Kedden egy nem túl erős viharban összeomlott az A10-es olasz autópálya hídja Genovában. A katasztrófában legalább harmincan életüket vesztették. Egy szemtanú szerint a híd egyik fő pillére ingott meg először, azután szakadt le az átkelőhely jelentős része. (Az olasz híd más részei állva maradtak, de szakértők vizsgálják, hogy mennyire stabilak ezek a szerkezetek.)
A genovai híd esetleges konstrukciós hibáit az olasz hatóságok vizsgálják, egyelőre nem tudni pontosan, hogy mi okozhatta a brit Guardian szerint feszítettbeton-technológiával készült létesítmény összeomlását. A lap azt is megemlíti, hogy a kilencvenes években hagyományos acélelemekkel erősítették meg a hidat, így felvetődhet, hogy a technológiák esetleges keverése is hozzájárulhatott a mostani tragédiához.
A Guardian szerint ugyanakkor már eleve szokatlan volt a genovai híd építési technológiája (az 1967-ben elkészült átkelőhelyet tervezőjéről nevezték Morandi-hídnak), és a CBS amerikai tévétársaságnak nyilatkozó szakértők is azt mondták, hogy a létesítmény eleve sérülékeny volt. Egy másik, de még tervezett adriai híd építése éppen a genovai katasztrófa hírére kezdte el foglalkoztatni a délszláv térség médiáit. Egy ljubljanai hídépítési szakértőt kedd este kérdezett meg a szlovén állami tévé arról, hogy a Horvátországban tervezett Peljesac-híd építése hasonlítható-e a Genovában alkalmazott technológiához. A szakértő azt mondta, más technológiával épül majd az Adrián létesülő horvát híd, így nem is vethető össze a két projekt.
A Peljesac-hidat évtizedek óta tervezi Horvátország. Ez az állam déli, dalmáciai részét – ahol Dubrovnik is fekszik – kötné össze szárazföldön is az ország nagyobbik részével. Horvátországot ugyanis Neum térségében Bosznia-Hercegovina vágja ketté, így a bosnyákoknak is van kijáratuk a tengerre. Ez amúgy heves vitákat okozott a két ország között, a horvátok – bár ezt nem szokták túlhangsúlyozni – éppen azért építik meg a hidat az Adriába benyúló Peljesac-félszigetre, hogy elkerüljék az átkelést Bosznia-Hercegovinán.
A bosznia-hercegovinai muzulmánok korábban ellenezték a projektet, szerintük szuverenitásukat sértette a hídépítés. Ám a Bosznia-Hercegovinát alkotó három közösség közül immár a bosnyákok politikai vezetője, Bakir Izetbegovic is egyetért a beruházással. Pontosabban Izetbegovic immár nem akar nemzetközi pert indítani emiatt Horvátország ellen, különösen azért nem, mert a másik két etnikai közösség közül a helyi horvátok nyilván nem ellenzik a hídépítést, ráadásul a helyi szerbek sem tartják lehetségesnek a nemzetközi pert. Izetbegovic annyit azért mindenképpen akar, hogy a horvátok írott dokumentumban garantálják Bosznia tengeri kijáratát, az ahhoz való zavartalan hozzáférését és a határokat.
Fotó: Kemal Zorlak / Anadolu Agency / AFP
A januárban már eldöntött és július végén szerződésben is megerősített egyezség szerint a Peljesac-hidat így már elkezdhetik építeni a kínaiak. Az erre kiírt tendert ugyanis a China Road and Bridge Corporation nyerte meg. A versenytárgyalás eredményét azonban a vesztesek – köztük az osztrák Strabag – megtámadták. A horvát hatóságok az osztrák cég kifogásait elutasították, így most már elvileg épülhet a létesítmény, amely Dubrovnikot és Splitet immár horvát fennhatóságú területen köti majd össze.
A kétmilliárd horvát kunába kerülő építkezés három évig tart várhatóan, és nem csak hídépítést jelent. Először is bontást: korábban ugyanis már – kellő anyagi fedezet nélkül – elkezdték már a projektet, most ennek a nyomait, a 2000-es években már megépült, de az új beruházáshoz nem szükséges elemeket kell eltávolítaniuk az építőknek. Másodszor pedig az utakat is ki kell majd építeni az új, 2,4 kilométer hosszú átkelőhelyhez. Az EU támogatja a beruházást, a szubvenció akár az összes költség 85 százalékát is elérheti.
A kínaiak itt már okoztak két csalódást is a dalmáciai horvátoknak: egyrészt Kínából hoznak munkásokat a beruházás megépítésére, egyelőre tehát a helyiek nem kapnak sokkal több munkát, a helyi vállalkozások sem számítanak túl sok megbízásra. (Éppen a hídépítés modern technológiája miatt nem lesz erre sok lehetőségük.) Másrészt még csak nem is a horvát tengerparti szállásokat veszik igénybe a távol-keletről érkező munkások elhelyezéséhez, hanem lakóhajón fogják majd ellátni a dolgozókat – írja a Dubrovnik Times.
A horvát Vecernji List internetes oldala pedig azt fontolgatja, hogy mennyit profitálhatnak a horvátok a rendkívül drága hídprojektből. A lap szerint Zágrábnak engedményeket kellene kicsikarnia Pekingtől, hogy például horvát vasúti járműveket és villamosokat szállíthassanak Kínába a délszláv ország vállalatai. Szegő Iván Miklós
Kiemelt kép: Piero Cruciatti / AFP
