Szinte biztosra vehető, hogy kötelezettségszegési eljárást indít ellenünk az unió, ám ha tovább mérgesedik a viszony, ennél keményebb lépések is szóba jöhetnek. A szavazati jogunk felfüggesztésére azonban viszonylag kevés az esély, az eljárás ugyanis túl bonyolult és túl sok tagállam egyetértése kéne hozzá. Magyarország ugyan nem lesz külön napirendi pont az Európai Bizottság (EB) jövő szerdai ülésén, hazánkat is érintő pontokat tárgyalnak majd.
A Bruxinfo értesülései szerint Viviane Reding alapjogi EU-biztos több ügyet is figyelemmel kísért a bírák nyugdíjazásától kezdve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszűnéséig. De terítéken lesz az Olli Rehn reszortjának számító jegybanktörvény és a Magyarországgal szemben folyó deficiteljárás következő állomása; végül pedig a tárgyalások esetleges megkezdése a Magyarország által az IMF-től és az EU-tól kért elővigyázatossági hitelmegállapodásról.
Orbán Viktor és José Manuel Durão Barroso
Kötelezettségszegési eljárás
A jegybanktörvénnyel kapcsolatban akár konkrét döntést is hozhatnak: várhatóan kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen.
Ilyen procedúrát egy tagállam vagy maga a bizottság indíthat, ha megítélésük szerint egy tagállam az uniós alapszerződésből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. Az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére. Ha az érintett állam a bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a bizottság bírósághoz fordulhat. Ezt azonban még két írásbeli figyelmeztető levél megelőzi, amelyekben határidőt (általában két hónapot) szab meg a probléma orvoslására. Amennyiben a bíróság megállapítja a szerződéssértést, a jogsértő tagállam köteles megtenni a megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Ha a tagállam még ekkor sem lép, a bizottságnak joga van fellépni ellene: meghatároz egy átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, amelyet az érintett tagállamnak ki kell fizetnie.
Már négy is indult ellenünk
Közelezettségszegési eljárás viszonylag gyakran indul az EU-ban, ilyet kért például Magyarország Szlovákia ellen 2009-ben a Sólyom-ügy miatt. Magyarország ellen eddig négy alkalommal éltek ezzel az eszközzel – minden alkalommal a bizottság kezdeményezésére.
2007 januárjában egy harmadik országból beutazó személyekre vonatkozó határozatot kifogásoltak, a jogszabály módosítását követően azonban még az év októberében meg is szüntették az eljárást. 2007 márciusában az akkori médiatörvény miatt panaszoltak be minket, miután azonban a kormány a kifogásolt részeket megváltoztatta, szeptemberben szintén törölték az ügyet. 2008 júniusában az volt a probléma, hogy az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelvet nem ültette át Magyarország, egy módosítást követően azonban pár hónap alatt itt is elállt a Bizottság a keresettől. Végül 2008 augusztusában a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló irányelvével kapcsolatban indult eljárás, ez jelenleg is folyamatban van.
Keményebb lépések
Ennél jóval keményebbek lépéseket is tehet azonban az unió Magyarország ellen az alapszerződés hetedik cikke szerint. Legvégső esetben ugyanis felfüggesztheti Magyarország szavazati jogát és egyéb uniós jogait, a szerződésben vállalt kötelezettségeinek ugyanakkor továbbra is eleget kell tennie. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez csak felfüggesztés, a Tanács folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet változását és – minősített többséggel – bármikor visszavonhatják a szankciókat.
Ez az eljárás – mint Kende Tamás nemzetközi jogász korábban lapunknak elmondta – precedens nélküli és nem is valószínű. Egyrészt politikailag a legtöbb tagállam feltehetőleg nem vállalná egy ilyen szankció következményeit, másrészt maga a szabályozás is megnehezíti ezt.
Nem egyszerű felfüggeszteni egy országot
Ahhoz ugyanis, hogy egy állam jogait felfüggesszék az unióban, első körben a Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata kell. Erre az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania. A döntéshez pedig a tagállamok nem kevesebb, mint négyötödének jóváhagyása szükséges – azaz 22 ország szavazata. Ez előtt azonban még mindig van egy kör: a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot és ajánlásokat tehet neki.
Egy másik eljárás, ha a tagállamok harmada vagy az Európai Bizottság – az Európai Parlament egyetértésével – javaslatot tesz. Ilyenkor az ügy az Európai Tanácshoz kerül, amely, ha egyhangúlag megállapítja, hogy a tagállam súlyosan megsérti az EU alapelveit, minősített többséggel felfüggesztheti a tagállam bizonyos jogait.
