eseményeit dolgozza fel. (Bodnár Judit Lola)

Lányként csak a makacsság lehet a kiút a nyomorból
Egy macsó, nincstelen életből úgy kell kikaparni a szabadság pillanatait. Erről mesél a Briliáns barátnőm, Elena Ferrante bestsellere alapján.
Fotó: HBO

Matthias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról

Kevés nyugati író ismeri úgy a Közel-Keletet, mint a Goncourt-díjas Matthias Énard, aki több mint egy évtizedet élt arab országokban, és küldetésének tekinti, hogy az európaiakkal egy kicsit jobban megértesse az iszlám világot (merthogy fogalmunk sincs az ottani viszonyokról, erről a szerzővel készült interjúnkban olvashat bővebben). Nem meglepő, hogy Énard könyvei is Kelet és Nyugat határvidékén játszódnak. Az elmúlt években megjelent két monumentális tudatfolyam-regénye, a Zóna és az Iránytű is, a mi kedvencünk azonban egy alig 200 oldalas (alternatív) történelmi regénye lett, amelyben egyszerre van jelen az előbbi brutalitása és az utóbbi művészetrajongása. A Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról éppolyan költői és egyedi hangulatú mint a címe. A történet azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lett volna, ha a pápára berágott Michelangelo 1506-ban tényleg elfogadja a török szultán meghívását, és elutazik Konstantinápolyba, hogy tervezzen neki egy hidat a Boszporusz fölé. Van itt politika, konspiráció, érzékeny korrajz és elmélkedés a művészet erejéről, ezt az egészet pedig egy barátság és szerelem határán billegő kapcsolat története fogja össze, amelybe Michelangelo bonyolódik a szultán udvari költőjével. (Jankovics Márton)

Fotó: Bielik István / 24.hu
A szír barátaim már mind elmenekültek vagy meghaltak
A kultúra csak máz, ami elfedi a vérontást, kínzást és a háború borzalmait. Interjú a Goncourt-díjas íróval, Mathias Énard-ral.

Stephen Pinker: Az erőszak alkonya

Az esti híradók alapján a világunk nem más, mint véres háborúk, terrortámadások és hármasgyilkosságok sorozata, így érthető, ha sokan szkeptikusan fogadják majd Stephen Pinker provokatív alaptételét. A kanadai sztárentellektüel szerint ugyanis az idők során fokozatosan csökkent az erőszak mértéke, így valószínűleg most éljük az emberiség történelmének legbékésebb napjait. Pinker maga is érzi, hogy optimizmusával nehéz helyzetből indul, így ezt az egyszerű gondolatot csaknem ezer oldalon fejti ki. Érvei mellett felsorakoztat adatokat, grafikonokat és táblázatokat is bőséggel, Az erőszak alkonya ennek ellenére sem kelti súlyos, tudományos szöveg benyomását, inkább egy hatalmasra duzzasztott pamflet, ami annyira olvasmányos, hogy akár strandra is vihetnénk – már ha befér a maga tíz kilójával a strandtáskánkba. És persze a karácsonyfa alá is tökéletes, hiszen a több száz oldalon át taglalt kínzásfajták és népirtások ellenére mélységesen pozitív az üzenete.

Pinker lényegében a felvilágosodás optimizmusát igyekszik rehabilitálni (beszédes, hogy legújabb könyve az Enlightment Now címet viseli), részletesen bemutatva, hogy milyen hétköznapos volt a felfoghatatlan brutalitás a régebbi korokban. Mindezt azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni a nosztalgia miatt. Pinker szerint a feudalizmust váltó központosított állam kialakulása és a kereskedelem felfutása felfoghatatlanul jelentős lépés volt az emberiség civilizálásában, amely előkészítette a talajt a humanitárius forradalmaknak. Állításaival és tudományos módszereivel sokan vitába szálltak, ez is mutatja milyen tökéletes vitaindító. Nem véletlen, hogy Mark Zuckerberg és Bill Gates is kedvencüknek választották, ha az emberiség jövőt hegesztő techcézár lennék, én is rajonganék egy lehengerlően megírt könyvért, ami a sok apokaliptikus vízió után végre a technikai fejlődés pozitív oldalát ragadja meg. (Jankovics Márton)

Borító: Libri

Susan Faludi: Előhívás

„Kedves Susan, érdekes hírem van a számodra. Úgy döntöttem, elegem volt abból, hogy az agresszív macsót játsszam, aki sosem voltam a lelkem mélyén” – így indult az az email, amiben a 76 éves Stephen Faludi beszámolt lányának arról, hogy nemváltó operáción esett át egy thaiföldi klinikán. Ekkor már évtizedek óta alig tartották a kapcsolatot, ám az Amerikában élő Susan hamarosan egy Ferihegyre tartó repülőjáraton ült, hogy megismerje a Stephenből lett Stefit. Budapesten aztán még több titokra és traumára bukkant, mint amire számított, ezt a másfél évtizeden átívelő nyomozást foglalta össze az Előhívás című könyvében. A Pulitzer-díjas újságíró és feminista szerző őszintén és érzékenyen ragadja meg apjával való ellentmondásos kapcsolatát, és azt is, hogy milyen párhuzamokat fedezett fel apja kétségbeesett önkeresése és az ország identitásválsága között. Susan Faludi ősszel Margó Fesztiválon járt, a vele készült interjúnkat itt olvashatják. (Jankovics Márton)

Apám nővé műttette magát, ezután ismertem meg igazán
Susan Faludi már régóta nem beszélt Budapesten élő apjával, ám egyszer csak kapott tőle egy emailt, hogy 76 évesen nemet váltott egy thaiföldi klinikán. Az Előhívás kettejük kapcsolatát dolgozza föl. Interjú a Pulitzer-díjas újságíróval.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.