“Az 1938-ban végrehajtott Anschluss vagy a Szudétavidék Németországhoz való csatolása vajon mennyiben különbözik a Krím elcsatolásától vagy azoktól a kísérletektől, amelyek révén 2014-ben el akarták szakítani a Donyec-medencét (Ukrajnától)?” – idézi Porosenkót az MTI. Az Anschluss volt az első lépés Hitler számára, hogy kiterjessze a Harmadik Birodalom határait. Péntek esti kijelentéseivel Porosenko olajat öntött a tűzre, hiszen az előző nap az ukrán parlament betiltott mindenfajta kommunista és náci propagandát, valamint ezek jelképeit.
A törvény, amelyet Petro Porosenko ukrán elnöknek még alá kell írnia, kimondja, hogy el kell távolítani a szovjet vezetőket, köztük a Lenint ábrázoló szobrokat, a kommunizmusra emlékeztető helység-, utca és vállalatneveket pedig meg kell változtatni. Voltak, akik nem várták meg egy ilyen törvény életbe lépését: kommunista vezetőket ábrázoló szobrokat döntöttek le ismeretlenek szombatra virradóra Ukrajna oroszbarát keleti felének nagyvárosában, Harkivban.
Az orosz külügyminisztérium pénteki közleményében úgy fogalmazott: ezek a törvények ellentmondanak a nácizmus dicsőítése elleni küzdelemről szóló ENSZ-határozatoknak. Porosenko Odesszában elhangzott beszédében csak fokozta Moszkva haragját azzal, hogy egy kérdésre – amely a Kremlnek a második világháború kitörésében viselt felelősségére utalt – így reagált: “Felvetődik a kérdés, hogy elkerülhető lett volna-e ez a háború, ha nem írták volna alá a Molotov–Ribbentrop-paktumot”. Porosenko egyébként azt is kétségbe vonta, hogy a háborút meg lehetett volna nyerni a Vörös Hadsereg kötelékében harcoló hatmillió ukrán részvétele nélkül.
Az ukrán államfő Odessza német megszállás alóli felszabadulásának 71. évfordulójára, az ennek kapcsán tartott ünnepségre érkezett a nagyvárosba.
