Trump válogatott blődségeket mondott Montenegróról

Valószínűleg sosem szerepelt még annyit Montenegró a világsajtóban, mint az elmúlt 24 órában, de szívük szerint inkább nem kérnének a hirtelen jött hírnévből, amit Donald Trump egy hajmeresztő kijelentéssel szerzett nekik. Az amerikai elnök csütörtökön a Fox News hírtelevízió riporterének, Tucker Carlsonnak adott interjút, és a következő párbeszéd zajlott le közöttük:

Carlson: A NATO kötelezővé teszi a tagállamoknak, hogy megvédjék a többi tagállamot, ha támadás éri őket. Vegyük azt, hogy a tavaly csatlakozott Montenegrót megtámadják. Miért kellene a fiamnak Montenegróba mennie, hogy megvédje az országot? Miért van ez?

Trump: Értem, miről beszél. Ugyanezt a kérdést tettem fel én is. Montenegró egy kis ország nagyon erős emberekkel.

Carlson: Igen, nem mondom az ellenkezőjét. Mint Albánia.

Trump: Szóval, nagyon erős embereik vannak, de nagyon agresszívek is. És ha agresszívvá válnak, akkor gratulálok, ott is van a harmadik világháború.

Két lehetséges magyarázat van Trump abszurd megjegyzésére: vagy nem tudja, hogy mi az a NATO, vagy le akarja építeni azt.

Milyen agresszió? Milyen harmadik világháború?

A riporter a kérdésével a NATO-t létrehozó, 1949-ben Washingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyére utalt, amely kimondja, hogy a NATO-tagállam ellen intézett támadás minden tagállam elleni támadás, ezért a kollektív védelem jogát gyakorolva mindenki a megtámadott fél védelmére siet.

Amit Trump valószínűleg elfelejtett, hogy ezt a záradékot eddig mindössze egyszer, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően léptették életbe, és a mai napig a NATO-szövetségesek 16 ezer katonával állomásoznak Afganisztánban, hogy Amerika ottani háborúját támogassák. Nem mellesleg Montenegró már jóval azelőtt beszállt az afganisztáni harcokba, hogy 2017-ben belépett volna a szövetségbe.

Az elnöknek a jelek szerint arról sincsen tudomása – vagy nem akar tudomást venni róla –, hogy ez egy védelmi egyezmény, tehát ha egy tagország előzmény nélkül támadásba lendül, az a saját döntése, és nem kötelező hozzájárulni a háborúhoz.. Magyarul ha a montenegróiak tényleg olyan agresszívek lennének, mint ahogy Trump mondja, és attakot indítanának bárhol a világon, Amerika fityiszt mutathatna nekik.

De közel sem olyan agresszívek, sőt. Az 1990-es években kitört balkáni háborúban – amikor még Szerbiához tartoztak – Montenegró próbálta meg stabilizálni a régiót, és több tízezer menekültet fogadtak be Boszniából illetve Horvátországból. Mint Dritan Abazovic parlamenti képviselő fogalmazott,

most nyár van, a legtöbb ember montenegrói ember túl elfoglalt a pihenéssel ahhoz, hogy agresszív legyen. Nem vagyunk agresszív ország.

Ha pedig már Trump agresszióról beszélt, tavaly épp ő volt az, aki egy határozott mozdulattal kis túlzással majdnem felborította Brüsszelben Duško Marković montenegrói miniszterelnököt anélkül, hogy utána bocsánatot kért volna tőle. Mindezt azért, hogy egy csoportképnél elől állhasson.

Trump azzal is megkínálta Montenegrót, hogy kis ország, ami persze igaz, ám a NATO-ban kiemelkedő geopolitikai szerepe lehet, tekintettel arra, hogy az oroszok évtizedek óta igyekeznek erős befolyással jelen lenni a Nyugat-Balkánon.

