A Kurier című napilap fogalmazása szerint a hadsereg történetének legradikálisabban spóroló költségvetése készül. A tervezett intézkedések közé tartozik az Eurofighter típusú vadászbombázók repülési idejének csökkentése, aminek viszont az lehet a következménye, hogy Ausztria adott esetben a szomszédos államoktól, köztük Magyarországtól kérhet segítséget, hogy légterében bevetéseket hajtson végre.
Hallgat az osztrák szaktárca
Az osztrák védelmi minisztérium nem kívánta kommentálni az értesülést, szóvivője csupán azt erősítette meg, hogy a reformokkal foglalkozó előterjesztés a nyár végére vagy szeptember elejére készül el. A tárcánál utaltak viszont arra, hogy a nemzetközi együttműködésnek ez a formája már korábban is szóba került.
A lapok – a Kurier mellett a Der Standard is – emlékeztetnek arra, hogy a közép-európai térségben már van példa ilyen típusú együttműködésre: Szlovénia légterének őrzésében immár magyar Gripenek is részt vesznek. Az osztrákok mindazonáltal inkább a hozzájuk hasonlóan semleges Svájcot vehetik példának, amely több szomszédos országgal szintén kétoldalú légtérvédelmi megállapodást kötött, bár nem lehet maradéktalanul elégedett azok működésével.
A Kurier hétfői számában idézte az ügyben Hans Niessl burgenlandi tartományi kormányzót, aki vasárnap egy ORF-műsorban a magyar bekapcsolódás ellen foglalt állást. A lap Niessl elutasító véleményéről részleteket nem közölt.
A lap vezércikkben is foglalkozott az üggyel, és vígjátékba illő ötletnek minősítette a légtér külföldiek általi védelmét. Feltette a kérdést, hogy mennyit ér az osztrákoknak a katonai biztonság és a légtér védelme. Ausztria a hazai össztermék alig fél százalékát költi védelmi kiadásokra, miközben a NATO-átlag 2 százalék – emlékeztetett a Kurier szerzője, hozzátéve, hogy a magyar kiadási arány is elmarad a NATO-átlagtól.
