2022 főbb trendjei
A 2022-ben a térség országai által regisztrált 192 226 irreguláris migráns kiugróan magas szám az elmúlt évek szakaszos emelkedéséhez viszonyítva. A 2021-es, illetve a magasabb érkezésszám kezdetét jelentő 2018-as adatokhoz viszonyítva egy év alatt 60, illetve 348 százalékos emelkedésről beszélhetünk. A drasztikus növekedés mellett a régióban eltöltött idő jelentősen lerövidült, ezt a folyamatot Bosznia-Hercegovina példája szemlélteti a legmarkánsabban. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint az elmúlt évben az országon áthaladó migránsok átlagosan nyolc napot töltöttek az úgynevezett befogadóközpontokban, szemben a korábbi 58 napos átlaggal.
Az érkezők számának emelkedését egyrészt az teszi érthetővé, hogy Szerbia – Jugoszlávia jogutódjaként – számos kibocsátó országgal tartott fenn vízummentességi egyezményeket. Ez többek között Tunézia, Burundi, Kuba és India állampolgárainak teremtettek lehetőséget arra, hogy (illegális) útjukat közvetlenül Szerbiában kezdjék meg. Az Európai Unió nyomására Szerbia végül 2023. január elsejével bezárólag felmondta a vízummentességi megállapodásait a főbb kibocsátó államokkal.
Jelenlegi trendek a nyugati-balkáni migrációs útvonalon
2023-ban egy új trend fokozatos megjelenéséről beszélhetünk. Horvátország schengeni tagságát, valamint a horvát-szlovén határszakaszra telepített határkerítés elbontását követően egy Horvátország felé irányuló, jelentős migrációs mozgásról beszélhetünk. Davor Bozinovic horvát belügyminiszter szerint a határátlépések száma a 2015-ös időket idézi. A tárcavezető közölte, a Horvátországba belépő irreguláris migránsok 90 százaléka Szerbiából érkezik Bosznia-Hercegovinán keresztül.
Horvátországban a migrációs probléma elsősorban a szlovén és az olasz határ közelében fekvő Rijeka városában jelentkezik. A városi képviselők elmondása szerint körülbelül naponta 200 irreguláris bevándorló érkezik a városba, akik ezt követően Szlovénián keresztül folytatják útjukat Nyugat-Európa felé. A szlovén rendőrség tájékoztatása szerint az év első hónapjaiban csaknem 300 százalékkal növekedett az országba Horvátországon keresztül belépő irreguláris migránsok száma. Az új útvonal jelentős problémákat okozhat Szlovénia és Bosznia-Hercegovina számára is. A Szlovénián áthaladók nagy számban mennek tovább Olaszország felé.
Problémák a kibocsátó országokban
A Frontex adatai szerint sokan érkeznek
- Afganisztánból,
- Szíriából,
- Törökországból,
- Marokkóból,
- Tunéziából,
- Pakisztánból,
- Indiából
- és Burundiból.
Terepkutatásaink során főként az észak-afrikai (marokkói és tunéziai), valamint a szíriai bevándorlókra fókuszáltunk a különböző helyszíneken. Mind az előbbiek, mind az utóbbiak más-más okokból hagyják el hazájukat. Ha az úgynevezett Maghreb-országokat (ez esetben Marokkó és Tunézia) vesszük szemügyre, akkor kijelenthetjük, hogy esetükben Ezzel szemben a szíriaiak migrációja mögött nem csak a gazdasági és szociális tényezők dominálnak. A közel-keleti országban polgárháború bontakozott ki a 2011-es forradalmat követően, majd az évek során területe bonyolult csatatérré változott, ahol az ország hadereje külföldi hadseregekkel, helyi milíciákkal és idegen országok által finanszírozott harcosokkal csapott össze emberek százezreinek halálát okozva, valamint milliókat kényszerítve otthonuk elhagyására.
Ezen túlmenően a munkanélküliség is állandó problémát jelent a kibocsátó országokban. Az ENSZ legfrissebb felmérése szerint az arab régióban 2022-ben átlagosan 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami az egyik legmagasabb aránynak számít a világon. A 15 és 24 év közöttiek esetében ez a szám még magasabb, eléri a 25 százalékot. Az ENSZ szerint több mint 33 millió új munkahelyet kellene teremteni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2030-ig.
Eközben a szegénység is extrém méreteket ölt, mintegy 130 millió embert érint az arab országokban – derült ki a felmérésből. Ezáltal az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) országait leszámítva a régió lakosságának több mint egyharmada érintett. Ráadásul a szegénység szintje várhatóan emelkedni fog a következő időszakban, és 2024-ben már a lakosság 36 százalékát érintheti. Ezek a fejlemények egyértelműen hozzájárulnak ahhoz, hogy 2023-ban és azt követően is tömegek hagyják el a régiót.
