Kultúra

Még mindig tudunk 10 könyvet, amit érdemes elolvasni, mielőtt megfilmesítik

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

újságíró. 2018. 07. 01. 19:00

A könyv jobb volt címen futó sorozatunk nem áll meg, amíg Hollywood sem áll le a könyvadaptációs filmek gyártásával. 10 újabb regény, amiből hamarosan mozgókép lesz.
Korábban a témában:

Kevin Kwan: Kőgazdag ázsiaiak

Miután már nálunk is zsibbasztják az agyakat és borzolják a kedélyeket a megélhetési rongyrázó luxusfeleségek, talán van némi fogalmunk arról, mit is jelent a valóságban a #firstworldproblems abszolút teteje. Na mármost, ha a saját sutácska csilliomosaink nem lennének elegek, az utóbbi évek egyik legsikeresebb regényében tekerhetünk még egyet az egzotikumon, itt ugyanis nem csak a végtelen pénz világának kultúrsokkja várja az olvasót, hanem mindezt megspékeli az is, hogy a Távol-Kelet a helyszín, konkrétan Szingapúr és környéke, ahová a regény főhőse, Rachel párjával utazik, hogy a férfi családjánál pihenjenek kicsit. Csak éppen Rachel nem tudja, hogy pasijának családja brutálisan gazdag, az emberek pedig, akikkel idejüket töltik, ha lehet, még gazdagabbak. Furcsa, dilis multimilliomosok olyan problémákkal, amit az átlagember elképzelni sem tud – ez a világ, ahová Kwan könyve kalauzol, remek humorral és éleslátással, és annyi apró részlettel és sztorival, hogy a készülő filmbe annak csak töredéke fér majd be, akármennyire is alaposak az alkotók. A film augusztus 15-én érkezik az amerikai mozikba, magyar premierről egyelőre nem tudunk.

Antonia Fraser: Mária, ​a skótok királynője

Bár a film, amelynek apropóján említem, John Guy My Heart Is My Own című kötetén alapul, azért nem pont azt ajánlom, mert az sajnos, egyelőre nem jelent meg magyarul. Akad viszont legalább féltucat kötet Stuart Máriáról, akinek megítélése annyiféle volt már, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja. Emlegetik szabados szexualitását, politikai cselszövéseit, de olyan is akad, aki szinte mártírként kezeli. Hogy mi az igazság, az ma is történészi viták tárgya, egy bizonyos értelmezést mindenesetre ez a könyv és a készülő film is kínál majd, aztán ki-ki eldönti, mit gondol a skót királynőről. Akiről Mária skót királynő címen október 4-én mutatják be Josie Rourke filmjét a címszerepben Saoirse Ronannel, de feltűnik majd Margot Robbie, Gemma Chan és Guy Pearce is.

Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Amellett, hogy nem volt túl rég a Disney CGI-túltengéses verziója sem, mint ismeretes, Maugli címen Andy Serkisszel a rendezői székben október 19-én érkezik egy vadiúj adaptáció Kipling klasszikusából. Addig azonban bőven van még idő, hogy akár felnőtt fejjel felzárkózzunk egy klasszikusból, akár, mondjuk, a gyereknek elolvassuk Balu medve és szorgalmas, farkasok nevelte embergyerek-tanítványa kalandos történetét. Annál is inkább, mivel a Serkis-féle film erősen akciódúsra veszi a figurát az eredeti édes-bölcs gyerekkönyves stílusához képest.

Dr. Seuss: Hogyan ​lopta el a Görcs a karácsonyt

Még egy gyerekkönyv-klasszikus, de hát Dr. Seuss eleve megunhatatlan, ráadásul az, hogy Mikuláskor érkezik egy vadiúj Grincs-adaptáció a mozikba – animációs film formában, Benedict Cumberbatch szinkronjával – még apropót is ad, hogy nekiessünk a könyveredetinek. Tökéletesen elbűvölő darab, még a szülőknek sem zsibbad el tőle az összes agytekervénye, a gyerekek pedig garantáltan odalesznek a mogorva zöld manóért.

P. L. Travels: A csodálatos Mary Poppins-sorozat

Az idei év különösen kedves a gyerekekhez, és főleg a gyerekek nosztalgiázó kedvű szüleihez, ugyanis Hollywood aranykorának egyik legfeledhetetlenebb mesefilmjét is újrahúzzák, persze, némi csavarral. Mary Poppins, a varázslatos dadus ugyan még mindig varázslatos, még mindig képes aprócska csodákat csempészni a mindennapokba – ám az új filmben egykori kis védencei már felnőttek, és kiégés szélén egyensúlyozó, boldogtalan felnőttek lettek, rájuk fér tehát egy kis varázslat. A film főszerepét Emily Blunt alakítja, és értelemszerűen a két ünnep között, december 27-én érkezik a magyar mozikba, addig azonban nem csak a klasszikus filmeredetire, de akár az összes könyves előképre – pedig jó sok van – is akad elég idő.

