Külföld

Bosznia jövőjéről döntenek vasárnap

admin
admin

2006. 09. 29. 17:00

A Bosznia-Hercegovinában vasárnap tartandó voksolás nyertesei valószínűleg ezúttal is a nacionalista pártok lesznek, ami megnehezíti a koalíciós kormány létrehozását, és elképzelhető, hogy a nemzetiségi ellentétekkel átitatott légkörben az országot továbbra is egy nemzetközi megbízott irányítja majd.

A balkáni köztársaságban, 11 éve ért véget a nemzetiségek közötti véres háború, ám az egység ma sincs közelebb, mint 1995 őszén, a daytoni megállapodás idején volt.

Megfigyelők arra számítanak, hogy a voksolás nyertesei ezúttal is a nacionalista pártok lesznek. Ők folytatják a legzajosabb, legköltségesebb választási hadjáratot, erősítve azt a benyomást, amely szerint csak a szerb (a horvát, a bosnyák) népcsoport alkalmas a kormányzásra, a helyzet javítására.

A daytoni megállapodás értelmében a 3,8 millió lakosú balkáni köztársaság két entitásra oszlik: a boszniai szerbek által lakott Republika Srpskára, illetve a bosnyákok és horvátok lakta föderációra; az utóbbi tíz kantonra tagolódik. Az 1995. novemberi egyezmény kimondja: Bosznia-Hercegovina határai sérthetetlenek – azaz sem a horvátok, sem a szerbek nem szakadhatnak ki és egyesülhetnek “anyaországukkal”.

Erős kéz után laza gyeplő?

A daytoni egyezmény értelmében a boszniai szerbek különleges viszonyt ápolhatnak Szerbiával, míg a hercegovinai horvátok szinte kivétel nélkül horvát útlevéllel is rendelkeznek (a boszniai mellett). Ezáltal pedig vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagországaiba, amit a bosnyákok és a szerbek nem mondhatnak el magukról.

A nemzetközi közösség főképviselője, a négyévi munka után januárban távozott brit Paddy Ashdown megpróbálta felelős, az államérdeket követő gondolkodásra sarkallni a bosznia-hercegovinai politikusokat. Ennek érdekében nem riadt vissza széles jogköreinek igénybe vételétől sem: számos politikust váltott le, esetenként pedig maga hozott törvényeket. Utóda, a 76 éves német Christian Schwarz-Schilling viszont inkább a helyi funkcionáriusok felelősségérzetére kíván apellálni.

A nemzetközi közösség törekvései

Sokak szerint inkább az a helyzet, hogy a háború nyomán tovább mélyült nemzetiségi árkok két oldalán túlságosan erős még a kölcsönös bizalmatlanság a népcsoportok között, s ezt csak keménykezű főképviselő lehet képes leküzdeni. Schwarz-Schillingnek mindenesetre nem sok ideje marad ennek elérésére: a főképviselő hivatala várhatóan 2007 június végén megszűnik. A helyét az EU különmegbízottja foglalja el, ám ennek jóval szűkebb hatásköre lesz, mint a főképviselőnek.

Sokan – főleg a bosnyákok között – elhamarkodottnak tartják a váltást, Bosznia-Hercegovina átengedését a klientúra-politikusok marakodásának. Nerma Jelacic szarajevói publicista meglátása szerint a nemzetközi közösség nem meri beismerni, hogy 11 évvel Dayton után még mindig rendkívüli jogkörű “komisszárra” van szükség Bosznia egyben tartásához, mert ezzel saját missziójának a kudarcát ismerné be.

Anyaország helyett központosított állam

Az állami struktúrák átrendezésének szükségességéről évek óta vita folyik Boszniában. A legutóbbi (Washington által kezdeményezett), új alkotmány megszövegezését célzó kezdeményezés tavasszal futott zátonyra.

A vitában döntő körülmény, hogy a három népcsoport közül egyedül a bosnyákok nem rendelkeznek “anyaországgal”. A boszniai szerbeknek ott van a 7 milliós Szerbia, a hercegovinai horvátoknak a 4,7 milliós (már az EU előszobájában várakozó) Horvátország mint patrónus. A bosnyákok viszont legföljebb néhány iszlám ország (elsősorban Szaúd-Arábia) erkölcsi és pénzügyi támogatására számíthatnak.

A muzulmán vallású bosnyákok álma egy központosított állam, amelyben érvényesíthetik számbeli fölényüket a többi népcsoporttal szemben. Ezt a célt szolgálná a két entitás kormánya által élvezett jogkörök megnyirbálása, illetve azok delegálása a szarajevói központhoz. A szerbek viszont azt akarják, hogy “Boszniából ne legyen semmi, hanem inkább maradjon valami: a négyévi háború után létrejött, nemzetközi összehasonlításban példátlanul gyenge föderáció” – vélekedik Josef Marko osztrák jogtudós és Bosznia-szakértő. A hercegovinai horvátok mint a legkisebb népcsoport eleve hátrányos helyzetűnek érzik magukat, és állandóan Horvátországra sandítanak.

Belgrád befolyása

Kényes kérdés a szerbek jövendő magatartása. Az egykori Jugoszlávia uralkodó nemzetiségének büszkeségét alaposan megtépázták a vesztes háborúk, a Belgrádtól sorra elszakadt köztársaságok, majd a NATO 1999 tavaszán indított légi háborúja. Idén májusban az utolsó “hű vazallus”, Montenegró is levált Szerbiáról, és küszöbön áll a 90 százalékban albánok lakta dél-szerbiai tartomány, Koszovó függetlenné válása.


A helyzetet nehezíti, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság még az idén bűnösnek mondhatja ki Szerbiát a boszniai népirtás vádjában. Montenegró és Koszovó példájára hivatkozva a boszniai szerbek vezetői máris előkészítik a talajt egy olyan népszavazáshoz, amelynek a tétje a Republika Srpska kiválása volna Bosznia-Hercegovinából, illetve csatlakozása az anyaországhoz, Szerbiához.

Ezt megelőzendő, a nemzetközi támogatók alkalmasint módosíthatják a menetrendet. Amennyiben vasárnap csakugyan a nacionalista pártok szereznék meg a szavazatok többségét, az nyilvánvalóan megnehezítené egy koalíciós kormány létrehozását, és a nemzetközi közösség felülvizsgálhatja a jelenlegi főképviselő mandátumának tervezett megszüntetését. Alternatívaként szóba jöhet az a lehetőség, hogy Bosznia-Hercegovinát továbbra is egy széles jogkörökkel felruházott nemzetközi kormányzó irányítsa. Kérdés azonban, hogy Schwarz-Schilling alkalmas-e ennek a tisztségnek a betöltésére.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.