A Rubik név a híres geometriai fejtörõre utalt – írta a Le Monde. E pénzügyi kockaforgatás eredetiségét az adja, hogy a titok megõrzése végett mintegy a svájci bankokat változtatja a külföldi adóhivatalok pénzbeszedõjévé. A Bernben aláírt megállapodás lehetõvé teszi azoknak a német adófizetõknek, akik pénzüket titokban svájci bankokban létesített számlákon tartva kibújtak a hazai adófizetés alól, hogy bizonyos adó megfizetése árán – amelyet a svájci bankok vonnak le és utalnak át a német hatóságoknak a nevek feltárása nélkül – rendezzék helyzetüket a német adóhivatallal szemben. Az utóbbi így adóbevételre tesz szert a korábban svájci banktitok mögé rejtett összegek után, ami – legalábbis Michel Dérobert svájci bankár szerint – “valóságos Nirvána” a német állam számára.
A legfõbb nyertesek azonban éppen a svájci bankok lehetnek, mivel a német-svájci egyezmény által rögzített elvek alapján az alpesi ország más országokkal is megállapodásra készül, és ez óriási összegeket érinthet.
A Svájccal foglalkozó Helvea befektetési tanácsadó cégnek a Le Monde által idézett, 2007-re vonatkozó becslései szerint csak a svájci bankok európai ügyfelei összesen mintegy 800 milliárd frankot – ez 700 milliárd eurónak felel meg – tartottak svájci számláikon, és ennek csak töredékét vallották be a hazai hatóságoknak.
A németek álltak az élen 170 milliárd euróval, majd az olaszok következtek 162 milliárddal, a francia számlatulajdonosok 80, a britek 52, a spanyolok 44, a belgák 28 és a görögök 21 milliárd eurónak megfelelõ svájci frankkal rendelkeztek. Nem kell különösebben merész fantázia annak feltételezéséhez, hogy ezek az összegek azóta jócskán gyarapodtak a 2008-as válság és a legújabb pénzügyi viharok során – erre utal különben a svájci frank folyamatos erõsödése is.
