Az oroszok négyszáz embert ejtettek túszul egy mariupoli kórházban, Joe Bident kitiltották Oroszországból

Valentyn Reznichenko, a dnyipropetrovszki regionális vezető szerint két orosz rakéta érte az éjszaka a helyi repülőteret, amely következtében használhatatlanná vált a kifutópálya, és megrongálódott a terminál épülete.

A támadás nagy pusztítást végzett, az újjáépítés hosszú ideig tart majd.

– olvasható Reznichenko Facebook-oldalán, amit a CNN szemlézett.

A nyilatkozatban áldozatokról nem volt szó.

A miniszterelnök tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe

– közölte Havasi Bertalan a hvg.hu kérdésére, miután a lap arról érdeklődött, Orbán Viktort is elhívták-e arra a találkozóra, amelyen Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén miniszterelnök vesz részt kedden. A kormányfők Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalnak majd az Európai Tanács nevében.

Ukrajna 9 humanitárius folyosó megnyitását tervezi kedden – írja a Reuters. Reményeik szerint Donyeckből, Szumiból, Kijevből és Harkivból menekítenek ki majd civileket. A lakosság evakuálásán kívül az is a céljuk, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak az ostromlott Mariupolnak, ahol már több mint egy hete nincs víz és áram, és fogytán az élelmiszer. A helyi hatóságok szerint eddig több ezer civil halt meg a városban.

Március 15-én este nyolc órától március 17-én reggel hét óráig kijárási tilalmat vezetnek be Kijevben, jelentette be Vitalij Klicsko kedd délelőtt. A kijevi polgármester azt írta, a lakosok csak akkor hagyhatják el lakhelyüket, ha óvóhelyre mennek.

Az Európai Unió kedd reggel hivatalosan beleegyezett a negyedik, Oroszországot sújtó szankciócsomagba, amely magában foglalja az orosz vagyon befagyasztását, és például Roman Abramovics üzletember utazási tilalmát – írta a brit The Guardian.

A teljes szankciócsomag minden részlete várhatóan kedden jelenik meg az EU hivatalos lapjában.

A szankciók közé tartozik:

• Behozatali tilalom az EU országaiba számos acéltermékre vonatkozóan.
• Új beruházások tilalma az orosz energiaszektorban korlátozott kivételekkel.
• A luxuscikkek (például luxusautók, ékszerek) 300 euró feletti uniós exporttilalma.
• Oroszország és az orosz vállalatok uniós hitelminősítő intézetek általi minősítésének, valamint az orosz ügyfeleknek nyújtott minősítési szolgáltatások betiltása, ami azt eredményezné, hogy még tovább csökkenne a hozzáférésük az EU pénzügyi piacaihoz.

A tilalmat az EU-vezetők csütörtökön és pénteken Versailles-ban folytatott megbeszélései után közölték.

Az elfogadott szankciókról a magyar külügyminiszter is beszámolt a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter kiemelte, hogy kivételt képez például a kőolaj- és a gázszállítás, ami azért fontos, mert Magyarország az orosz energiahordozóktól leginkább függő ország az unióban.

A lengyel kormány tájékoztatása szerint három európai ország vezetője is Kijevbe utazik, hogy kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzanak – írja a CNN. 

A lengyel miniszterelnök keddi közleménye szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, Petr Fiala cseh kormányfő és Janez Jansa szlovén miniszterelnök is az ukrán fővárosba látogat.

A látogatást Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egyeztetve szervezzük

– áll a közleményben. A látogatás célja megerősíteni, hogy az egész Európai Unió egyértelműen támogatja Ukrajna szuverenitását és függetlenségét.

Az ukrán katasztrófavédelem jelentése szerint Kijev lakónegyedében két épületet ért rakétatámadás kedd reggel – írja a CNN. Arról már korábban beszámoltunk, hogy egy 10 emeletes házat is eltaláltak, de a CNN cikke szerint egy kétemeletes lakóházban is tűz ütött ki a támadás során.

