Ötven kutató ült össze, hogy megvitassa, milyen kritikus fenyegetésekkel kell szembenéznie az emberiségnek, és A szakemberek között ott van például Shahar Avin izraeli szoftvermérnök, Julius Weitzdörfer német katasztrófa-szakértő, Martin Rees kozmológus, és Neal Katyal jogász is, aki az Apple-t képviselte a nagy titkosítási vitában. Ez nem a legújabb X-Men-film nyitójelenete, hanem a Cambridge Egyetemen szerveződött két kutatóintézmény, a Centre for the Study of Existential Risk (CSER), és a Leverhulme Centre for the Future of Intelligence (LCFI) gyűlése volt. Mindkét létesítményben elismert, magasan képzett jogászok, filozófusok, informatikusok, tudósok vannak, akik saját területük eszköztárával közösen vizsgálják meg a problémaforrásokat.
Az „egzisztenciális kockázatok” kifejezés olyan feltételezett jövőbeli eseményeket takar, amelyek világszintű katasztrófához, rosszabb esetben az emberiség kipusztulásához vezethetnek. Ezeken belül több kategóriát lehet megkülönböztetni: az emberi eredetű, az ember által előidézett (nukleáris háború, klímaváltozás), vagy az olyan embertől független tényezőket, mint a bolygóba csapódó aszteroidák, pusztító erejű vulkánok, rossz szándékkal érkező idegenek.
A legtöbb figyelmet persze a média által is felkapott mesterséges intelligencia (AI) kapja, de ennél fontosabb kockázatok is vannak. Ahogy a kutatók is tartják:
#1 A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
Abban egyetértés van, hogy ha technológiáról van szó, akkor jelenleg az emberek képességeit túlszárnyaló, önálló AI a legnagyobb kockázat. Nick Bostrom svéd filozófus, AI-kutató szerint a gépagy 2075-re éri el az emberi szintű intelligencia 90 százalékát. A gépagy fejlődése a többi kockázatot is megnöveli: ha elszabadul egy intelligens robot, az előidézhet nukleáris katasztrófát, rombolni kezdheti környezetét, háború robbanhat ki.
A scifikben látott jelenetek azonban nincsenek tudományos napirendre tűzve,
ez nem a Terminátorról szól.
A területen folyó kutatások a filozófiai kérdésfelvetésektől kezdve (milyen erkölcsi értékeket sajátíthat el az AI?) az egészen gyakorlati problémákig terjednek (hogyan kéne szabályozni az autonóm fegyvereket?).
- Bekövetkezhet: 2075.
- Valószínűség: magas.
#2 HALÁLOS VÍRUS
Az AI mellett a szintetikus biotechnológia a másik legtöbbet tanulmányozott globális fenyegetés, ezt az úgynevezett funkciónyerési kutatások (GOF) helyeztek középpontba, amelyek lényege, hogy meglévő vírusokat módosítanak azétr, hogy megismerjék természetüket, tudják, mely genetikai mutációi tudnak például gyorsabban terjedni. Az ilyen típusú génmódosítások azonban számos veszélyt hordoznak magukban.
2011-ben nagy port kavart például, amikor Ron Fouchier víruskutató és Yoshihiro Kawaoka, a Wisconsini Egyetem tudósa rájött, hogyan lehet a H5N1 (madárinfluenza) vírust úgy átalakítani, hogy emlősök közt is terjedhessen. Azért tették, hogy kiderüljön, melyik anyag felel a terjedésért, persze érthető módon a tanulmányt gyorsan cenzúrázták, attól félve, hogy terroristák kezébe is kerülhet.
A csoport már azt is tanulmányozza, hogy Az egyik legkézenfekvőbb, hogy az egyik dolgozó csempészi ki, ennek kapcsán pedig készült egy olyan kutatás, hogy milyen motivációkkal tenné ezt bárki, miként lehetne kiszűrni az erre hajlamos embereket, szekták és vallási közösségek tagjait.
Ennek kapcsán jutottak el egy fontos gyakorlati felismerésre: sok labor nem készít pszichológiai elemzést dolgozóiról, pedig már ez is kockázatcsökkentő lépés.
- Bekövetkezhet: bármikor.
- Valószínűség: magas
#3 NUKLEÁRIS TÉL
Napjainkban több ezer nukleáris fegyver létezik, és komoly feszültséget okoznak a többi közt Ukrajnában, Kasmírban, Tajvanban. A kutatócsoport különösen Oroszországnak és az Egyesült Államoknak szentel nagy figyelmet, mivel
Ha be is következne egy nukleáris háború, a csapások nem érintenék közvetlenül az egész emberiséget, amitől igazán tartani kell, az a nukleáris tél. A sztratoszférába kerülő nagy mennyiségű füst és korom hatására csökkenne a Föld hőmérséklete, a káros anyagokból képződő réteg miatt kevesebb lenne a földfelszínre jutó napfény mennyisége. Itt gondolni kell például olyan nagyméretű erdőégésekre is, amelyek révén a felszabaduló anyagok szintén réteget képezhetnek. A hőmérséklet csökkenése pedig hatással lenne a terményekre, az előállított étel mennyiségére.
- Bekövetkezhet: bármikor.
- Valószínűség: alacsony-közepes.
#4 AZ ÉLET EGY SZIMULÁCIÓ
Hogy a kutatók pontosan kiszámíthassák egyes egzisztenciális fenyegetések kockázatát, arra kell támaszkodniuk, amit biztosan tudnak. Az eddigi legszélsőségesebb gondolat, hogy a legintelligensebb fajhoz viszonyítva mi csak kishalak vagyunk, egy olyan helyzetben, amit valójában nem értünk meg teljesen, és csak egy szimulációban élünk. A hipotézis lényege, hogy az emberiség történelmével és kultúrájával együtt valójában egy kísérlet része, vagy egy nagyobb entitás játékszere – hasonló gondolattal játszadozik el a Truman Show című film is.
Erre a feltételezésre hasonlít Ludwig Boltzmann osztrák fizikus és filozófus elmélete is, miszerint az univerzum káoszában keletkezett véletlenszerű rend-fluktuációk vezettek el az emberek születéséhez, és még sok dolog van a tudtunkon kívül. Boltzmann elméletét nem veszik túl komolyan, így nem kapott magas prioritást sem a kockázatok között. Ezért nem is igazán illik a többi, valóban fenyegető tényező közé ez a felismerés, de összességében köze van létezésünkhöz.
- Bekövetkezhet: nem tudni.
- Valószínűség: nagyon alacsony.
#5 GLOBÁLIS ÉHÍNSÉG
2050-re már 9,6 milliárd ember lesz a bolygón, és hogy elkerüljük az éhezést, elemzők szerint az elkövetkező 30 évben el kell jutnunk oda, hogy 70 százalékkal növeljük a megtermelt étel mennyiségét. A kihívást az jelenti, hogy azok a fejlesztések, amikkel az emberek felgyorsították a termelést az 1950-es évek óta, nagyban támaszkodnak a fosszilis energiahordozókra, a művelhető termőföld pedig egyre kevesebb a talaj eróziója és a szennyeződések miatt.
Kockázatokat rejt magában az is, hogy milyen típusú ételeket és mennyit fogyasztunk, mire támaszkodik az étrendünk. Elterjedt nézet, hogy kevesebb húst és több gabonát kéne fogyasztanunk, de a rovarokat például még nem vezettük be hagyományosan az étrendünkbe fehérjeforrásként.
Számos fejlesztésnek köszönhetően tudunk ugyan előállítani gabonákat zord körülmények között is, nagyobb az esély a fertőzésre is. A világ harmadik legtermesztettebb gabonája, a búza mennyisége megcsappanhat a gombás fertőzések hatására, egy szintetikus vírus pedig még rosszabbá teheti a helyzetet. Az élelmiszerhiány lázadásokhoz és politikai instabilitáshoz vezethet.
- Bekövetkezhet: 2050.
- Valószínűség: magas
#6 ZSARNOK VEZETŐ
Miután Donald Trumpot megválasztották az Egyesült Államok elnökévé, a CSER kutatóközpont különleges gyűlést tartott annak megvitatására, hogy a republikánus elnök győzelme értelmezhető-e potenciális egzisztenciális fenyegetésként.
Az ilyen eseményeknek globális szintű következményei lehetnek, hiszen bizonyos problémákat – mint a klímaváltozás, vagy bizonyos konfliktusok elkerülése – világszinten kell kezelni. Julius Weitzdörfer jogász szerint:
Trumppal egyre távolabb kerülünk attól a világtól, ahol a tudományos érvek számítanának a választások során. Ez pedig aláássa azon képességünket, hogy megbirkózhassunk ezen fenyegetésekkel, a helyzetet a kormányunk még rosszabbá teszi, és növeli a kockázatokat is.
A kutatócsoporton belül Simon Beard politológus elutasítja, hogy az Egyesült Államok magában fenyegetés lehet az egész bolygó stabilitására, ez köztük is vita tárgya. Mivel nem egyeztek meg ezen kérdésről, ezért ezt nem sorolták a fenyegetések közé, így végül sem prioritást, sem dátumot nem kapott.
Kiemelt kép: ThinkStock
