A La Libre Belgique című belga napilap hétfői jelentése szerint a gesztussal az egyetem is fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy tartósabb megoldást kellene találni a problémára, olyat, amely szem előtt tartja a menekültcsaládok egyben tartásának segítését is.
A vízum nélküli beutazás lehetősége egyelőre csupán rövid távú (három hónapnál nem hosszabb) tartózkodási engedélyt jelent az unió területén. Ehhez képest a brüsszeli hatóságok ősz eleji adatai szerint csak Belgiumba mintegy négyszáz olyan személy érkezett Bosznia-Hercegovinából, aki nem akar visszatérni, hanem menedéket kért az országban. Ugyanígy megnövekedett a boszniai menedékkérők száma Luxemburgban, Németországban, valamint Svédországban is. Érkeznek romák a hírek szerint Szerbiából, Macedóniából és Koszovóból is.
A belga és a boszniai hatóságok megállapodtak abban, hogy visszaszállítják azokat, akiknek a politikai menedékjog iránti kérelmét a belga hatóságok elutasították. A folyamodványok elbírálása azonban hosszadalmas folyamat, és a döntés megszületéséig is gondoskodni kell a fővárosban rekedt balkáni állampolgárok elhelyezéséről.
Egy részüket ideiglenesen az egyik brüsszeli kerület, Schaerbeek fogadta be, de az ottani hatóságok is panaszkodnak, hogy nincs sem költségvetésük, sem illetékességük, hogy tartós megoldást biztosítsanak a roma menekültek problémájára.
A boszniai hatóságok időközben azt is bejelentették, hogy korlátozó intézkedéseket vezetnek be azokkal szemben, akik visszaélnek a vízummentes turistabeutazás intézményével. Kérdés azonban, hogy ez mennyire lehet hatásos, miközben a balkáni országban, a romák körében tartja magát az a tévhit, hogy a vízummentesség menedékre és munkavállalásra jogosít.
A brüsszeli egyetem épületében – csakúgy, mint Schaerbeekben – legfeljebb tavaszig maradhatnak a menedéket keresők.