Több mint kétezer civil halt meg eddig a megszállt dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban – közölték kedden kora reggel a helyi hatóságok.

A mariupoli városi tanács szerint az ukrajnai orosz invázió február 24-ei kezdete óta 2357 ember halt meg. A mintegy négyszázezer lakosú települést napok óta ostromolják az orosz csapatok, és már elvágták az ország többi részétől.

Az ukrán hatóságok az Azovi-tenger partján fekvő város elleni súlyos légitámadásokról számoltak be. Oroszország azt állítja, hogy csak a katonai célpontokat támadja. Mariupolt sokan az ukrán ellenállás szimbólumának tekintik. A kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében 2014-ben kitört háború kezdete óta a város az oroszbarát szeparatisták többszöri támadását is visszaverte.

A mariupoli polgármester tanácsadója, Petro Andriuscsenko embertelennek nevezte a városban kialakult helyzetet.

Nincs élelem, nincs víz, nincs áram, nincs fűtés

– mondta. Hozzátette: attól tart, hogy még sok haláleset lesz. Úgy vélekedett, hogy a támadások fokozódó intenzitásával a halálos áldozatok száma elérheti a húszezret is. Az áldozatok számát nem lehet független forrásból ellenőrizni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az oroszok már három napja nem engednek be száztonnányi élelmiszert, vizet és gyógyszert Mariupolba.

A reggeli rakétatámadásban az oroszok egy kijevi metróállomást is eltaláltak. Az állomást lezárták.

Увага!

Вибуховою хвилею пошкоджено фасад будівлі станції “Лукянівська”, та службові приміщення.
Під час руху поїзди не зупинятимуться на станції. pic.twitter.com/BIrSQvII0c

— Kyiv Metro (@kyivmetroalerts) March 15, 2022

Rakétatalálat érte az ukrán főváros egyik lakónegyedét kedden kora reggel. A 10 emeletes ház egy része kigyulladt, de már sikerült megfékezni a lángokat. A Sky News cikke szerint legalább egy ember meghalt, több lakót pedig a tűzoltók próbálnak kihozni az épületből.

Poursuites des négociations, explosions à Kiev… le point sur la guerre en Ukraine https://t.co/vO5Dart8wj pic.twitter.com/Qoniz9fWk9

— Paris Match (@ParisMatch) March 15, 2022

Japán kedden bejelentette, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt szankciókkal sújtott 17 orosz állampolgárt: az orosz parlament 11 tagját, Viktor Vekszelberg milliárdost és Jurij Kovalcsuk bankvezető családjának öt tagját.

A japán pénzügyminisztérium most bejelentett döntésével 61-re nő azoknak az oroszoknak a száma, akiknek vagyonát a szigetországban hozzáférhetetlenné tették. Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára azt is megerősítette, hogy Tokió mindenben tartja magát a legfejlettebb iparú országok alkotta G7 csoportban az ukrajnai háború ügyében született megállapodásokhoz. A csoport tagjai (Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió) összehangolt lépéseket kívánnak tenni a nemzetközi béke erőfeszítések részeként annak érdekében, hogy Oroszország hagyjon fel a támadásokkal.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara kedd reggel az alábbi jelentést tette közzé:

• Az orosz haderő az elfoglalt ukrán területek fenntartására összpontosít, előretörésüket sikerült megfékezni.
• Orosz csapatok továbbra is polgári célpontokat is támadnak rakétáikkal.
• Az orosz katonák a megszállt területek egészségügyi intézményeit használták a sebesültek ellátására.
• Négy orosz helikoptert, egy repülőgépet és egy cirkálórakétát lőttek le az ukrán erők.

A jelentést közlő BBC nem tudta ellenőrizni az állítások hitelességét.

A spanyol hatóságok ideiglenesen lefoglalták egy orosz oligarcha 140 millió dolláros jachtját Barcelonában – írja a Reuters. A 85 méteres jacht Valerie Szergej Csemezovhoz, az orosz állami fegyvergyártó vállalat, a Rosztek (vagy Rostec) vezérigazgatójához köthető.

