Putyin szerint eddig minden a tervek szerint halad, újabb béketárgyalás következik hamarosan

Szombat óta kilenc repülőjárattal 1988 indiai diák utazott Budapestről haza, és a következő napokban még körülbelül háromezernek a hazatérésében segít majd a magyar állam – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán csütörtökön. Szijjártó Péter azt írta, hogy csütörtökön öt repülőgépet küld az indiai kormány Budapestre.

“Nap mint nap keresnek külügyminiszter kollégák a világ minden tájáról, hogy segítséget kérjenek Ukrajnában tartózkodó állampolgáraik evakuálásában” – emelte ki, hozzátéve, hogy a szomáliai, a nigériai, a marokkói és az izraeli miniszter is az elmúlt napokban kért segítséget, illetve mondott köszönetet.

A háború előtt mintegy 20 ezer indiai tartózkodott Ukrajnában, többségük egyetemi hallgató. Az ő kimenekítésük folyamatos, amelynek levezénylése érdekében az indiai kormányfő különmegbízottat küldött Budapestre az olaj- és gázipari miniszter személyében.

Újabb videót tett közzé Volodimir Zelenszkij, amelyben többek közt arról beszélt, hogy az ukrán védelmi vonalak kitartanak, de folyamatosak az ország ellen intézett rakétatámadások.

Szerinte az, hogy az oroszok lakott területeket céloznak, jól mutatja, hogy Ukrajna sikeresen meghiúsította Moszkva terveit, amelyek egy gyors győzelemre irányultak.

Nincs más veszítenivalónk, csak a szabadságunk

– jelentette ki.

Vlagyimir Putyinnak azt üzente: „menj haza. A te hazádba.”

Szerinte az orosz elnöknek az oroszul beszélő embereket nem az egész világon kell megvédenie, hanem a hazájában.

Vannak ott is elég sokan. Úgy 150 millióan

– fogalmazott Zelenszkij.

Ezzel arra utalt, hogy Moszkva fel akarja szabadítani Ukrajnát és nácitlanítani akarja az országot a hivatalos álláspont szerint.

Az ukrán elnök vírushoz hasonlította az orosz megszállást. Emlékeztetett, napra pontosan két évvel ezelőtt azonosították Ukrajnában az első koronavírusos esetet.

Egy hete egy újabb vírus támadott meg bennünket

– mondta.

Kijelentette azt is, hogy Ukrajnát újra fogják építeni.

Még ha le is rombolják a katedrálisainkat és templomainkat, nem rombolhatják le a hitünket, a hitünket Ukrajnában és Istenben, a hitünket az emberekben. Minden egyes házat, minden egyes utcát, minden egyes várost újjáépítünk. Üzenjük Oroszországnak, tanulják meg a jóvátétel és a hozzájárulás szavakat. Vissza fogjátok fizetni mindazt, amit az állam ellen, az ukránok ellen tettetek

– fogalmazott.

Az Anonymous hackercsoport szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szivárogtatta ki, hogy az oroszok azt tervezik, hogy meggyilkolják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Russian FSB leaked information alerted Ukraine to assassination plot against President @ZelenskyyUa. Now, we can expect an internal power struggle within the Kremlin to overthrow the Putin regime. In the meantime, let’s continue with the attacks.

— Anonymous (@LatestAnonPress) March 3, 2022

A Times írta meg a hétvégén, hogy több mint 400 orosz zsoldos tartózkodik Kijevben, akik azt a parancsot kapták, hogy kutassák fel és öljék meg Zelenszkijt és kormánya tagjait.

Az elnök meggyilkolására csecsen kommandósokat is küldtek, őket viszont már semlegesítették.

Az Anonymous azt is közölte, hogy elérhetetlenné tették az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz honlapját.

#Anonymous takes down Russian Space Agency website againhttps://t.co/Lviar5qdLm > OFF

— Anonymous (@LatestAnonPress) March 3, 2022

Már megérkezett Lengyelországba az ukrán tárgyalóküldöttség, de ellenzi, hogy a tárgyalásokat a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Parkban tartsák – közölte csütörtökön a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztalának vezetője.

Jurij Voszkreszenszkij a Rosszija-24 tévéműsorban nyilatkozott. Mint mondta, az ukrán küldöttség Lengyelországban van, de kategorikusan ellenzi, hogy Belavezsszkaja Puscsát válasszák a tárgyalások helyszínéül.

A nyilatkozó úgy vélekedett, hogy ennek talán valamiféle képzettársításhoz van köze, mert „mindannyian emlékszünk arra, hogy a Szovjetunió ott vesztette el államiságát.”

1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, valamint Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke ezen a helyszínen írta alá a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.

Nekem mégis úgy tűnik, hogy ukrán partnereink húzzák az időt. Minden erre mutat. Talán tartalékosokra vagy a nemzetközi brigádok önkénteseire várnak. Nem akarják siettetni a tárgyalásokat

– mondta Voszkreszenszkij.

A 20 éves Valerij Méhes az orosz rakétatámadások miatt vesztette életét, írta meg a Mukachevo.net, illetve a Kárpáti Igaz Szó egy helyi újságíróra hivatkozva. Az ukrán katonák még aludtak, amikor az oroszok elkezdték bombázni a várost. A nagyszőlősi fiatal a Munkácsi Katonai Líceum végzőse volt 2019-ben. Valerij Méhes az ukrán-orosz háború harmadik kárpátaljai áldozata. Előzőleg a 22 éves munkácsi Bilak Vaszil és a 29 éves ungvári Kis Sándor halt meg a harcokban.

Megszólalt az egyik utolsó – relatíve – függetlennek mondható orosz rádióadó főszerkesztője, és arról beszélt, hogy miként likvidálják (nyilvánvalóan a Kreml nyomására) az Eho Moszkvit. Alekszej Venyegyiktov elmondta, hogy a rádió igazgatótanácsának többsége a rádiócsatorna és a webszájt felszámolásáról, likvidálásáról döntött – többségi határozattal. Az újságíró ezt Telegram-csatornáján, azaz a közösségi médiában írta meg.

A rádióadó úgy tudja, hogy az orosz felügyeleti hatóság, a Roszkomnadzor azt követelte a Google-tól, hogy blokkolja, illetve távolítsa el az Eho Moszkvi appját a Google Play-ből. A Roszkomnadzor arra hivatkozott, hogy megsértették az orosz szövetségi törvényt, amely „az információkról, az információs technológiákról és az információk védelméről” szól.

A Gazeta.ru ennek kapcsán hangsúlyozza: Venyegyiktov korábban kijelentette, hogy nem tervezi Oroszország elhagyását. „Nem, itt vagyok Oroszországban, és itt is leszek” – tette hozzá, sőt a továbbiakban is újságírással akar foglalkozni. Korábban az orosz főügyészség korlátozni akarta az Eho Moszkvihoz való hozzáférést.

Az Eho Moszkvi harminc éve működött, napi 24 órában sugárzott műsort. Felmérések szerint Moszkvában kétmillióan, Oroszországban összesen akár hétmillióan is hallgathatták a műsorait.

Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök szerda este.

A szerb elnök már az Ukrajna elleni invázió második napán is azt mondta, hogy országa csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, ugyanakkor meg akarja őrizni partneri kapcsolatát hagyományos szövetségesével, Oroszországgal, amelyhez vallási és történelmi kötelékek kapcsolják.

Belgrád nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát.

Aleksandar Vucic rámutatott, hogy Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz.

“Szerbia rendkívül nehéz helyzetben van, és nehéz elmagyarázni, hogyan kötődik egymáshoz a politika és a gazdaság, milyen a politika hatása a gazdaságra, és milyen nyomás alatt áll Szerbia” – hangsúlyozta az elnök, aki hozzátette, hogy egy hét alatt óriásit változott a világ, és már semmi sem olyan, mint azelőtt, “tektonikus mozgások történtek a világpolitikában néhány nap alatt”.

Vucic hangsúlyozta, hogy Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe.

A szerb elnök ugyanakkor félelmének adott hangot, hogy kizárhatják Oroszországot az ENSZ-ből, és ezzel lehetővé válna, hogy módosítsák az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát, amely Szerbia és Koszovó viszonyáról, illetve Szerbia területi egységéről szól.

Oroszország kiáll amellett, hogy Koszovó nem önálló állam – annak ellenére, hogy 2008-ban kikiáltotta függetlenségét -, hanem Szerbia déli tartománya, és Belgrádnak ez a határozott kiállás nagyon fontos, ugyanis nem akar lemondani Koszovóról.

Szerbia 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor sem vezetett be szankciókat, ugyanakkor el sem ismerte a Krím elcsatolását, ezzel ugyanis Belgrád koszovói követelései kerültek volna veszélybe.

(MTI)

Szergej Lavrov moszkvai sajtótájékoztatóján reagált Joe Biden kijelentésére. Az Egyesült Államok elnöke nemrég arról beszélt, hogy két alternatíva van: orosz szankciók, vagy a harmadik világháború.

Az orosz külügyminiszter erre azt mondta, hogy

a harmadik világháború csakis nukleáris háború lehet.

De szerinte ez csak a nyugati politikusok fejében jár és nem az oroszok fejében.

Ha háború indul ellenünk, akkor azoknak, akik ilyen terveket készítenek, el kell gondolkodniuk ezen

– mondta Lavrov. Hozzátette, hogy ő úgy gondolja, vannak ilyen irányú tervek.

Az orosz oktatási minisztérium bejelentette, hogy az iskolásoknak országszerte előadást tartanak arról, hogy miért van szükség „a felszabadító misszióra Ukrajnában”. Az online oktatásra csütörtökön, moszkvai idő szerint 12:00-kor kerül sor. A gyerekeknek elmagyarázzák azt is, hogy „a NATO milyen veszélyt jelent országukra”. A minisztérium a gyereknek azt is szeretné megmutatni, „hogyan különböztethetik meg az igazságot a hazugságoktól”.

Amerikai és európai titkosszolgálatok szerint Kína tudhatott arról, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát, és a kínai tisztségviselők azt kérték, hogy az oroszok halasszák el az inváziót a pekingi téli olimpia utánra – írja a New York Times.

Vlagyimir Putyin az olimpia megnyitójára utazott Pekingbe, és ekkor találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Azt azonban nem tudni, hogy ekkor beszéltek-e az ukrajnai invázióról.

A CNN azt írja, hogy a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője szerint a jelentés koholmány, Liu Pengyu szerint mindez alaptalan találgatás, amelynek egyetlen célja felelőssé tenni és rágalmazni Kínát.

Az Ukrajnából Magyarországra érkezők mielőbbi beléptetéséhez könnyített ellenőrzést és vámvizsgálatot végeznek a pénzügyőrök, hogy a családoknak ne kelljen hosszasan várakozniuk, az Ukrajnába tartó segélyszállítmányokat pedig soron kívül kiléptetik – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az adóhatóság közleménye szerint február 24. és március 1. között 98 ezren lépték át a határt Ukrajna felől, 13 ezren vonaton utazva.

A NAV azt is közölte, hogy az Ukrajnába tartó segélyszállítmányokat soron kívül kiléptetik, hogy azok mielőbb célba érjenek. A gördülékeny ügyintézéshez folyamatosan egyeztetnek a humanitárius szervezetekkel és a társhatóságokkal. Példaként említették, hogy vasárnap a 100 ezer liter üzemanyagot és 28 tonna élelmiszert szállító kamionok soron kívül léphettek ki Záhonynál.

(MTI)

A volt sakkvilágbajnok Garri Kaszparov élesen kritizálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

„Ez tragédia az országom számára. Fiatal oroszok ezrei halnak meg emiatt az őrült diktátor miatt. Sokan közülük Putyin idejében születtek és az ő idejében is halnak meg” – mondta az 58 éves Kaszparov a német Frankfurter Allgemeinen Zeitungnak adott interjújában.

A sakkozó hozzátette: azt reméli, hogy

ez a háború a rezsim összeomlásához vezet majd

„A hidegháború vége óta ez az első eset, hogy szinte az egész világ összetart. A legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy négy-öt nap leforgása alatt ilyen szolidaritás jöhet létre. Folyamatosan azt kérdezik tőlem, hogy minek kell történnie: több millió tüntetőnek kell kiállnia a Vörös térre? Palotapuccs következik? Beavatkoznak az oligarchák? Ez mind együtt. Amikor a diktatúrák véget érnek, soha nem lehet megjósolni, hogy ki teszi meg az utolsó lépést”- mondta Kaszparov, aki 1985 és 2000 között ült a sakkvilág trónján.

„22 év után, amikor ekkora hatalommal rendelkezel és senki nem kritizál, akkor nehéz észnél maradni. Mindent a saját buborékából lát. Tudjuk, hogy csak nagyon kevesekben bízik és nem használja az internetet. Így hogy maradjon valaki reális?” – fogalmazott Kaszparov.

A francia kormány arra kéri állampolgárait, hogy az eszkalálódó konfliktus miatt hagyják el Oroszországot, ha ottlétük nem létfontosságú. Eközben az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok sem tanácsolja az Oroszországba történő utazást.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő 10 órától sajtótájékoztatót tart. A Kormányinfóról alábbi cikkünkben tudósítunk percről percre:

Kapcsolódó

Kivezeti a kormány a járványügyi korlátozások többségét, hétfőtől megszűnik a kötelező maszkviselés

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Orbán Viktor soha nem mondta, hogy Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát. A háborút elítélik, de Oroszország gazdasági partnere Magyarországnak. Gulyás azt mondta, ez nem szerelmi, hanem érdekkapcsolat.

Döntött az MNB, a forint köszönte szépen:

Kapcsolódó

Kamatot emelt a jegybank, fel is lélegzett a forint

A reggeli órákban ide-oda rángatták a magyar devizát.

Újabb fegyverszállítmányt kaphat Németországtól az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg – jelentették csütörtökön német hírportálok. A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz.

A kormány az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Az első szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400 német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A berlini vezetés az invázió első napjaiban azt is elhatározta, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós (38 000 milliárd forint) pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

(MTI)

Legkevesebb öt, orosz milliárdos tulajdonában lévő szuperjacht horgonyzott le vagy cirkált az Indiai-óceánon, a Maldív-szigetek partjainál szerdán a hajókövetési rendszerek szerint, írja a Reuters.

A MarineTraffic adatbázisa azt mutatja, hogy a Clio nevű luxushajó tegnap kötött ki a szigetcsoport fővárosában, Maléban. A luxusjacht Oleg Deripaskáé, aki a világ második legnagyobb alumíniumvállalatának számító Rusal tulajdonosa, akivel szemben már 2018-ban szankciókat vetett ki az Egyesült Államok.

Szintén a Maldív-szigetekre érkezett a Titán elnevezésű jacht, amely az acélgyártó Evraz orosz tulajdonosáé, Alexander Abramové.

Ezek mellett további három luxushajó cirkált a Maldív-szigeteknél szerdán. Köztük van a 88 méter hosszú Nirvana, amely Oroszország leggazdagabb emberéé, Vlagyimir Potaniné. 

A szigetcsoport kormánya nem reagált a jachtokkal kapcsolatos sajtómegkeresésekre.

Az orosz milliárdosok azért menekítik a luxusjachtjaikat, mert az Egyesült Államok szankciókat vetett ki ellenük, csakhogy a Maldív-szigetekkel az USA-nak nincs kiadatási egyezménye, így a járműveket sem tudják lefoglalni.

Szerdán Alusher Usmanov jachtját viszont már le is foglalták Hamburgban, Dilbar nevezetű hajójának értékét 600 millió dollárra becsülik.

Az Euronews megbízásából készített kutatás szerint a magyar közvélemény nagyon megosztott.

• 51 százalék szerint két ország vitájáról, 49 százalék szerint Oroszország agressziójáról van szó.
• 60 százalék szerint az elmúlt években túl közel kerültünk Oroszországhoz, 40 százalék véli úgy, hogy az olcsó gázért érdemes.
• A fegyverszállítmányok átengedésének tilalmával a magyarok 69 százaléka ért egyet.

Kapcsolódó

Opinio: A magyarok többsége szerint túl közel kerültünk Putyinhoz

A magyarok 60 százaléka szerint ez akadályozza a határozottabb kiállást Ukrajna mellett.  

Az orosz és az ukrán küldöttség várhatóan megtartja a második tárgyalási fordulót egy esetleges tűzszünetről csütörtökön, egy héttel az orosz invázió kezdete után – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője közölte, hogy az ukrán fél már úton van a tárgyalás helyszínére – áll a jelentésben.

A két fél megállapodott abban, hogy a helyszín a nyugat-fehéroroszországi Breszt térségében lesz. Az orosz hadsereg biztonsági folyosót alakított ki annak érdekében, hogy az ukrán küldöttség eljusson oda.

Az ukrán fél megerősítette, hogy beleegyezett a megbeszélések megtartásába, de ennél többet nem közölt. A kijevi külügyminisztérium ugyanakkor sürgette Oroszországot, hogy hirdessen tűzszünetet a súlyosan érintett Harkiv és Szumi kelet-ukrajnai régiókban, hogy a civilek biztonságba kerülhessenek.

A fehérorosz-ukrán határon hétfőn tartott első tárgyalási forduló nem hozott kézzelfogható eredményeket. Az orosz erők szerdán is folytatták előrenyomulásukat, csütörtökön kora reggel több robbanást regisztráltak Kijevben, megszólaltak a légvédelmi szirénák. Nyolc ember, köztük két gyermek meghalt egy légitámadásban a kelet-ukrajnai Izjum városában, Harkiv közelében – közölték a helyi hatóságok az ukrán média szerint. A részleteket nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Ukrajna-24 állami televízióban szerdán még azt mondta, hogy este tartják az ukrán-orosz tárgyalások második fordulóját, és a delegációk a korábbi összetételben folytatják megbeszélésüket.

Kedden egy orosz forrás még azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy a tárgyalások következő fordulóját a fehérorosz-lengyel határon fekvő fehéroroszországi Belavezsszkaja Puszcsa Nemzeti Parkban fogják tartani.

30 százalékos kezelési költséggel próbálja megakadályozni az orosz kormány, hogy külföldi valutát vegyenek az állampolgárok – írja a Reuters. Szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök sürgősségi intézkedéseket jelentett be az orosz rubel megerősítése érdekében, a többi között megtiltotta az oroszoknak, hogy pénzt utaljanak külföldre.

Az orosz rubel napok alatt 30 százalékkal esett az amerikai dollárral szemben, miután az Európai Unió, az Egyesült Államok és szövetségeseik megállapodtak az Oroszországgal szembeni szankciókról. Ezek alapján több orosz bankot is kizárnak a nemzetközi pénzügyi tranzakciókhoz elengedhetetlen SWIFT rendszerből.

Közel 15 ezer orosz turista rekedt a Dominikai Köztársaságban, miután a Moszkva ellen kivetett utazási korlátozások és a légterek lezárása miatt egyszerűen nem tudnak hogy hazajutni, írja az AFP.

A dominikai kormány közlése szerint sikerült megállapodást kötniük szállodaláncokkal a bajba jutott turisták elszállásolására, amíg nem sikerült megoldást találni a problémára.

A legtöbben La Altagracia tartományban vannak, ahol az egyik legnépszerűbb dominikai üdülőhely, Punta Cana is található.

Mellettük 1900 ukrán turista is az országban van, ők is szállodákban maradnak, amíg nincs ötlet a hazajutásukra.

A BRFK és a társszervek szerdán 6376 menekültet fogadtak a fővárosi pályaudvarokon – írja a police.hu. A felnőttekkel 509 gyermek is érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 1099 ember, köztük 75 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.