Belföld

Orbán Viktor: Egy biztos, Oroszország a háború után is létezni fog

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét, a biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat, többek közt erről beszélt Orbán Viktor a Mandinernek adott interjújában.

A miniszterelnök azt mondta, nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Az oroszok két követeléssel léptek fel: Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát. Ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni, magyarázta.

Az eddig köztes zónának tekintett Ukrajnát, amelyet nem sikerült diplomáciai eszközökkel semlegessé tenniük, most katonai erővel akarják azzá tenni. Ugyanakkor Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli

– fogalmazott.

A kormányfő szerint van realitása a békének, az oroszok ugyanazt követelik, mint eddig. Szerinte, miután a katonai erőfölény az oroszok oldalán van, csak idő kérdése volt, hogy elkezdődjenek a tárgyalások. Megismételte, Magyarország békepárti, az érdekünk az, hogy kimaradjunk a háborúból, a felek pedig minél hamarabb megállapodjanak, és legyen béke, semmiképpen sem szabad belesodródnunk ebbe a konfliktusba.

Elítéljük az orosz támadást, mert háborút indítottak Ukrajna ellen. Minél hamarabb vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz, ezért is ajánlottuk fel, hogy Budapesten kezdődjenek meg a béketárgyalások. De a lényeg, hogy megkezdődjenek. Most egész Európának a békén kellene munkálkodnia

– fogalmazott.

Kérdésre válaszolva emlékeztetett, a választási győzelemre készülve már 2009-ben felvette a kapcsolatot Putyinnal és a kínai vezetőkkel, a 2010-es győzelmet követően így már partneri viszonyból indíthatták el a kormányközi tárgyalásokat. Az orosz elnökkel kapcsolatban elmondta, amiről eddig megállapodott vele, azt mindig betartotta, és mi, a magyar kormány is így volt ezzel. Kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig, tette hozzá.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor közölte, a háború elindításával új helyzet állt elő Magyarország számára is. Ebben az új helyzetben kell újra meghatározni Magyarország céljait és a magyar érdekeket.

Ami a szankciókat illeti, nem vétózunk, nem akadályozzuk meg az EU-t abban, hogy szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben. Most az uniós egység a legfontosabb. Ami a háború utáni kétoldalú kapcsolatokat illeti, egy biztos, Oroszország a háború után is létezni fog. Magyarországnak és az Európai Uniónak pedig a háborút követően is lesznek érdekei. Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket

– mutatott rá, megjegyezve, a paksi beruházással is ez a helyzet, mert ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni.

A miniszterelnök elmondta, ez a harmadik háborúja a kormányzása alatt. A kormányzati tapasztalat előnye szerinte, hogy tudja, mi az a stratégiai nyugalom: keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen.

Ilyenkor nem megengedhető, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak. Akár egy rossz mondattal is bajt lehet okozni. Háborús helyzetben a beszéd már fél cselekvés. Az ellenzék fegyvereket akar küldeni, amivel majd oroszokra fognak lőni, vagy katonákat, akik majd az oroszok ellen fognak harcolni. Ez azt bizonyítja, hogy nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet. Felelőtlen nyilatkozataikkal csak olajat öntenek a tűzre, ez pedig Magyarország érdekeivel ellentétes. Kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség

– szögezte le.

A NATO-t nagy értéknek nevezte, amit meg kell tartani, azon kívül nincs értelme hadsereget építeni. Ugyanakkor a szövetség euró­pai és amerikai szárnya nincs egyensúlyban egymással szerinte. Azzal érvelt, az amerikaiak sokkal többet tesznek bele, mint Európa, ezt kell megváltoztatni, el kell érni, hogy a kontinens biztonságát képesek legyenek az amerikai szövetséget fönntartva, de saját erőből is garantálni. Ma erre a politikai szándék nincs meg az európai vezetőkben, nem akarják gazdasági erejük egy részét katonai kiadásokra fordítani.

Ha belegondolnak, a mobiltelefon, a GPS és az internet is katonai fejlesztés, és komoly hasznot hajtanak a civil gazdaságban is. Európa technológiailag fejlett kontinens, ha lenne közös európai védelemipari koncepció, akkor ezt a körforgásos hatást mi is előidézhetnénk. Magyarország szívesen részt is venne egy ilyen kezdeményezésben. Macron elnökkel és más közép-európai vezetőkkel már tárgyaltam a kérdésről, úgy látom, kialakulhat egy francia–közép-európai katonapolitikai együttműködés. Az orosz–ukrán háború még inkább ebbe az irányba terelheti a feleket

– magyarázta.

A V4-es együttműködést együttműködést eddig leválasztották a katonapolitikai témákról, mert tudták, véleménykülönbség van közöttünk. Most, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát, már nem tudják ezt a témát kívül tartani, mert ez a legfontosabb kérdés. Távol akarjuk tartani az oroszokat magunktól, de jelentős taktikai különbség van köztük.

A lengyelek a nyugati világ határát föl akarják tolni az orosz világ határáig. Ők akkor érzik magukat biztonságban, hogyha ez létrejön, és a NATO – beleértve Lengyelországot is – megfelelő erőt tud felvonultatni ennek a határvonalnak a nyugati oldalára. Ezért is támogatják vehemensen Ukrajna NATO-tagságát. A magyar taktikai gondolkodás lényege viszont az, hogy az oroszok és Magyarország között legyen egy kellően széles és mély terület. Ma ezt a területet Ukrajnának hívják

– mondta, megjegyezve, ez a geopolitikai különbség akkor nem fontos, amikor Brüsszellel kell rezsiügyben kardozni vagy a genderkérdésben harcolni, vagy éppen a migrációval szemben védekezni, most viszont megnőtt a jelentősége, hiszen háború van. A lényeg, hogy a lengyelek is tudják, hogy számíthatnak a magyarokra, mi pedig tudjuk, számíthatunk a lengyelekre, tette hozzá.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A családpolitikával kapcsolatban arról beszélt, a végső cél az, „ha gyereket nevelsz, az gazdaságilag előnyösebb helyzetbe hozzon, mint ha nem vállaltál volna gyereket.” A kormányfő elmondása szerint ma még minden családtámogatás mellett is, ha valaki úgy tervezi az életét, hogy nem vállal gyereket, akkor, mondjuk, 45 éves korában az élete gazdaságilag rövid távon mindenképpen könnyebb, mint ha két vagy három gyereket nevelne. Ez azt jelenti, hogy a már meglévő elemek támogatási mértékét növelni kell, jelentette ki, hozzáfűzve, van néhány olyan intézkedés, amelyet áramvonalasítani kell.

Például bevezettük a 25 év alattiak szja-mentességét, de ez a 25. életév betöltése után fizetéscsökkenést eredményezhet, hiszen a 25. év betöltésével a fiatal átugrik az addigi adómentességből az adófizetésbe. A családot alapítók számára kell itt egy átvezető szakasz. De arra is figyelnünk kell, hogy a 25 év alattiak szja-mentessége sok embert lökhet abba az irányba, hogy 25 éves koráig inkább dolgozni próbál családalapítás helyett, hiszen így tud sokat megtakarítani. 25 éves korban tehát erős impulzust kell kapnia, hogy az elhalasztott gyerekvállalást pótolhassa. Komoly szakértői stábok dolgoznak, a választások után pedig beillesztjük a hiányzó mozaikokat a rendszerbe

– értékelt.

Az elmúlt 12 évben a kormányzás alatt a legnehezebb pillanatokat mindig a válságok jelentették, mondta. Mint fogalmazott, akkor volt itt már minden 2010 óta: pénzügyi válság, vörösiszap, árvíz, krími háború, migrációs krízis, koronavírus, orosz–ukrán háború.

Úgy összegzett,

ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt. A veszélyek korát éljük, a békés alkotás időszaka még nem adatott meg nekünk. Időközben ugyan építettünk egy jó családtámogatási rendszert, talpra állítottuk a gazdaságot, de ez csak hab a tortán, mert az energiák nagy részét a válságok elhárítása vitte el.

Kapcsolódó
Putyin szerint eddig minden a tervek szerint halad, újabb béketárgyalás következik hamarosan
Egy hete robbant ki az orosz-ukrán háború. Percről percre követjük a fejleményeket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik