Szakavatott hírszerzőkön és közel-keleti tudósítókon kívül aligha ismerte a nagyvilág 2001. szeptember 11-ig Oszáma bin Láden nevét. (Neve „tudományosan”, klasszikus vokalizáció alapján Uszáma ibn Ládin lenne, de itt most a kezdetektől bevett magyar névalakban említjük.) Ő tervelte ki a Világkereskedelmi Központ New York-i ikerépületei és a washingtoni Pentagon ellen végrehajtott (valamint egy negyedik, az utasok ellenállása miatt hamarabb lezuhant repülőgépet eltérítő) terrortámadást. Az előkerítésére indult hajtóvadászat kapcsán kezdték egyre többször emlegetni a hírekben bin Láden nevét. Aztán, ahogy a kép előhívása közben élesedtek a kontúrok, kirajzolódott a nemzetközi terrorizmus patrónusának és prófétájának arcéle.
Elkötelezett hitharcos
Az al-Káida terrorszervezet alapító atyja, Oszáma bin Láden a szaúdi fővárosban, Rijádban látta meg a napvilágot 1957-ben. Apja, Mohammed, Jemenből bevándorolt építőipari nábobként több feleséget tartott, mintegy 55 gyermeke közül Oszáma 18-dikként született. Tízéves korában elhunyt az apja, aki meglehetősen fukarul bánt az örökségével, fia később sem gazdálkodhatott teljesen az elvben rá hagyott 300 millió dollárral. Ám annál komolyabban vette a tanulmányait, és már kamaszként fanatikusan belevetette magát az iszlám tanulmányozásába. Tizenévesen csatlakozott egy vallási szervezethez, majd intenzíven kereste és ápolta a kapcsolatokat a különféle radikális muszlim mozgalmakkal.
A dzsiddai műegyetem elvégzése után, 1973-ban átmenetileg átvette a család építőipari cégének vezetését, de ekkor már jobban lekötötte a dzsihád, az iszlám szent háború iránti elkötelezettség. Hamarosan kiváló alkalma nyílt ennek gyakorlására, amikor hírét vette, hogy 1979 karácsonyán a szovjet csapatok bevonultak Afganisztánba. Rövidesen
Bin Láden kezdetben az afgán határhoz közeli, pakisztáni Pesavarból távirányította ezerfejű hidraként bővülő, elszánt mozgalmát. A vitatott, így alig ellenőrzött határon átkelve maga is többször afgán földön harcolt – és toborzott. Harcosainak utánpótlását ontották magukból a medreszék (vallási iskolák), gyűltek a radikális prédikátorok „megtérítette” hitbuzgó, önfeláldozásra kész diákok. (Maga a később elhíresült Talibán elnevezés is „tanítványokat” jelent.)
Keresztes hadjáratnak nevezte
Hányatott élete során eközben Oszámának is összesen hat felesége volt (kettőtől elvált), gyermekei számát 20 és 26 közé teszik. Mindez jottányit sem terelte el figyelmét a harcias elkötelezettségétől. Üzleti sikereiből táplálkozó kisebb vagyonával a háttérben tovább folytatta harcát a nagyhatalmak „iszlámellenes uralmi törekvései” ellen. 1988-ban megalapította az al-Káida (bázis, alapítvány) nevű szélsőséges szervezetét, amely eredendően a muszlim országok és a vallás oltalmazását szolgálta. Négy évvel később, rövid időre még visszatért az általa „amerikai gyarmatnak” ítélt szülőföldjére, majd, amikor a szélsőséges közel-keleti erők támogatása miatt a szaúdi hatóságok bevonták az útlevelét, Szudánba helyezte át bázisát.
Itt tette azt a ritka kivételt, hogy a tekintélyes brit újságírónak és híres Közel-Kelet-szakértőnek, David Frostnak – agyonkonspirált biztonsági körülmények között – interjút adott, de inkább egy történelmi leckét ismertetett a Közel-Keletről.
Ha pár zsidó áldozatul esik Palesztinában, egy héten belül az egész világ bírálja az akciót. De 600 ezer iraki gyermek halála nem vált ki hasonló reakciót. Márpedig mi ez, ha nem egyfajta keresztes hadjárat az iszlám ellen? Bennünk, muszlimokban erős az összetartozás érzése. Kötelességünk, hogy gondoljunk testvéreinkre, és gondoskodjunk jövőjükről.
A szakavatott és beavatott szerző ekkor hallotta tőle először a „keresztes hadjárat” kifejezést.
Bin Láden nemsokára innen, az északkelet-afrikai államból kezdeményezhette a New York-i Világkereskedelmi Központ mélygarázsában elkövetett al-Káida-merényletet, majd, amikor Szudánból is kiutasították, már ismét afgán földről vezérelte az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetsége elleni támadásokat. Az amerikai belbiztonsági szervek ekkortól már a legkeresettebb bűnözők élcsapatába sorolták. Bin Láden csak újabb precedenst teremtett azzal, hogy az al-Káida egy öngyilkos dzsihadistája robbantásos merényletet követett el egy Jemenben állomásozó amerikai hadihajó ellen.
Amikor az „űzött vad” később az egyik kelet-afganisztáni rejtekhelyén ismét interjút adott David Frostnak, az ezt firtató kérdésre a terrorista vezér csak annyit válaszolt: „Számomra a világ legbiztonságosabb helye most Afganisztán” – de annyit azért hozzátett: „mi tagadás, mindennapjaink része a veszélyes élet.”
Akkor is nála volt a Kalasnyikovja
Bin Láden tevékenységének és a terroristák eddigi akcióinak betetőzéseként robbant a 2001. szeptember 11-diki, Amerika-ellenes véres támadássorozat. Az egész világot megdöbbentő merényleteknek csaknem 3 ezer ember esett áldozatul. A tragédia értelmi szerzőjének fejére magas vérdíjat tűztek ki.
Ám a terror egyik legfőbb prédikátora hazája határain kívül is prófétaként irányított. Biztonsági okokból kizárólag személyes küldöttek útján adta ki hadba hívó utasításait. Az elfogására indított hajsza ellenére többször is sikerült megszöknie. Megtörtént, hogy a 195 centiméter magas hitszónok a kelet-afganisztáni Tora Bora hegyvidék alagútjaiban kúszva nyert egérutat az őt forró nyomon követő üldözői elől. A pakisztáni határon sokadszor átkelve, odaát is rendre váltogatta a rejtekhelyét. A világ legkorszerűbb eszközökkel felvértezett titkosszolgálatai sokáig bottal ütötték a nyomát. Nem kizárt, hogy pakisztáni szövetségeseik viszont továbbra is fedezték, de legalábbis szemet hunytak bin Láden bújócskája fölött. A művesekezeléséről korábban lábra kapott híreszteléseket utóbb cáfolták.
A halál úgyis eljön, amikor el kell jönnie. Egyetlen nappal sem előbb, sem később
– idézték életrajzírói Oszáma bin Ládent.
Éppen 15 évvel ezelőtt ez be is következett. Szerette, ha találkozóin, de ritka interjúi során is mindig a keze ügyében volt az elmaradhatatlan AK-47-es Kalasnyikovja. Aznap is így történt, amikor hívatlan „vendégei” váratlanul rátörtek. Tűzharcba keveredtek, eközben az amerikai kommandósok likvidálták. Az amerikai idő szerint 2011. május elsejére időzített, helyi idő szerint május 2-a hajnalban végrehajtott akciót a technika jóvoltából a washingtoni beavatottak élőben követhették a Fehér Házból. Feszült arcukról tanúskodnak a közzétett fotók.
Csak látszólag süllyedt el
Aznap késő este Barack Obama bejelentette a televízió nyilvánosságának, hogy „Bin Láden halott… Igazságot tettünk.” Elmondhatta, hogy a világ leginkább levadászandó embere, aki a legújabb kor legpusztítóbb támadását hajtotta végre Amerika földjén, tíz évig bujkált előlük. Ám egy katonai egység és a CIA műveleti csoportja Pakisztánban felfedte kilétét, bekerítették. Ő ellenállt, ezért főbe lőtték.
Búvóhelye egyébként pár száz méterre volt az abbottábádi katonai akadémiától. Egy poros utcácska végén, magas falakkal körülvéve. Oszáma bin Ládennek nem volt telefonja, internetkapcsolata sem, sőt, még a kertjében is széles karimájú cowboykalapban sétált, hogy „odafentről” se lehessen azonosítani. Mégis beteljesedett a sorsa. A villámakció 40 percig tartott. Négy áldozatot követelt – amerikai nem volt köztük. Egy szakavatott tengerészgyalogos nő azonosította a DNS-ét, majd a távozó támadók magukkal vitték Bin Láden holttestét. Utóbb – hivatalos bejelentésük szerint – iszlám szertartás szerint az Indiai-óceánban helyezték örök nyugalomra. Ennek célja az volt, hogy esetleges síremlékét ne tehessék egy muszlim mártír zarándokhelyévé.
Tagadhatatlan, hogy szellemi öröksége nem szállt vele a hullámsírba. Sőt, mintegy mozgatórugója lett a muszlim radikalizmus új hullámának. A későbbi Iszlám Állam nevű terrorszervezet eszeveszett gyorsasággal terjeszkedett Irakban és Szíriában. Az al-Káida utóvédjei továbbra is szerte a földön terrorakciókkal igyekeztek hírt adni magukról. Az Amerika vezérelte afganisztáni retorziók után a tálib mozgalom is újrarendezte sorait, az amerikaiak kivonulása után, 2021-ben visszafoglalta az országot. Az Iszlám Állam kalifátusának nyugat-ázsiai visszaszorítása után elkötelezett dzsihadistái szétszóródtak – terrorakciókra készülve. Az Oszáma bin Láden jelképezte szélsőséges mozgalmak lankadatlan hitbuzgalma ezért csak látszólag süllyedt el a hagyományosan fehér gyolcsba göngyölt holttestével együtt.
A cikk szerzője Benda László külpolitikai újságíró.
A legfrissebb történelmi cikkek a History magazintól a 24.hu-n:
