Külföld

Bin Laden indította el a XXI. századot

admin
admin

2011. 09. 08. 18:30

Vasárnap lesz tíz éve, hogy az egész világ a képernyõkre tapadva követte végig élõben két személyszállító repülõgép becsapódását a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba. Az elmúlt évtizedben a nyugati világ eleinte sorozatban az al-Kaida támadásait nyögte, az utóbbi pár évben viszont egyre csökkent a sikeres támadások száma. A terrorfenyegetettség azonban nem szûnik meg, csak átalakul.

Lassan tíz év telt el azóta, hogy 2001. szeptember 11-én kedden, helyi idõ szerint reggel 8 óra 46 perckor az American Airlines 11-es számú járata a Világkereskedelmi Központ északi tornyába csapódott. Számos történész egybehangzó véleménye szerint ebben a pillanatban ért véget a XX. század és kezdõdött el az új évezred. Ha ezt elfogadjuk és a 92 emberrel a fedélzetén percek alatt elporladó gép ütközését a 0. percnek számoljuk, akkor a politikai naptár szerint hamarosan pontot tehetünk az új évezred elsõ évtizedére. Érdemes tehát ennek fényében visszatekinteni az elmúlt tíz évre, mit tanult a világ bin Laden fõ mûvébõl.

Keresztes lovagok és a hit terjesztõi

Már 9/11 elõtt is gyakran elõfordult, hogy terrortámadásokra, merényletekre katonai csapásokkal válaszolt az Egyesült Államok, de a szeptemberi események után George W. Bush nem csupán „war-president”-té, de az egyetlen elnökké vált az amerikai történelemben, akinek elnöksége idején az ország egyszerre két kiterjedt háborút viselt külföldi országok ellen. A háború neve persze a „Terror elleni” jelzõt kapta, de jól látszott, hogy a nyugati és az iszlám civilizáció szembenállása érte el addigi csúcspontját. A civilizációk közötti törésvonalakon kialakuló konfliktus ebben a szakaszában a korábban is ellenséges viszony háborúvá szélesedését hozta.

Míg a Nyugat Afganisztán hegyei között és Irak sivatagi városaiban vetette be a modern haditechnika szinte összes, olykor még csak tesztelés alatt álló fegyverét, addig a magát lassan terror-franchise-á kinövõ al-Kaida ott ütött, ahol a legjobban fájt: kenyai USA nagykövetség elleni támadás, 212 áldozat – 2002, madridi vasút, 192 áldozat – 2004, londoni metró, 52 áldozat – 2005 és még számtalan támadás nyugati (elsõsorban amerikai, izraeli, európai) vonatkozású célpontok ellen a világ különbözõ pontjain.

Fotó: MTI / EPA

Fotó: MTI / EPA

Biztonságosabb lett a világ, vagy csak úgy érezzük

Egy idõ után azonban a kezdeti dinamika csökkent, tulajdonképpen jelentõsebb, iszlám fundamentalisták által elkövetett terrortámadásra London óta nem került sor európai területen (leszámítva Oroszországot, ám ez az orosz birodalom és a kaukázusi muzulmán népek, elsõsorban a csecsenek közti civilizációs törésvonal következménye, amely külön történet) . Ebben pedig elévülhetetlen érdemei vannak azoknak a biztonságtechnikai módszereknek és fejlesztéseknek, amelyek ma már tulajdonképpen lehetetlenné teszik, hogy nyugati repülõjáratokra feljuthasson bárkivel robbanószer, vagy terrorcsoportok eltérítéssel próbálkozzanak. Ennek hátterében nem csupán a 9/11 után jóval szigorúbbá váló reptéri ellenõrzések állnak, hanem az Egyesült Államokban még 1968-ban létrehozott, de 2001 után felértékelõdött légi marsall intézményének rendszeresítése. A WTC elleni terrortámadások napján csak mindössze 33-an voltak szolgálatban közülük.

A civil ruhában, általában marokfegyverrel felszerelt ügynökök kiegészítve a minden részletre kiterjedõ reptéri átvizsgálásokkal olyan mértékben megemelték a terroristák számára az ilyen akciók kockázati értékét, hogy azok elindítása manapság mindössze pénz és erõforrás pazarlás lenne. Márpedig a pénz is kulcskérdéssé vált a terrorszervezetek tevékenységének szempontjából.

Megéri várni a reptéren

Sokan voltak azon a véleményen bin Laden halála elõtt, hogy az egykori mudzsahedinnek már tulajdonképpen nincs aktív szerepe a szervezet irányításában és kiiktatása sem rázná meg a világszerte számtalan lokális sejttel rendelkezõ terror vállalat mindennapi mûködését. Ennek nagyban ellent mond, hogy a terror apostolának halála óta az al-Kaida szinte összeroppant. A Pakisztán észak-nyugati részén, Vazirisztánban és az Afganisztánnal határos törzsi területeken mûködõ al-Kaida hátországban amerikai robotrepülõk és elit alakulatok által végzett irányított támadások bin Laden mellett a szervezet sok más prominens tagjával is végeztek, legutóbb múlt héten az al-Kaida második emberével, Atiyah Abd Al-Rahmannal.

Az iszlám fundamentalisták által elkövetett terrortámadások Pakisztánban és Afganisztánban viszont még mindig jelentõs méreteket öltenek. Európában sem a fenyegetettség csökkent, – hiszen az interneten keresztül terjedõ szélsõséges propaganda bárhol követõkre talál – hanem a Nyugat védelmi reflexei és a terrorellenes együttmûködés (az európai terrorelhárítási stratégia létrehozása, az Interpol terror-elhárítási részlegének tevékenysége) és a hírszerzés ért el olyan szintet, amelyen a terrorista sejteknek már hatalmas kihívás és kockázat akár a támadások megszervezése is, ennek bizonyítéka a német hatóságok által csütörtökön leleplezett berlini terrorista sejt is, amelyet már hónapok óta megfigyeltek és akkor léptek, amikor a merénylõk már közel jártak az akció kivitelezésének tervezett idõpontjához.

Ez azonban nem jelenti az európai területen mûködõ terrorizmus végét. Ennek élõ példája Anders Bering Breivik , aki az eddigi információk alapján legjobb esetben is minimális külsõ segítséggel, önállóan, autodidakta módon ért el a terrorcselekmények szervezésének olyan szintjére, ahonnan képes volt majdnem 100 ember életét kioltani egy összehangolt, több lépcsõbõl álló akció során. A hozzá hasonló magányos farkasok jelenthetik a modern terrorizmus jövõjét, – világnézeti motivációtól függetlenül – amelynek kulcsa az internet és az azon át terjedõ ideológiai és módszertani háttér és kiképzés. Ennek hatásai pedig jócskán felülmúlhatják az afgán kõsivatag poros táboraiban kiképzett, harmadik világbeli nincstelenek tömegeit.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.