– Én az ilyesmibe nem avatkozok bele; aki nekem ezzel jön, csókolja meg a seggemet – felelte Palivec úr kimérten, és pipára gyújtott. – Aki manapság ilyesmibe keveredik, nagyon könnyen kitörheti a nyakát. Én kereskedőember vagyok, ha bejön valaki, és rendel egy pohár sört, megyek, csapolok neki. De hogy Szarajevó, meg politika, meg az istenben megboldogult főherceg, az énnálam nincs, mert abból nem jöhet ki semmi, csak a Pankrác.
Azért jó néha beleolvasni Jaroslav Hašek briliáns Švejkjébe, mert a cseh néplelket jobban nem igazán lehet megismerni (persze, Kundera vagy Čapek is hasznos lehet). És erre a cseh néplélekre fog a hétvégén odafigyelni egész Európa, ahogy a polgár a söröskrigli vagy a pénteki-szombati vepřo-knedlo-zelo mellől fölállva elballag a helyi szavazókörbe és voksol egyet. Aztán hazamegy, talán megnézi az esti választási műsort, megvonja a vállát, mondván, megint ez a csirkefogó nyert, lefekszik aludni, és kész, ennyi, politika, jöhet a másnap.
E mentalitás nélkül aligha kerülhetett volna a Hradzsinba, az államfői székbe Miloš Zeman, akit ellenfelei részegesnek tartanak, és aki olyan nyersen és sokszor értelmetlenül szól be bárkinek, hogy még az oroszok is elismerően ciccentenek rá. Elnökválasztás azonban csak jövőre lesz, most mindenki az igazi téten pörög, jön a parlamenti választás, aminek a végén új kormányt kapnak a nyakukba a csehek. Épp időben, mert tele van azért az ő hócipőjük is.
Magyarországhoz képest meglepően instabil a cseh kormányzati rendszer, ami több okra is visszavezethető. Nálunk 1998-ra letisztult, hogy lesz egy MSZP dominálta baloldal és egy Fidesz dominálta jobboldal, és ezekhez csapódnak majd apróbb pártok a parlamentben. A cseheknél 1996-ban volt az első választás a Szlovákiával való szakítás után. Aztán két év múlva előre hozott választást kellett tartani, majd három parlament töltötte ki zsinórban a mandátumát, hogy 2013-ban ismét előre hozzák a voksolást. A cseh politika sokszínűbb, mint a magyar, mert ugyan vannak eléggé bebetonozott pártok, időről időre feltűntek, megerősödtek újak is.
A két egykori főszereplő, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) és a Polgári Demokrata Párt (ODS) egy ideig uralták a parlamentet, de mára összezsugorodtak: a ČSSD-nek még sikerült a legutóbb 50 helyet összekaparnia és fő kormánypárttá válnia, de az ODS 16 helyet szerzett csak az alsóházban. A kommunisták stabilan erősek voltak mindig is, és rendszeresen megjelentek a parlamentben új pártok: a konzervatív-liberális ODA, a Szabadság Unió és a TOP 09, a Zöld Párt, a centrista Nyílt Dolgok, a nacionalista Hajnal és a populista az ANO 2011.
Azt hitték, a Babiš hús
Most ez utóbbiak igazán érdekesek, méghozzá a mostani választások nagy esélyese, Andrej Babiš üzletember miatt. Babiš magyarországi érdekeltségeiről nemrég írt rokonportálunk, a G7, de mi is megportréztuk őt korábban. Azért beszélünk most Babišról, és nem az ANO (magyarul IGEN) nevű mozgalmáról, mert az egész egy one man show, ami Babišra és az ő vagyonára épít.
Dióhéjban annyit kell tudni a csehek Simicskájáról, hogy (magyar felmenőkkel) szlovák családba született, majd egy csehszlovák export-import cégnél helyezkedett el. Rövid ideig a kommunista állampárt tagja volt, aztán a rendszerváltás során e cég egyik leányvállalatának, az Agrofertnek az élére került. Innen nem volt megállás, az Agrofert holdinggá vált, egyre nagyobbá nőtt, egyre több céget kebelezett be, és mára odáig jutott, hogy a harmadik legnagyobb cseh vállalat, ezreket foglalkoztat, jelen van a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a könnyűiparban, sőt a médiában is.
Nový Visegrad? @AndrejBabis před otevřením vol míst #volby2017 zaskočil jako skoro každý rok na recepci ke stát svátku Maďarska @Hospodarky pic.twitter.com/51N8YQQBbF
— Martin Ehl (@MartinCZV4EU) October 20, 2017
(A Twitteren publikált fotó a minap a magyar nemzeti ünnep tiszteletére rendezett prágai fogadáson készült, amin Babiš is részt vett. Ez utalás lehet arra, hogy fontosnak tartja a jó cseh-magyar viszonyt, Orbán Viktor nagy örömére.)
És ez utóbbi nem mellékes: Babiš kifogyhatatlannak tetsző koronamilliárdokon ül, amikből saját médiabirodalmat épített ki pártja támogatására. Mindeközben azt harsogja milliárdosként, hogy leszámol az elittel, főleg a politikaival, hogy jobb legyen a cseheknek. Ehhez nem kell szerinte se migráns, se euró, se túl sok Brüsszel, csak erős mandátum az ANO-nak.
Márpedig Babišt annyira kikezdték fő ellenlábasai, az eddigi koalíciós partner szocdemek (a ČSSD), hogy abba tavasszal kis híján belebukott az egész kormány. Babišt jó ideje támadják a médiabirodalmával, hozott is a parlament egy rászabott törvényt, ami megtiltotta politikusoknak médiumok birtoklását. Babiš ezt persze meg tudta oldani, de közben EU-s pénzek elsinkófálása miatt is eljárás indult ellene: Gólyafarmnak nevezett szabadidőparkjához úgy kapott kisvállalkozásoknak járó uniós támogatást, hogy a parkot előbb átjátszotta egy kis cég tulajdonába, majd vissza az Agrofert környékére. Ebben az ügyben most is zajlik a rendőrségi és uniós eljárás, Babiš mentelmi jogát pedig felfüggesztették.
Ez utóbbi akkorát robbant, hogy a pénzügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Babišt le is mondatták posztjairól, az ANO pedig kiszállt a kormányból. Sobotka kormányfő erre elment Zeman elnökhöz bejelenteni, hogy a kormány is feloszlik, de mire fölért, meggondolta magát. Elő is adott a vele nem szimpatizáló Zemannal egy szabályos bohózatot emiatt:
Jönnek a kalózok és a japán-morva nacionalista
Sobotka úgy döntött, inkább kihúzza a ciklus végéig, tehát őszig, a kampány pedig gőzerőre kapcsolt. Jelenleg a felmérések alapján valószínű, hogy az ANO nagyot nyer majd a szavazatok 25-30 százalékával. A szocdem ČSSD befuthat a második helyre 15 százalék alatti eredménnyel. A kommunisták 11, a konzervatív ODS 9, az újonc nacionalista Szabadság és Direkt Demokrácia (SPD) 9, a kalózpárt 8, a középjobb TOP 09 6, a kereszténydemokraták szintén 6 százalékkal juthatnak a parlamentbe.
Ha így lesz, akkor nagyon bonyolult feladat lesz kormányt alakítani, majd kormányozni. Az új pártök közül a naconalista SPD-t a japán-koreai és morva felmenőkkel rendelkező Tomio Okamura vezeti, aki az évek során szélsőjobbra tolódott, már az unióból is kiléptetné Csehországot, most pedig akár királycsinálóvá is válhat.
Sok könyvet írt már a gasztronómiától a hatalomgyakorlásig, volt független szenátor, majd a Hajnal nevű pártjával 2013-ban az alsóházba is bejutott. Tőlük tart Ondřej Kundra, a cseh Respekt nevű hetilap munkatársa, aki a BBC-nek mondta ezt:
Egészen eddig mi voltunk az egyetlen ország Közép-Európában, amelyiknek nem volt igazi populista kormánya. Természetesen ez változhat, ha Babiš koalíciós kormányt alakít az SPD-vel vagy a kommunistákkal. Akkor, igen, a magyar útra fordulhatunk.
Miközben Európában mindenhol visszaszorulóban vannak a kalózpártok, a cseh verziójuk most juthat be először a parlamentbe a laza raszta, Ivan Bartoš vezetésével. Egy képviselőjük már van a szenátusban és négy a prágai közgyűlésben, úgyhogy küzdhetnek a szabad netért, az információk védelméért és a büntetlen marihuánafogyasztásért.
A kampány fő témái persze az Európai Unióhoz és az euróhoz való hozzáállás (a csehek szinte bármikor bevezethetnék), a bevándorlás, az oroszokkal való viszony és a vaj ára, ami nagyon felment mostanság. Szombaton kiderül, a választók szerint a volt pénzügyminiszter Babiš-e a felelős a drága vajért vagy a szocdemek, illetve ki tudja igazán őket kenyérre kenni.
(A cikk elején található idézet forrása: Jaroslav Hašek: Švejk – Egy derék katona kalandjai a világháborúban, I. kötet, 14. o., Ciceró Könyvstúdió, 2002)
(Kiemelt kép: MTI/EPA/Filip Singer
