A londoni látogatáson tartózkodó miniszterelnök a Chatham House-ban, a brit királyi külügyi intézetben tartott szerdai előadásában használta ezt a hasonlatot, bemutatva kormánya intézkedéseit, a válságra adott magyar válaszokat, amelyekkel kapcsolatban így fogalmazott: többről volt szó, mint egy reformról, az ország megújítása zajlott az elmúlt években.
A mintegy kétszáz meghívott vendég előtt a kormányfő – angol nyelvű beszédében – az Európai Unióról szólva úgy vélekedett, hogy a korábban erős, magabiztos, optimista közösség mára ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövőjéről.
Orbán Viktor azt is kijelentette: a politikai radikalizmus nem tekinthető hagyományos európai értéknek. A hallgatóság köréből ugyanis kérdés hangzott el a Jobbikkal kapcsolatban, felvetve, hogy a hasonló profilú pártokat nem kellene-e betiltani Európában.
Orbán Viktor kijelentette: a jobbközép pártoknak nem kell “megrettenniük” a radikalizmustól. A radikális politikai erők Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött, de “nekünk a másik 84 százalékkal kell foglalkoznunk” – hangsúlyozta.
Kiakadt a Jobbik
A Jobbik szerint szégyenteljes Orbán Viktor miniszterelnök szerdai kijelentése, amelyben a radikális politikai erőkről és azok támogatottságáról beszélt – mondta kérdésre válaszolva az ellenzéki párt szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
Mirkóczki Ádám szerdán úgy fogalmazott: ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök azt a bizonyos 84 százalékot – tehát a kormánypártok mellett az MSZP, LMP, DK és az Együtt-PM szavazóit is – teljes értékű állampolgároknak tekinti, míg a Jobbik egymillió feletti bázisát “nem veszi emberszámba és nem kívánja őket sem képviselni, sem védeni”. A jobbikos politikus szerint Orbán Viktort minősíti, ha pártszimpátia alapján áll hozzá a magyar állampolgárokhoz.
Emlékeztetett: a kormányfő a 2010-es választások éjszakáján még arról beszélt, hogy senkit nem hagynak az út szélén.