Mary Ann Shaffer és Annie Barrows: Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság

Na mármost, ez egy levélregény, így aztán eleve borzasztó izgalmas lesz látni, hogyan dolgozták filmmé ezt a formát – már ha hozzánk eljut a film, ugyanis a Lily James főszereplésével készült darabot az Egyesült Királyságban már bemutatták, és a nyár folyamán sorra érkezik meg újabb és újabb piacokra, de egyelőre magyar dátum nincsen a listában. A könyv azért szerencsére jó ideje kapható már nálunk is, és akármi lesz a film sorsa, érdemes benevezni – minden könyvmolynak jólesik egy kötet arról, hogy micsoda ereje van a könyveknek, nem igaz? A kötet főhőse, Juliet Ashton pedig saját bőrén tapasztalja mindezt: egy napon rejtélyes levelet kap a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről, ahol, mint kiderül, ha nincs az irodalom, sokkal nehezebb lett volna túlélni a német megszállást – bár így sem volt könnyű. Ezzel együtt ez a kötet egyáltalán nem kesereg, sőt, életigenléssel ünnepli az emberek sokféleségét, valamint a kapcsolódás és az írott szó erejét.

Louisa May Alcott: Kisasszonyok

Egy jó angol klasszikus regény sosem tud rosszkor jönni, én speciel ráérős téli napokon csak erre esküszöm, és a Kisasszonyok, ha eddig esetleg kimaradt, igazi kihagyhatatlan pótolni való nagyjából abból az akolból, ahol Jane Austen és a Brontë nővérek kifinomult, érzékeny regényei. És hasonlóan fordulatos, érzelmes női sorsokat is kínál a March család leányairól és a korról, amelyben egész más értékek mentén számított egy nő értékesnek és kelendőnek. Mert persze a műveltség, a művészet és a modor mellett itt is központi szál a szerelem, annak minden formája, így a képzeletbeli is. A szemfüles olvasó alighanem már sorolja is a fejében, hogy igen, de ebből már ezer éve van film – bizony van, nem is egy, a legtöbben mégis – érthetően – a ’94-es változatot ismerik többek között Winona Ryderrel, Susan Sarandonnal és a meghatóan fiatal Christian Bale-lel. Ugyanakkor a mostani apropó, hogy idén is készült belőle egy feldolgozás, éspedig egy modern korba emelt változat, ami, hááát, egészen bizarrul hangzik, ki tudja milyen lesz. Az viszont tuti, hogy szeptember végére tervezik az amerikai bemutatót.

Philip Reeve: Ragadozó ​városok

Az év végén mutatják be nálunk a filmet, aminek nemrégiben már trailere is érkezett, és azóta instant bekerült a legjobban várt produkciók közé, amit sajnos ugyanakkora eséllyel csinálnak meg egészen briliánsra, vagy zsibbasztóan pocsékra. Annyi biztos, hogy már most erősen a Mad Maxre hajaz, ami szintén kétesélyes. Akárhogy is, egy efféle gigantikus, látványos filmre bármikor vevő az átlag mozinéző, de hogy ne legyünk teljesen átlagosak, érdemes kicsit a történet mögé nézni, mondjuk, a könyveredeti elolvasásával. Egy olyan világban járunk, ahol a városok nem földrajzi fogalmak többé, hanem életveszélyes, gigantikus közlekedési eszközök, ráadásul egészen harciasak, a nagyobb városok bekebelezik a kisebbeket, hogy az erőforrásaikra tehessék a kezüket. Ebben az életveszélyben próbál eljutni A-ból B-be két főhősünk, egyikük nyugalomért, másikuk bosszúért, miközben persze, a világ sorsán is fordíthatnak akár.

Jenny Han: A fiúknak, akiket szerettem

Édes-kedves limonádé lányregényből soha nem elég, és az azokból készült filmek sem igazán veszítenek népszerűségükből, így nem meglepő, hogy Jenny Han regénye is óriási hype-nak örvend. Naná, van benne minden, ami egy rendes tiniregénybe kell: szerelem, titkok, lebukás, cikiség és cukiság. Ugyanis A nyár, amikor megszépültem írójának kötetében főhősünk összes titkos, leplezetlenül őszinte, soha el nem küldött szerelmes levelét egy napon valaki, valahogy eljuttatja a címzetteknek. Ami érthető módon elindít néhány folyamatot, a romantika az egekbe hág, és persze a káosz is. A kötet olyan jól futott, hogy folytatása is készült Utóirat: Még mindig szeretlek címmel, ami szintén sejtet némi érzelem-túltengést, akárhogy is, A fiúknak, akiket szerettem filmadaptációja augusztus végén kerül fel a Netflixre.

Ruta Sepetys: Árnyalatnyi ​remény

És akkor némi lánctalp így a végére, ez itt ugyanis egy Gulag-regény a balti államok elleni orosz retorziókról, amiket a szovjetek jogosnak tartottak a háború után. Főhősünket, a művész-aspiráns Linát tizenötévesen hurcolják el anyjával és öccsével együtt Szibériába, míg apja egy másik helyen várja, hogy végrehajtsák rajta a halálos ítéletet. Lina ezzel együtt továbbra is rajzol, hátha az egy picike reményt ad, vagy képes üzenni általuk. A kötet megrendítő, harcos történet, a New York Times ifjúsági sikerlistájának éléről, melyből Ashes in the Snow (Hamvak a hóban) címen készült film, amit valamikor idén terveznek bemutatni, egyelőre nincs pontos premierdátum.

Kimaradt a legeslegeslegfontosabb  könyv, amit muszáj lenne mindenkinek elolvasni, mielőtt bemutatják a filmadaptációját? Kommentben várjuk a kiegészítéseket, további olvasnivaló-ötletek pedig erre

Kiemelt kép: Warner Bros

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Meghalt Princz Gábor

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.