Felborította a román belpolitikai erőviszonyokat az elnökválasztás múlt vasárnapi első fordulója. Calin Georgescu szélsőjobboldali jelölt győzelme után a most vasárnap rendezendő parlamenti választáson a szintén radikális jobboldali (de Georgescunál valamivel mérsékeltebb) Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) átvette a vezetést egyes közvélemény-kutatóknál, vagyis az eddigi favorit, a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) csak a második helyre futna be.
A jelenlegi koalíciót alkotó mindkét nagy párt élén egyébként változás lesz: a szocdemek ugyan még Marcel Ciolacu miniszterelnökkel az élen vágnak neki a voksolásnak, de ő már az államfőválasztás múlt vasárnapi első fordulója után lemondott a pártvezetésről, és csütörtök este visszalépett az államfőjelöltségtől is. Hozzá hasonlóan a nemzeti liberálisok (PNL) vezére is lemondott a pártelnökségről hétfőn, miután csak az ötödik helyet csípte el az elnökjelöltek között. Közben az elnökválasztás első fordulójának eredményét, majd a szavazatok újraszámolásáról hozott döntéseket is megóvták a különböző politikai szereplők.
Ráadásul a relatív győztesről, Calin Georgescuról azóta kiderült, hogy van egy hozzá közel álló párt, a POT (Fiatal Emberek Pártja), amelyet most szintén az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb környékére mérnek a közvélemény-kutatások.
Georgescuról persze az is kiderült időközben, hogy oroszbarát, és egyfajta politikai vallásalapítóként lép fel – ahogyan ezt a román fasiszta vasgárdisták is tették a két világháború között, akiket nagyra becsül. A román politikai elitet a harmincas-negyvenes évek fordulóján különös kegyetlenséggel gyilkolta Mihály Arkangyal Légiója, azaz a Vasgárda, amelynek tagjait legionáriusoknak, legionistáknak is nevezik Romániában.
Most ezt a jelzőt – amelynek magyar megfelelője nagyjából a „nyilas” lenne – aggatják Georgescura is sokan, mivel a tiszteletét fejezte ki a Vasgárda iránt. Paradox módon a szélsőjobboldali jelölt a legionáriusokat a hatalomból részben kiszorító-felszámoló, részben maga mögé állítani próbáló fasiszta diktátor, Ion Antonescu felé is tiszteletét nyilvánította. Georgescu nem egy konzisztens ideológiát képviselt a kampányában, hanem inkább az érzelmekre és a románok vallásosságára játszott rá.
Mindezek után az elmúlt héten Bukarestben és több romániai nagyvárosban tüntetések zajlottak Georgescu ellen, amit persze a szélsőjobbos politikus hívei sem hagytak annyiban, a fővárosban például ellendemonstrációt is rendeztek.
Georgescu egyik leghatékonyabb „fegyvere” a mostani választáson az elitellenesség volt – az oroszbarát, „békepárti” és NATO-ellenes szólamok mellett. Georgescu alapvetően rossz véleménnyel van Románia nyugati orientációjáról, pedig korábban nemzetközi szervezeteknél, többek között az ENSZ-nél dolgozott környezetvédelmi és fenntarthatósági szakértőként. Legalábbis az életrajzában így írt magáról, ám most pénteken kiderült, hogy néhány adatot alighanem meghamisított, és 2015–16-ban például nem az ENSZ-nél dolgozott, hanem egy svájci székhelyű magánalapítványnál.
Mindettől függetlenül kiválóan használta fel a TikTok és a többi közösségi média adta lehetőségeket. Emiatt azonban számos támadás érte őt és a TikTokot is: a román hatóságok az Európai Bizottságot kérték fel arra, vizsgálja meg a TikTok szerepét, mert Georgescu állítólag álprofilokat használt a választások első fordulója előtt, illetve az ő videói korlátozás nélkül terjedtek a közösségi médiában, miközben az ellenfelei hirdetéseit korlátozta a kínai tulajdonban lévő TikTok.
