Külföld

Szlovákia megtiltja a kettős állampolgárságot

admin
admin

2010. 05. 31. 19:34

Ivan Gasparovic szlovák államfő hétfőn aláírta azt a törvényt, amely kimondja, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. A módosítást az ellenzék elutasította. A környező országok reakciója vegyes volt.

A jogszabály válasz az Országgyűlésnek a magyar állampolgársági törvényt módosító döntésére. Pozsony szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény, amely alapján a határon túli magyarok megszerezhetik a magyar állampolgárságot, nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára, s ezt szeretnék kiküszöbölni.

A módosítást a három kormánykoalíciós párt és az ellenzéki kereszténydemokraták szavazták meg. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) elutasította. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd nem vett részt a szavazáson.

Július 17-én lép életbe

A módosított törvény július 17-én lép életbe, de az MKP jelezte: lehet, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) alkotmánysértőnek tartja a módosítást, és tiltakozik ellene. “Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a szlovák kormány minden érdemleges ok nélkül állampolgárainak egy egész csoportját, akik részt vesznek az ország szellemi értékeinek és anyagi javainak előteremtésében, Szlovákiára nézve +komoly biztonsági kockázatnak+ nevezze. Ezt az állam részéről a polgáraival szembeni hűtlenség megnyilvánulásának tartjuk” – hangzik az SZMK nyilatkozata.

A moldovai románoknak így adnak állampolgárságot

Taktikai szempontból jó döntésnek tartja a kettős állampolgárságra vonatkozó magyar törvény elfogadását Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, aki a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) adott hétfői interjújában nem tartotta kizártnak, hogy Romániában szélsőséges nacionalista erők támadni fogják a döntést.

“Taktikailag azt mindenképp jónak tartom, hogy most fogadták el a törvényt, de csak később lép érvénybe. Ezáltal szétválik az elfogadás és az alkalmazás pillanata, tompul a sokkhatás” – mondta a politikus. Leszögezte: jelenleg Romániában sem politikai, sem morális, sem jogi alap nincs arra, hogy valaki ezt igazán megkérdőjelezze, minthogy Románia a moldovai románoknak hasonló módon ad állampolgárságot. Szlovákiában fog még feszültségeket okozni a kérdés – mondta Markó Béla, aki bízik abban, hogy Románia bölcsebb lesz.

Haza akarják csábítani a magyarokat?

A magyarországi népességfogyással foglalkozott hétfőn rövid cikkben a Vecernje novosti című belgrádi lap, azt állítva: Magyarország többek között azzal igyekszik ellensúlyozni a kedvezőtlen folyamatot, hogy állampolgárságot oszt a határon túli magyaroknak. Budapest emellett azon dolgozik, hogy hazacsábítsa a diaszpóra évtizedek óta Nyugaton élő tagjait, akik a II. világháború alatt és után vándoroltak ki Magyarországról, és akiknek a száma durva becslés szerint elérheti a több milliót – írta a belgrádi újság szakértőkre hivatkozva.

Magyarország állampolgárságot ad a “határon túli diaszpóra” tagjainak, s Ukrajna eddig nem dolgozott ki egyértelmű stratégiát az ukrajnai magyarokkal való bánásmódot illetően – írta legfrissebb számában az Ukrajina Moloda című ukrán lap.

Ukrajina Moloda: Nagy-Magyarország a cél

“A Krím után Kárpátalja is ‘meglép’ tőlünk?” – tette fel a kérdést írásának bevezetőjében a Kijevben megjelenő, nacionalista szellemiségű újság, amely nyugat-európai sajtójelentésekre hivatkozva emlékeztette olvasóit, hogy az egy hónapja megválasztott magyar parlament elfogadta a módosított állampolgársági törvényt. A módosításnak köszönhetően más államokban élők százezrek igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha bizonyítják magyar származásukat, és beszélnek magyarul – olvasható a cikkben.

A lap szerint “a határok második világháború utáni átszabásakor Magyarországot szigorúan megbüntették a náci Németországgal való kollaborálása miatt”, jelentős mértékben megnyirbálták területét. Közel ötmilliós összlétszámú magyar közösségek maradtak Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió területén – írta a lap, amely szerint a kommunizmus bukása és az új független államok megjelenése ugyan változatlanul hagyta a határokat, ám a magyar politikusok számára felcsillantotta a reményt a határok módosítására és Nagy-Magyarország újjászületésére.

“Ebben, s nem csupán a határon túli magyar diaszpóráról való gondoskodásban gyökerezik a szomszédos országok magyar kisebbségeivel kapcsolatos törvényalkotási aktivitás” – írta a lap.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.