The ‘Valerie’ yacht — which #PandoraPapers show is linked to Russian oligarch Sergei Chemezov and his stepdaughter via an intricate network of offshore companies — has been retained in Barcelona by Spanish authorities, ICIJ partner @elpais_america reports. https://t.co/ZavPrqbl9W

— ICIJ (@ICIJorg) March 14, 2022

Joe Biden amerikai elnök várhatóan a jövő héten Brüsszelbe utazik, hogy a NATO vezetőivel találkozzon – írja a Reuters. A téma természetesen az ukrán-orosz háború lenne. A Reuters egyik forrása szerint Biden Lengyelországba is ellátogathat majd. A cikkben kihangsúlyozzák, hogy egyelőre még képlékeny az elnök utazása, sok minden függ attól, hogyan alakulnak a háború következő napjai.

Az ukrán kormány tanácsadója szerint a háborúnak legkésőbb május elejére véget kell érnie, mert Oroszország ki fog fogyni a támadásokhoz szükséges erőforrásokból – írja a BBC. „Úgy gondolom, hogy legkésőbb májusban meg kell kötnünk a békemegállapodást” – mondta hétfőn késő este Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója. Két lehetséges kimenetelt vázolt fel az elkövetkező hónapokra:

• Vagy nagyon gyorsan, egy-két héten belül megkötik a békemegállapodást,
• vagy megpróbálnak majd szíriai erőket toborozni, és újabb összecsapások lesznek, miután április közepéig vagy végéig megállapodás születik

– mondta.

A Pentagon korábban azt állította, hogy Oroszország szíriaiakat próbál toborozni az ukrajnai harcra – bár ezt nem sikerült bizonyítani. A cikk megjegyzi, Arestovich személyesen nem vesz részt az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon.

A Pentagon tájékoztatója szerint az ukrajnai orosz katonai offenzívák szinte mindegyike elakadt, miután a hétvégén csekély előrehaladás történt. Az orosz csapatok még mindig körülbelül 15 kilométerre vannak Kijev központjától – közölte a Reuters egy amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva.

A cikk szerint a tisztviselő megjegyezte, hogy az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország az ukrán fővárostól északra igyekszik „erőket csoportosítani”.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint helyreállt a külső áramellátás az üzemen kívüli csernobili atomerőműnél. Kedden az oroszok ismét megrongálták az atomerőművet és a közelében fekvő Szlavutics várost ellátó villamosvezetéket, nem sokkal azután, hogy ukrán szakemberek megjavították.

(The Guardian)

Az ukrajnai háború elől 2022. március 14-én 3337 ember, köztük 1018 gyermek érkezett Budapestre vonattal – írja a police.hu. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 73 embert, köztük 36 gyereket helyeztek el.

A legfrissebb jelentések szerint kigyulladt egy lakóépület Kijevben – írja a BBC. Korábban több robbanást is lehetett hallani a fővárosban.

У Києві – повітряна тривога, пролунали декілька вибухівhttps://t.co/bHi4gyer98 pic.twitter.com/UWnOEdP70E

— Ukrinform (@UKRINFORM) March 15, 2022

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök benyújtotta a parlamentnek hétfőn azt a törvénytervezetet, amivel az országban egy hónappal meghosszabbíthatják a jelenleg március 24-ig érvényes hadiállapotot, amelyet február 24-én, az Ukrajna ellen indított orosz támadás napján hirdettek ki – közölte honlapján az államfő. Zelenszkij azt is bejelentette, hogy kedden folytatódnak a tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között. Az ukrán fél célja továbbra is az, hogy a háború tisztességes békemegállapodással véget érjen – hangsúlyozta Zelenszkij.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője hétfő este arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint, hogy a háború kezdete óta csaknem 150 ezer civilt tudtak biztonságos helyre vinni az orosz támadás vagy ellenőrzés alatt álló területekről. A kimenekítés összesen 26 úgynevezett humanitárius folyóson zajlott sikeresen, elsősorban Kijev, Szumi, Harkiv és Zaporizzsja térségében, továbbá a Moszkva-barát szakadár területekről, Donyeckből és Luhanszkból. Timosenko megerősítette, hogy a hevesen ostromolt Mariupol kikötővárost is el tudta hagyni több mint 160, magántulajdonban lévő személyautó. 

