Nagyvilág

Görögország: kitették a “megtelt” táblát

Görögország múlt hétvégén az Európai Unió segítségét kérte, hogy megállítsa az ország területére érkező bevándorló-áradatot. A helyzet felmérése után a Frontex európai határőrizeti ügynökség egységei hamarosan megérkezhetnek a görög-török határra. Az uniós segítség azonban minden bizonnyal nem sokat változtat majd a mostani helyzeten, mivel az ügyben érintett másik fél, Törökország egyelőre nem szigorít.

A gazdasági és pénzügyi válság alatt nyögő Görögország a múlt hétvégén arra kérte az Európai Uniót (EU), hogy azonnal küldjön a Frontex európai határőrizeti ügynökség gyors beavatkozású egységeiből (RABIT) több csapatot is a görög-török szárazföldi határ egyik szakaszára, mivel a görög határrendészeti erők nem tudnak megbirkózni a délkelet-európai uniós tagállamba érkező hatalmas számú illegális bevándorlóval.

A 2007 óta készenléti állapotban lévő RABIT egységeket most aktiválják először, jelentette be vasárnap az Európai Bizottság (EB). Az EU egészét tekintve idén jelentősen csökkent az illegálisan belépők száma, de a határátlépések koncentráltabbakká váltak: a nem legálisan az EU területére érkezettek 90 százaléka Görögország szárazföldi felén lépett be schengeni területre, mely súlyos terhet ró a hellén államra. A BBC tudósítása szerint a görög hatóságok 45 ezer illegális határátlépést regisztráltak az idei év első felében. A helyzet különösen a kelet-trákiai Oresztiada városát övező majdnem 13 kilométeres határszakaszon drámai, itt naponta 350-en próbálnak meg bejutni Görögországba Törökország felől.

Az ANA-MPA görög hírügynökség jelentése szerint Krisztosz Paputszisz antiterrorista és állampolgári jogok biztosításáért felelős miniszter küldte el az EB-nek a levelet a görög kormány nevében, melyben a kérdés súlyosságára és szélesebb, európai mivoltára hívta fel a figyelmet és kérte az EU segítségét. Cecilia Malström, az EB belügyi biztosa szerint Görögország most hasznát láthatja a közös európai szolidaritásnak. „Azonnal aktiváltam a szükséges mechanizmusokat, hogy az összes érintett partnerrel megbeszéljük a részleteket a vészhelyzet legmegfelelőbb kezelése érdekében. Az illegális határátlépések száma a térségben elérte azt a számot, mellyel Görögország egyedül nem tud megbirkózni” – jelentette ki határozottan Malström. Az uniós biztos hozzátette, hogy a kialakult helyzet humanitárius oldala miatt kifejezetten aggódik.

Ilkka Laitinen, a Frontex vezetője szerint egy csapatuk már úton is van, hogy felmérje a szituáció súlyosságát, és megtegye javaslatait a gyors beavatkozású egységek számát és technikai felszereltségét illetően – tudósított a Kathimerini görög napilap. Az EB közlése szerint a RABIT egységek görög fennhatóság alatt működnek majd, magukkal vihetik fegyvereiket is, és egy meghatározott időkereten belül lesznek alkalmazhatóak az idézett görög-török határszakaszon. Az ügynökség munkatársai saját egyenruhát is viselnek majd, ahogy az az idevágó szabályzatban megfogalmazásra került. Tove Ernst, az EB egyik szóvivője elmondta, hogy a Frontex munkatársai ugyanolyan határőrizeti munkát végeznek majd, mind görög kollégáik, a telepítésükkel kapcsolatos részletek azonban még tisztázásra várnak. A Southeast European Times hírportál jelentése szerint a Frontex mellesleg nemrég nyitott irodát a görögországi Pireuszban, mely az EU egyik legnagyobb kikötőjének számít, hogy helyben próbáljon meg segítséget nyújtani a görög hatóságoknak. Az európai határőrizeti ügynökségnek ez az első irodája varsói központján kívül.

A 11 milliós Görögország már hosszú évek óta komoly problémákkal küzd az illegális bevándorlást tekintve. Az egyes becslések szerint 1-1,2 millió fősre felduzzadt görögországi illegális bevándorló közösség növekedése ugyanakkor tovább folytatódik, ám sokan csak tranzitországként tekintenek a délkelet-európai államra. A helyzet súlyosságát az EU már korábban felismerte, a Kosztasz Karamanlisz előző görög kormányfő által megkezdett folyamat eredményeképpen a Frontex útján járőrhajókkal és repülőgépekkel igyekeztek segíteni az illegális bevándorlás visszaszorítását az égei-tengeri görög szigetvilág területén.

A probléma drámai romlását az EU mellett már az ENSZ sem nézi tétlenül. Manfred Nowak, a világszervezet speciális megbízottja nemrég tett görögországi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy „nem szabad, hogy Görögország egyedül viselje az illegális bevándorlás problémáját, ez egy európai ügy”. Az ENSZ-megbízott szerint kritikus pontra jutott a görögországi befogadóállomások telítettsége, a rendőri és határrenderészeti erők teljesítőképessége. Nowak hozzátette, hogy volt olyan, hogy az elfogott bevándorlókat „mocskos, túlzsúfolt” cellákba zárták, akár fél évre is. Nowak emellett felszólította a többi EU-tagállamot, hogy ne alkalmazzák a dublini egyezményt Görögország esetében, mivel az ottani táborokban már egyáltalán nincs hely. A 2003-ban elfogadott dublini egyezmény értelmében az uniós tagállamok a menekültstátuszért folyamodókat visszaküldhetik abba az államba, ahol először az EU területére léptek, hogy ott bírálják el kérelmüket. Görögország eközben hatalmas hátralékot halmazott fel a menekültstátuszért folyamodók kérvényeinek elbírálását tekintve is: idén augusztusban 52 ezer kérelem feküldt még a hatóságok asztalain.

A probléma megoldásának kulcsa ugyanakkor nagyobb részben nem Görögország és az EU, hanem Törökország kezében van. A két kontinensen átívelő, uniós tagjelölt muszlim állam átjáróháza a harmadik országból érkező bevándorlóknak, akik Görögországon keresztül Nyugat-Európa, és a jobb megélhetés és életszínvonal reménye felé vennék az irányt. A török hatóságok az utóbbi években több esetben is szemet hunytak az illegális bevándorlók törökországi beáramlása és tevékenykedése felett, az égei-tenger menti kikötőkben „bevándorlónegyedek” is kialakultak, ahová a török rendőri erők sok esetben be sem mertek menni. Az égei-tengeri ellenőrzés viszonylagos megszigorodásával azonban az illegális bevándorlás volumene a görög-török szárazföldi határon szökött fel. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök múlt hétvégén Athénban járt, ahol a Hürriyet török napilap tudósítása szerint megígérte görög kollégájának, Jéorjiosz Papandreunak, hogy nagyobb mértékben működnek majd együtt a görög kormánnyal az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. A kooperációnak azonban ára van: Erdogan cserébe azt várja el Papandreutól, hogy segítsen a török állampolgárokra vonatkozó uniós vízumszabályok könnyítésében.

A görög és török kormány közti együttműködés kialakulása nem fog egyhamar létrejönni, ha egyáltalán létrejön, az illegális bevándorlás problémája azonban egyre nyomasztóbb a görög határrégiókban. A Frontex – minden valószínűség szerint nem nagy volumenű – beavatkozása ugyanakkor csak tüneti kezelés, a kérdés átfogóbb kezeléséhez Törökország szorosabb bevonására is szükség van, nem is beszélve a távolabbi, „küldő országok” kormányaival való egyeztetésekről. Az illegális bevándorlók meg addig is tovább szenvedhetnek az emberi lakhatásra alkalmatlan táborokban és befogadóállomásokon – ezekből csak kilenc (!) található az uniós tagállamban –, a görög rendészeti erők pedig folytathatják szélmalomharcukat az újabb és újabb beáramló embertömegekkel szemben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik