Ahogyan arról már beszámoltunk, az SVT svéd közszolgálati televízió október 23-án közel fél órában foglalkozott hazánkkal, azon belül is elsősorban a magyarországi rasszizmussal és antiszemitizmussal. A dokumentumfilmben megszólalt Heller Ágnes filozófus is, őt később Kumin Ferenc, nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár oktatta ki hosszan.
Megérkezett az erősítés
A Magyar Nemzet egyik munkatársa Svédországba érkezett és tapasztalatairól a HírTV-nek is beszámolt a Magyarország élőben című műsorban. A recept igen egyszerű, vádaskodásra vádaskodás a válasz. „A jóléti államokban sem minden derűs, most egy ilyen országgal folytatjuk” – kezdődik a felvezetés. „Miközben Svédországban is erős a rasszizmus, az ország véleményformálói kioktatják a világot toleranciából, mi magyarok is kaptunk kritikát bőven, pedig…” – csigázza a nézőket a műsorvezető.
Először a svéd közhangulatról, a svédek magyarokkal kapcsolatos érzéseiről kérdezik az újságírót, aki kapva kap az alkalmon, elmondja, hogy sokakat megkérdezett az utcán, mit gondolnak Magyarországról. Alapvetően pozitív benyomásai vannak a svédeknek rólunk, de sokan panaszkodtak arra, hogy az antiszemitizmus probléma itthon. Ezt egy olyan svéd is megerősítette, aki járt már Magyarországon. Ilyesmit akkor ugyan nem tapasztalt nálunk, de a tévéből értesült róla, „tehát van hatása a Kobra című műsornak” – vallott a helyszínről az újságíró.
Rasszizmus és bizalmatlanság
Amikor a Nemzet munkatársa megérkezett Svédországba, csak hosszas kérdezgetés után tudott autót kölcsönözni, kiderült, az ügyintéző még a rendőrséget is értesítette érkezéséről. „A bizalmatlanság és a jóléti társadalom arca mögött van egy meglehetősen erős rasszizmus is” – vagyis ezért nem kaphatta meg egykönnyen a kölcsönzött autót a magyar újságíró.
Az ötvenezres svédországi cigány kisebbségre terelődik a szó a műsorban, mire kiderül, hogy Malmőben listázták a cigányságot, amiért többen úgy érezték magukat, mintha a náci Németországban lennének. A svéd dokumentumfilmben is szóba került Heller révén Gyöngyösi Márton, így a HírTV és a Magyar Nemzet sem hagyhatta ki azt, hogy a „lista” szó a svédeknél is előjött, 1-1, gondolhatják.
A romák közötti munkanélküliség Svédországban is igen magas, 80%-os, a cigány gyerekek nagy része nem végzi el az iskolát, erről is beszámol a műsor, vagyis Svédország mégsem teljesít olyan jól.
„Mennyire hiteles mindezek után a svéd állam vagy a svéd köztévé ilyen irányú riportja mondjuk Magyarországról?” – érkezünk el a műsor egyik legfontosabb kérdéséhez, eddig csak amolyan felvezetés volt. „Meg fogjuk tőlük kérdezni” – nyugtat meg mindenkit a riporter, de ezzel még nincs vége a műsornak, folytatódik a visszamutogatás. „Malmőből például elmenekültek a zsidók, mindennaposak lettek az antiszemita támadások” – ezzel ér véget a műsor.
Nem tudni, hogy ezzel mi volt a célja a magyar csatornának. Egyfajta válasz a svédeknek? Kumin Ferenc már megtette. Hiteles tájékoztatás? A HírTV műsora a legkevésbé sem arról szól, hogy tisztázza a magyar helyzetet, inkább ujjal mutogat vissza a svédeknek, hogy ti sem vagytok jobbak. A csatorna nem egyenlített, inkább öngólt lőtt.