Az ukrán hadvezetés hétfő este arról számolt be, hogy az orosz erők veszteségeket szenvedtek Mariupolnál, és hátrébb vonultak.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint fájdalmas folyamat lesz az orosz energiahordozókkal szembeni nyugati függés felszámolása, de ezt mindegyik országnak meg kell tennie, mert csak így lehet megállítani Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszióját.

Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap keddi kiadásának írt cikkében úgy fogalmaz:

amikor Putyin 2014-ben először hajtott végre inváziót Ukrajna ellen, a Nyugat rettenetes hibát követett el. Az orosz elnök ugyanis ezzel az agresszív cselekedetével hatalmas darabot hasított le egy szuverén országról, a nyugati országok pedig hagyták, hogy ezt megússza.

Az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok nemcsak újraindultak, de a korábbinál is intenzívebbé váltak, a Nyugat több orosz földgázt vásárolt, mint addig valaha, és így még inkább kiszolgáltatta magát Putyin akaratának – áll a brit kormányfő cikkében. Boris Johnson szerint amikor az orosz elnök megindította az Ukrajna elleni mostani háborút, pontosan tudta, hogy a világ nagyon nehéznek fogja találni az ő megbüntetését, hiszen tudta azt is, hogy függőséget teremtett. Márpedig amíg a Nyugat gazdaságilag függ Putyintól, addig az orosz államfő bármit megtehet e függés kiaknázására. Ezért kell most ezt a függést felszámolni, és ez meg is fog történni – írja keddi cikkében Boris Johnson. A brit miniszterelnök szerint a hatalmas orosz szénhidrogénkészlet Putyin erőssége, de egyben gyengesége is, hiszen Oroszország nemigen gyárt olyasmit, amit a világ többi része meg akarna tőle vásárolni.

Ha a világ véget tud vetni a függőségnek az orosz nyersolaj- és földgázszállításoktól, azzal megfoszthatja Putyint pénzforrásaitól, de ez a stratégia csak akkor lehet igazán működőképes, ha ezt mindenki megteszi – írja Johnson. A brit miniszterelnök hozzáteszi: el kell fogadni, hogy ez fájdalmas folyamat lesz, de csak az orosz szénhidrogénfélék vásárlásának beszüntetésével lehet Putyint rákényszeríteni az agresszió befejezésére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.

Johnson szerint Nagy-Britannia minden olyan technológiát ki fog aknázni, amely a megújuló energiaforrások használatát segíti, de olyan energiaforrásra is szükség van, amely akkor is rendelkezésre áll, ha nem süt a nap és nem fúj a szél. Éppen ezért eljött az ideje annak, hogy új, nagy tétek egész sorát tegyük fel a nukleáris energiára – fogalmaz kedden megjelent cikkében brit kormányfő, hangsúlyozva: olyan fejlesztési stratégiára van szükség, amelyben a kis reaktorok és a nagy erőművek egyaránt megférnek.

(MTI)

Nagy erejű robbanásokról számolt be több Kijevben tartózkodó újságíró – erről ír a BBC. Később hozzátették, hogy az Ukraine 24 csatorna két nagy robbanásról számolt be a város nyugati szélén. A jelentések szerint a rakétákat fehérorosz oldalról indították, de a BBC ezt az állítást nem erősítette meg.

Nemcsak a fővárosban, délen Odesszában, középen Umanban és nyugaton a Hmelnickij régióban is megszólaltak kedd reggel a légvédelmi szirénák.