– derül ki az Ipsos 36 országot lefedő közvélemény-kutatásából, amelyben az idei évvel kapcsolatos tapasztalatokat és a következő évre vonatkozó várakozásokat mérték fel.
A megkérdezett magyarok 87 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy az idei év rossz volt az országa számára, míg az átlagos érték 73 százalék volt – a magyar eredmény 8 százalékpontos növekedés az előző évihez képest, míg világszerte 4 százalékpontos csökkenést mértek. Vagyis a magyar lakosság szerint rosszabbodott a helyzet. Hazánk ezzel az eredménnyel a lista legtetején áll, míg a másik végén Szaúd-Arábiát találjuk, ahol csak a lakosság 44 százaléka értett egyet ezzel az állítással.
Más kontextusból nézve ugyanakkor egy kicsivel jobb volt a helyzet: amikor arra kérdeztek rá, hogy a saját maguk és a családjuk szempontjából milyennek látják 2022-t, akkor a magyaroknak már „csak” a 66 százaléka panaszkodott, de ez még így is gyengébb eredmény az országok túlnyomó többségéhez képest. A saját és szűkebb környezetük felől nézve a törökök érezték a legrosszabbnak a helyzetet, az izraeliek pedig a legjobbnak.
A kutatásban résztvevők meglehetősen borúsan látják a jövő évi kilátásokat is: az összes megkérdezett 79 százaléka számít arra, hogy az árak gyorsabban emelkednek majd a fizetéseknél, és hogy jövőre magasabb lesz az infláció az országában, mint az idén. 68 százalék a mostaninál magasabb munkanélküliséget vár, de a válaszadók fele a tőzsdék összeomlására is számít. Kicsivel alacsonyabb, de így is számottevő azok aránya, akik szerint az országaiknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére is szükségük lesz.
A magyaroknak a 86 százaléka mondta azt, hogy a fizetések nem fogják utolérni az áremelkedéseket, de ez az eredmény inkább átlagosnak, mintsem kiemelkedőnek mondható. A felmérésben résztvevő országok közel kétharmadában 80 százalék fölötti a felvetéssel egyetértők aránya, a legoptimistábbak a japánok, de még ott is kicsivel többen vannak azok, akik azt mondják, hogy a drágulást a pénztárcájukon is érzik majd.
A biztonsági helyzettel kapcsolatos várakozások sokat romlottak idén és ehhez minden bizonnyal köze van az ukrajnai háborúnak. Az összes megkérdezett 48 százaléka el tudja képzelni azt, hogy 2023-ban valamilyen katonai konfliktusban nukleáris fegyvereket fognak bevetni – ez 34 százalékponttal magasabb eredmény, mint a tavalyi, és ebben a kérdésben 31-ből 25 országban 10 százalékpontos emelkedést regisztráltak.
A felmérés készítői több eshetőséget is említettek, amellyel kapcsolatban válaszolni kellett, hogy valószínűnek tartják vagy sem. Ebből mi most kettőt emeltünk ki. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban meglehetősen pesszimisták az emberek, mindössze 40 százalék látja úgy, hogy 2023-ban befejeződik a konfliktus. A legoptimistábbak az indiaiak, a legpesszimistábbak a japánok, de a magyaroknak is csak a 36 százaléka számít arra, hogy jövőre vége lesz a háborúnak.
Egy kevésbé égető problémára már jóval derűlátóbb – illetve attitűdtől függően, pesszimistább – válaszok érkeztek. A megkérdezettek 18 százaléka tudja elképzelni azt, hogy jövőre földönkívüliek érkeznek a bolygónkra, ez magasabb, mint a magyar válaszadók körében mért arány (12 százalék). Ezt a lehetőséget leginkább a belgák utasították el, míg például Japánban vagy Argentínában viszonylag magas volt azoknak az aránya, akik nem tudtak, vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni. Az összes ország közül Indiában gondolják úgy a leginkább, hogy bekövetkezhet egy harmadik típusú találkozás.
Arra nem nagyon számítanak az emberek, hogy egy forradalmi technológiai fejlesztéssel sikerül megállítani a klímaváltozást (32 százalék) vagy hogy az országuk fővárosában a biciklik száma jövőre meg fogja haladni az autók számát (34 százalék), de 65 százalék szerint a következő évben jóval szélsőségesebb időjárási események jönnek, 57 százalék pedig arra számít, hogy 2023 lesz a valaha mért legforróbb esztendő.
Leginkább Indonéziában számítanak arra, hogy 2023-ban extrém időjárási események nehezítik majd az életüket, a megkérdezettek 83 százaléka valószínűsítette ezt. A legkevésbé Szaúd-Arábiában (46 százalék) és Romániában (54 százalék) várják ezt, a magyarok a 65 százaléknyi egyetértő válasszal a középmezőnyben helyezkednek el – ez az előző évhez képest három százalékos növekedés.
A társadalommal kapcsolatos kérdések közül talán a Covidra vonatkozó a legkevésbé meglepő: 60 százalék nem számít arra, hogy az országában további, a koronavírussal kapcsolatos intézkedések jönnének, és mivel a járvány már lefutóban van, ez érthető is. Ugyanakkor 56 százalék szerint egyre többen fognak továbbra is inkább a virtuális világban élni.
Rákérdeztek arra is, hogy esélyesnek tartják-e azt, hogy elfogadottá válik a négynapos munkahét, de mindössze 37 százalék gondolja így. Azok sincsenek sokan, akik arra számítanak, hogy az emberek egyre toleránsabbak lesznek egymással. A globális átlag ebben a kérdésben 34 százalék volt, de magyarok válaszadóknak mindössze a 14 százalék véli úgy, hogy elfogadóbbak leszünk majd embertársainkkal – ennél rosszabb eredmény csak Japánban született (12 százalék). Magyarországon ráadásul a határozott nemmel válaszolók aránya is igen magas volt, 77 százalék.
Az év vége a fogadalmak ideje is, az összes országban a megkérdezettek 74 százaléka állította azt, hogy ilyesmit tervez. A kilátásokkal kapcsolatban felfedezhető némi ellentmondás: míg a globális gazdaság esetében 46 százalék vár erősödést, az emberek 65 százaléka bízik abban, hogy saját maga számára jobb lesz 2023, mint 2022.
Leginkább a brazilok optimisták (85 százalék), de nem sokkal maradnak le a mexikóiak és a kínaiak sem. Magyarország itt is a középmezőnyben található (69 százalék), míg a franciák, a belgák és a japánok meglehetősen sötéten látják a következő egy évüket.