Az az állítás is teljesen nevetséges, hogy a harmadik világháború Montenegróban robbanhat ki. Az orosz hadsereg nagyobb, mint Montenegró 650 ezres lakossága és több ezer nukleáris fegyverrel is rendelkezik, miközben a másik oldalon 1950 katonát és 13 helikoptert tudnának felsorakoztatni egy csatára. Arról nem is beszélve, hogy ha fegyveres konfliktusba is kerülnének, akkor az oroszoknak előtte át kellene gázolnia legalább egy NATO-tagállamon, így értelemszerűen azt kellene hamarabb megvédeni. Montenegró pedig értelemszerűen nem indít támadást senki ellen kétezer fővel.

Valójában már a Carlson által feltett a kérdés is elég provokatív volt, mert érthető, hogy egyetlen amerikai sem szeretné a gyermekét a Montenegróért való harcban elveszíteni. De a NATO pont csökkenti az esélyét annak, hogy bárki egy másik országért vívott csatában haljon meg. A szervezetet a második világháború után egyfajta bástyaként hozták létre Oroszország és a keleti blokk ellen, hogy az esetleges agresszorok kétszer is meggondoljanak egy támadást, és mivel a tagországok száma mára Montenegróval együtt már 29-re nőtt, a szövetség irgalmatlanul megerősödött. Nem véletlen, hogy az oroszok még egy NATO-tagot sem rohantak le, ugyanakkor Ukrajnában és Grúziában is voltak fegyveres beavatkozásaik.

Putyinnak tehet szívességet

Bár Trump az utóbbi időszakban rendszeresen kritizálta a NATO-t, és láthatóan nem zárta a szívébe a közösséget, különös aggodalomra ad okot, hogy beszólása néhány nappal azután érkezett, hogy találkozott Vlagyimir Putyinnal. Oroszország ugyanis rendesen berágott Montenegróra, amiért csatlakozott a szövetséghez.

Az oroszok kifejezetten jó kapcsolatokat ápoltak Montenegróval, miután az ország 2006-ban kikiáltotta függetlenségét és elszakadt Szerbiától. Rengeteg orosz cég fektetett be a balkáni államban, és sok tehetős orosz töltötte a szabadságát az ország tengerpartján, de miután 2015-ben meghívást kaptak a NATO-ba, minden a visszájára fordult.

2016-ban Montenegró azzal vádolta meg Oroszországot, hogy puccsot szervezett a választás napjára és megpróbálták megölni Milo Djukanovic akkori miniszterelnököt és jelenlegi elnököt, hogy helyére egy oroszbarát politikus ülhessen, aki visszafordítja a NATO-csatlakozás folyamatát. Moszkva azóta is tagadja, hogy beavatkozott volna az ország belpolitikájába. Mégis, egy évvel később, mikor hivatalossá vált, hogy Montenegró a NATO tagja lesz, Putyin megtorlással fenyegette korábbi szövetségesét, mert ellenséges pályára állt.

Az orosz elnök nem titkolja, hogy fenyegetve érzi magát és országát a NATO és annak keleti terjeszkedése miatt. Oroszországnak a Nyugat-Balkánon hagyományosan nagy befolyása van, és nem kizárt, hogy Trump az interjúban elmondottakkal Putyin kezére játszott. Ha az amerikai ingatlanmágnás továbbra is fenntartja az elméletét, hogy a kis országok nem érdemelnek védelmet, mert alacsonyan tartják a védelmi kiadásaikat, akkor az rendkívül aggasztó lehet nemcsak a balkáni, hanem az Oroszországgal szomszédos államok számára is.

Putyin tisztában van vele, hogy hiába nagy a hadserege, a NATO ellen nem lenne esélye. Ám ha Amerika nem biztosít védelmet a többieknek, akkor Oroszország simán be tudná kebelezni Lettországot, Litvániát és Észtországot is, amelyek függetlenségét az 1999-es csatlakozásuk óta a szövetség biztosítja. Ha pedig a Kreml megszállná az imént említett országok bármelyikét, annak végzetes következményei lehetnének a NATO-ra.

Kiemelt kép: Olivier Douliery/Bloomberg / Getty Images