Nagyvilág

Megsemmisült a líbiai légierő

Harcképtelenné vált a líbiai légierő, a szövetségesek megsemmisítették, így most már szabadon repülhetnek az észak-afrikai ország egész légterében - közölte egy brit parancsnok.

“Most kitartó, engesztelhetetlen nyomást gyakorlunk a líbiai fegyveres erőkre – mondta a kiadott közlemény szerint Greg Bagwell helyettes légimarsall egy délolasz légibázison, ahol a brit vadászgépek állomásoznak. – Légierejük már nem létezik harcoló erőként, integrált légvédelmi rendszerük, parancsnoki és irányító hálózataik súlyosan meggyengültek, olyannyira, hogy csaknem teljes szabadon tevékenykedhetünk az egész líbiai légtérben.”

A Bagwell által a BBC-vel közölt adatok szerint a szövetségesek az elmúlt napok folyamán 300 légi bevetést hajtottak végre Líbia fölött, és 162 Tomahawk robotrepülőgépet indítottak kijelölt célpontokra. A brit parancsnok szólt arról is, hogy “bizonyos változásokra” számít a szövetséges erők parancsnoki struktúrájában, de hozzátette, hogy a hadművelet zökkenőmentesen folytatódik majd.

Bombázás Miszrátában

Mint arról korábban beszámoltunk, Miszrátában egyre kaotikusabb a helyzet, a nyugati szövetségesek kétszer is csapást mértek Kadhafi embereire.

A nyugati szövetségesek szerdán Miszrátában légicsapást intéztek a Moammer Kadhafihoz hű csapatok ellen – adta hírül a Reuters. A koalíció két támadást vitt véghez, és azóta egyszer sem tüzeltek az ezredes helyi erői – jelentette egy miszrátai katonai képviselő a hírügynökségnek.A nemzetközi koalíció eddig több mint 100 légicsapást indított az észak-afrikai ország ellen.

David Cameron brit kormányfő eközben aggodalmának adott hangot a miszrátai helyzettel kapcsplatban – közölte a BBC News. Optimistán nyilatkozott azonban a légtérzár egészére nézve, mondván, hogy a líbiai műveletben már 11 állam vesz részt 150 repülőgép felajánlásával. A brit miniszterelnök azt is hozzátette: az akció összhangban áll az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt héten elfogadott 1973-as határozatával.

Korábban beszámoltunk róla, hogy helyi lakosok elmondása szerint hajnalhasadtakor legalább két hatalmas robbanás hallatszott Tripoliban. Immár a negyedik egymást követő éjszakán mért csapást a líbiai fővárosra a nemzetközi katonai koalíció, de a célpontokról reggelig nem lehet tudni biztosat. Moammer Kadhafi támogatói eközben kitartóan támadták a lázadók által uralt Miszráta városát. A CNN-nek nyilatkozó amerikai katonai képviselő szerint a városban nincsen villany, sem ivóvíz.

A CNN egy névtelen lázadóra hivatkozva arról számolt be, hogy a sebesültek a túlterhelt kórházak folyosóin fekszenek ellátatlanul, a felkelőknek pedig nehézfegyverzetre lenne szükségük a hatékonyabb önvédelem érdekében. Egy miszrátai orvos 90-re tette az elmúlt 5 nap összecsapásainak halálos áldozatainak számát.

Moammer Kadhafi líbiai vezető kedd éjjel előmerészkedett a Tripoli központjában álló, Bab al-Azizija nevű főhadiszállásáról, s hívei gyűrűjében élő televíziós adásban kijelentette, hogy nem adják meg magukat, legyőzik az ellenséget.

Szabadon engedték az újságírókat

Moammer Kadhafi líbiai vezető utasítására a kormányerők szabadon engedtek kedden éjjel három nyugati újságírót, akik március 19-én az ország keleti felében lévő Tobruk térségében tűntek el. Az AFP francia hírügynökség két különtudósítója – Dave Clark újságíró és Roberto Schmidt fotós – és Joe Raedle, a Getty Images nemzetközi fotóügynökség amerikai munkatársa már meg is érkezett a Tripoli belvárosában álló Rixos hotelbe.

Eltérő rendezési tervek

Barack Obama amerikai elnöknek sikerült elnyernie Franciaország és Nagy-Britannia támogatását ahhoz, hogy a NATO jelentős szerepet vállaljon a Líbia elleni légicsapásokban. A szövetségesek azonban nem mondták ki nyíltan, hogy támogatják, hogy a NATO legyen a küldetés politikai vezetője, mert attól tartanak, ezt nehéz lenne elfogadtatni a NATO-tag Törökországgal, illetve alááshatja a katonai csapásmérések amúgy sem túl szilárd támogatottságát az arabok körében.

A cseh külügyminiszter szerint Moammer Kadhafi sorsáról nem a külföldnek, hanem a líbiaiaknak kellene dönteniük. Karel Schwarzenberg egy szerdai lapinterjúban nem zárta ki, hogy a líbiai vezető túléli a mostani támadásokat és hatalmon marad. “Egy jó megoldás van: felkészülni a segítségnyújtásra. Nem kellene tolakodni, sem belekényszeríteni őket (líbiaiakat) a demokráciába, de ha akarni fogják, segítsünk nekik” – jelentette ki Schwarzenberg a Hospodárské Noviny című prágai politikai és gazdasági napilapnak adott interjújában.

Schwarzenberg úgy véli: a NATO-nak nincs mandátuma arra, hogy fegyverrel döntse meg Kadhafit.

A NATO tengeri őrjáratot indít a Líbiával szemberi fegyverembargóval kapcsolatban – erősítette meg szerdán a katonai szervezet a BBC-nek.

Nick Harvey a brit fegyveres erők minisztere a The Telegraph című napilapnak úgy fogalmazott: egyelőre nem tudni, hogy csapataik meddig vesznek részt a líbiai katonai műveletekben.

Moszkva kezdettől fogva a líbiai helyzet politikai rendezése mellett lépett fel, és a fő feladatnak a Kadhafi-rezsim civil lakosság elleni erőszakcselekményeinek beszüntetését, a humanitárius kérdések megoldását és a konfliktus megoldásának politikai síkra terelését látja – jelentette ki szerdán Moszkvában Gennagyij Gatyilov külügyminiszter-helyettes.

Figyelem! A videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat tartalmaz!


Dollármilliókat követel a légtérzár

Az Egyesült Államok gépei hajtották végre a bevetések közel kétharmadát, közép-európai idő szerint kedd este 20 óráig összesen 212 alkalommal repültek be Líbia légterébe. Az amerikai légierő F-15 és F-16-os, valamint Harrier vadászbombázókkal mért csapásokat a líbiai légvédelmi rendszerre.

A több ország – Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Kanada, Spanyolország, Belgium és Dánia – repülői 124 alkalommal szálltak fel. Franciaország 62 bevetéssel az összes felszállás 18 százalékát tudhatja magáénak.

A Stratégiai és Költségvetési Felmérés Központjának tanulmánya szerint a repüléstilalmi övezet hat hónapig tartó érvényesítése 1,18-3,4 milliárd dollárjába kerülhet az amerikai adófizetőknek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik