Úgy tűnik a pozsonyi várpalota előtt magasodó nyolcméteres Szvatopluk-szobor felett gyorsan eljárt az idő. A morva fejedelem emlékművét június 6-án avatták a legfőbb szlovák közjogi méltóságok, köztük Robert Fico, akkori miniszterelnök, Ivan Gasparovic államfő és Pavol Paška házelnök. Szeptember 6-án viszont a kijelölt szakmai bizottság már arról döntött, hogy a szobornak így vagy úgy, de mennie kell jelenlegi helyéről.
A szobor eltávolítása akár gesztusként is értékelhető, a 2006 óta jelentősen megromlott szlovák-magyar viszony mindenképpen fordulópontra ért 2010-re. Bár a szobor eltávolításának motivációi között nem feltétlenül szerepel nyíltan a kiegyensúlyozott szomszédi viszony előmozdítása, mindenképpen az előző kormány által sulykolt nacionalista, soviniszta törekvésekkel ellentétes irányba mutató intézkedés.
Szoborpolitika
Hasonló gesztus volt például a szlovák kulturális miniszter, Daniel Krajcer augusztusi nyilatkozata, amelyben leszögezte, nem ért egyet a nyelvtörvény megsértésének pénzbüntetéssel való szankcionálásával és kiemelte, „…mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ügyek szankciók nélkül legyenek lezárva”.
Júliusban a Visegrádi Négyek találkozója alkalmából Budapesten tett látogatásakor pedig az új szlovák miniszterelnök, Iveta Radičová fogalmazott úgy, hogy a magyar-szlovák viszony máris érezhetően jobb lett. Hozzátette, hogy a nyelvtörvény és a kettős állampolgárság ügye ezentúl nem terheli majd a szlovák-magyar kapcsolatokat, ehelyett azokkal az újonnan létrehozott vegyes bizottságok fognak foglalkozni.
Az egyelőre gesztusokban jelentkező enyhülés és az együttműködésről tett optimista kijelentések egyébként nagyjából illeszkednek Orbán Viktor augusztus 30-án, a külképviselet-vezetői értekezleten tartott beszédében ismertetett új külpolitikai irányvonalába is.
Az új orbáni külpolitika ugyanis egy erős Közép-Európa létrehozását vizionálja, amelynek célja többek között, hogy a térség vélt geopolitikai felértékelődését sikeresen meglovagolja. Bár a kettős állampolgárság kérdése borzolta a kedélyeket több szomszédállam esetében is, a törvény tompított változatának elfogadása végül nem okozott tartós romlást a kapcsolatokban.
Keresztelő
A szobor végleges sorsáról a szlovák parlament új elnöke Richard Sulík fog dönteni, aki kilenctagú szakbizottságot kért fel a szobor további sorsának elbírálására. A bizottság álláspontja szerint a műalkotással kapcsolatban számos probléma merül fel. A legszembetűnőbb például a fejedelem pajzsán található kettős kereszt, ami nem azonos a szlovák címeren találhatóval.
A Szvatopluk-szobor pajzsa és a Hlinka-gárda jelvénye
Ez a kereszt sokkal inkább a második világháborút megelőzően alakult szlovák félkatonai szervezet, a Hlinka-gárda jelképére emlékeztet, a második világháború alatt hitleri bábállamnak tekinthető Szlovákia félkatonai militarista szervezete volt. A gárda tagjai 1941 után aktívan részt vettek a szlovákiai zsidóság elleni atrocitásokban. Utódszervezetét, a Slovenská pospolitost (Szlovák Testvériség) 2006-ban tiltották be Szlovákiában.
I. (Szépszemű) Szvatopluk
I. (Szépszemű) Szvatopluk a közép-európai szláv történelem legfontosabb alakja. Kiemelkedő szerepe volt a kereszténység terjesztésében. Az ő védőszárnyai alatt tevékenykedett Metód görög térítő pap is. 869-ben Karlmann keleti frank királlyal szövetkezve eltávolította a Nagymorva Birodalom éléről unokatestvérét, Ratyiszlávot, akit később a frank király kezére is játszott, ahol a fogságban Ratyiszlávot megvakították. 871-ben Szvatopluk vált a birodalom szuverén uralkodójává. Regnálása idején érte el a Nagymorva Birodalom legnagyobb kiterjedését Sziléziától egészen a mai Horvátország északi részéig, keleti irányban pedig a mai Lengyelország nyugati területeit is lefedte. 894-ben feltehetően a magyar honfoglalás vetett véget térségbeli hegemóniájának. Nagymorávia létezésének tényét nem övezi teljes összhang a történészek között. Olvassa el az fn.hu korább írását a témában!
A történelemírás viharai
A másik érv a szobor szakmaiatlanságára, hogy Szvatoplukot a műalkotáson található felirat az ószlovákok királyaként említi, holott történelmi tény, hogy a fejedelmet soha nem koronázták királlyá, sőt a Nagymorva Birodalomnak Pozsony nem is volt része soha. A júniusi avatáson elhangzott beszédében Robert Fico akkori miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „Szvatopluk már Szent István és Szent Vencel előtt itt volt”, kiemelve ezzel a szlovák elsőbbséget a magyarokkal és a csehekkel szemben.
A szobor alkotója egyébként az a Ján Kulich, aki a kommunista rendszerben a párt udvari művészének számított és kommunista emlékmű megalkotása is a nevéhez fűződik. Előfordulhat, hogy az alkotás visszakerül ahhoz, aki készítette. A parlamenti szakbizottság ugyanis három megoldási javaslattal állt elő. Az egyik, hogy az alkotást a várkert más területére helyezik át, de a vitatott kettős kereszt szimbólumot ebben az esetben is el kell távolítani a fejedelem által tartott pajzsról. Amennyiben az alkotó ebbe nem egyezik bele, akkor a mű a Szlovák Nemzeti Múzeumba kerül, helyére pedig másik Szvatopluk-szobrot állítanak.
Legvégső esetben a nyolcméteres lovas szobrot egyszerűen visszaadják az alkotóművésznek, Ján Kulichnak. A parlament elnöke, Richard Sulík kizártnak tartotta, hogy pályázatot írjanak ki egy újabb Szvatopluk-szobor megalkotására. A szobor költségei összesen 270 ezer euróra (közel 77 millió forintra) rúgtak, de a felállítására szervezett gyűjtésből csupán 122 ezer euró (kevesebb, mint 40 millió forint) folyt be. Az összeg nagy részét a Robert Fico vezette Smer vezető politikusai adták össze.
