Korán jött bölcsesség

Sokan csak képernyőn láttunk háborút, és ha azt halljuk: diktatúra, néhány rettegett nevet és elborzasztó tettet tudunk felsorolni.

De nem tudjuk, milyen az, ha nem mondhatjuk ki, amit gondolunk, és azt sem tudjuk, milyen, ha halál jár egy rossz helyen kimondott szóért.

Azt meg végképp nem tudjuk, mit lát egy gyerek abból, ha az addig biztosnak és megnyugtatónak hitt világ rövid idő alatt teljesen összeomlik.

Hisham Matar, a líbiai származású író első regénye a kilencéves Szulejmán történetét mondja el, akinek az élete – nem meglepő módon – kísértetiesen hasonlít a szerzőére. Szulejmán 24 évesen emlékszik vissza mindazokra a furcsa, felkavaró és rémisztő eseményekre, amelyeket 1979-ben élt át Líbia fővárosában, Tripoliban.

Ekkor már javában tombol az egyszemélyi diktatúra az észak-afrikai államban. Kadhafi megteremtette a Líbiai Arab Népi Szocialista Köztársaságot. Az ezredes-vezér ebben az évben adta közre híressé lett Zöld könyvét, az élet minden részletére kiterjedő útmutatásokkal. És aki nem követte az útmutató által megszabott irányt, azt elhurcoltatta és kivégeztette. Besúgás, hazugság, árulás és félelem uralkodott a városban.

Szulejmán körül hirtelen ismeretlen és érthetetlen lett a világ. Olyan, ahol a szülők szobájából éjszaka elcsukló sírás szűrődik ki, nappal pedig – erőltetetten harsány – nevetés. A szobájuk falán, amit valamikor édesapja képe díszített, egyszeriben a Forradalom Testvéri Vezérének képe lóg. Pedig apa képe legalább pótolta a jelenlétét, hiszen – Szulejmán úgy tudja – üzleti úton van. Ám egy nap összetalálkozik édesapjával az utcán, csakhogy az rezzenéstelen arccal megy el mellette, ahelyett, hogy megölelné. Az üzleti utak egyre szaporodnak, a fiú kérdez, de nem kap választ. Mindenki megváltozik, még édesanyja is. Egyre többet iszik egy furcsa gyógyszerből, és annak hatására megrendítő történeteket mesél fiatalkoráról.

Apja teljesen eltűnik, barátait nyilvánosan hurcolják el. Szulejmán pajtásai is kezdenek megváltozni. A kicsik világában is pontosan azt történik, ami a felnőttekében: szövetségesek, bajtársak lesznek, és árulók is. Az emberek között már nem a száraz, forró levegő remeg, hanem a gyanú, hogy akivel beszélsz, vagy hazudik, vagy elárul. Nincs feloldódás, de miért is lenne. Ez a világ a lelkekbe égetett nyomokat hagy felnőttben és gyerekben.


Forrás: olvassbele.com

Mondhatnánk, hogy a regény azzal rendít meg, hogy hiteles. De sokkal többről van szó. Stílusa egyszerű és nyers. Pont olyan, ahogy egy kilencéves kisfiú látja és megfogalmazza magának a környezetében zajló eseményeket. Egy gyerek nem a diktatúra és az elnyomás veszélyeitől retteg, nem is az ország politikai megítélése miatt aggódik. Inkább attól, hogy édesanyja már nem néz a szemébe. Nincs hatásvadászat, sem megindító párbeszéd, mégis összeszorul a szívünk. Együtt rettegünk Szulejmánnal, mégsem akarjuk letenni a történetét. Tóth Tamás Boldizsár fordítása eszköztelenül, de láttató erővel adja vissza a kisfiú érzelmi változását, a mindenkit eluraló szorongást.

Hisham Matar New Yorkban született, líbiai szülők gyermeke. Hároméves volt, amikor Tripoliba költöztek, majd kilencévesen menekülniük kellett, mivel édesapja a Kadhafi-rezsim politikai üldözöttje lett. Személyes élményei adták a regény nyersanyagát. A Férfiak földjén óriási népszerűségre tett szert, 2006-os megjelenése óta 23 nyelvre fordították le, és elnyerte a Man Booker-díjat.

Hisham Matar: Férfiak földjén

Animus Kiadó, 2013

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.