A Migrációkutató Intézet szerbiai terepkutatásai
A Migrációkutató Intézet munkatársaiként 2022-ben és 2023-ban is több ízben végeztünk terepkutatást az Európai Unió és a schengeni övezet határának szerb oldalán, a magyar műszaki határzár mögötti területeken. Útjaink során több mint száz interjút készítettünk irreguláris bevándorlókkal. Átmeneti szálláshelyeikkel kapcsolatban elmondható, hogy a sátraikat elsősorban
- a szerb-magyar határ közelében,
- vajdasági településeken,
- omladozó vagy használatból kivont épületekben verték fel.
A szerb hatóságok az elmúlt fél évben sok ilyen illegális tábort számoltak fel, így most az a leginkább jellemző, hogy a bevándorlók a településektől távolabbi, erdős területek környékére tették át a székhelyüket. Az elmúlt egy évben történt lövöldözéseket követően megnőtt a nyomás a lakosság részéről, és a nemzetközi közvélemény figyelme is Szerbiára irányult, ami kiváltotta a szerb rendőrök szigorát, akik már sokkal kevésbé tolerálják az országukban feltehetően illegálisan tartózkodó emberek utcai jelenlétét.
A bevándorlókhoz intézett kérdéseink többsége öt fő témakör köré csoportosult. Először is majdnem mindig szó esett arról, hogy miért hagyták el hazájukat, amire többnyire sablonos, de a korábban felsorolt migrációt kiváltó tényezőkre reflektáló válaszok érkeztek.
A hatóságokkal való viszony is központi téma volt. Vegyes válaszok érkeztek arról, hogy elítélik-e a magyar és a szerb rendőrség attitűdjét vagy sem. Beszámolóik a szerb hatóságokkal kapcsolatban neutrálisak voltak, ellenben a magyar rendőröket és honvédeket inkább negatív kritikával illették. Ez abból is adódhat, hogy míg a szerb fél abban érdekelt, hogy a már országukba bejutott bevándorlók minél hamarabb hagyják el Szerbia területét, addig Magyarországnak elemi érdeke, hogy megakadályozza a biztonsági határzáron való illegális átjutásukat.
Ezen felül több kérdésünk is arra vonatkozott, hogy milyen a viszony a különböző bevándorló csoportok között, ugyanis a korábban Szerbiában történt fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban megfigyelhető, hogy a rivális bandák általában etnikai alapon szerveződnek. A marokkói és szíriai bevándorlók és menekültek beszámolói szerint azonban és habár a migránsok is etnikai alapon különülnek el egymástól, mégsem jellemző, hogy súlyosabb összecsapások alakulnának ki közöttük.
Végezetül a bevándorlók úti céljaikról is gyakran meséltek, és ezzel összefüggésben megfigyelhetünk bizonyos sémákat. Míg a franciául jól beszélő észak-afrikai arabok többsége Franciaországot jelölte meg célországként, addig a szíriai állampolgárok többnyire Németországot. Az is rendkívül gyakori, hogy a bevándorlók már rendelkeznek Nyugat-Európában élő rokonokkal, akik sokszor az illegális útjukat is finanszírozzák.
Külföldi NGO-k a határ közelében
Látogatásaink során nemcsak bevándorlókkal, hanem egy NGO-szervezettel is találkoztunk, amelynek tagjaival sikerült is interjút készíteni. A No Name Kitchen elnevezésű nemzetközi szervezet Szabadkán 2022 nyarától van jelen, és zömében portugál, német, angol, francia tagokkal rendelkezik. Szemmel láthatóan szívükön viselik a bevándorlók és a menekültek sorsát, habár olykor olyan érzése támad az embernek a jellemzően 20–25 év körüli fiatalokkal kapcsolatban, mintha egy nyári zenei fesztiválon önkéntes munkát végző diákok lennének.
Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva megfigyelhető volt, hogy a téli hónapokban némileg csökken az érkezők száma, és ebben a tekintetben nincs ez másképp 2023-ban sem, azonban ez nem azt jelenti, hogy számottevően enyhült volna az irreguláris migrációs nyomás.
A magyar hatóságoknak ebben az évben már több mint 38 ezer esetben kellett intézkedniük a déli határon. Most talán annyiban van különbség a korábbiakban megszokottakhoz képest, hogy kevesebb irreguláris bevándorlóval lehet találkozni a szerbiai közterületeken, mivel a hatóságok az utóbbi hónapokban mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jellemzően Szíriából, Afganisztánból, Marokkóból és Pakisztánból érkezők ne legyenek szem előtt, aminek elsődleges oka, hogy el akarják kerülni azt a közfelháborodást, ami a horgosi utcai lövöldözést követően alakult ki.
Éppen emiatt a bevándorlók főként a különböző befogadóközpontokban vészelik át ezt az időszakot, és próbálják meg az embercsempészekkel való kapcsolatfelvételt. Ami az irreguláris bevándorlók céljait illeti, azok nem változtak: továbbra is Nyugat-Európába szeretnének eljutni. A szerb-magyar határ átlépése azonban rendkívül nehéz feladatnak bizonyul a magyar biztonsági határzár és a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően, amiért sokan a migrációs útvonaluk megváltoztatására kényszerülnek.
