A Fidesz májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el (46%), ám azóta jelentős veszteségeket szenvedett, szeptemberben 37, most 33 százalékon áll. Május óta egymillió szavazó hagyta el, de 2,7 milliós táborával így is kimagaslik a politikai mezőnyből. Az ellenzék tavasz óta számottevően nem erősödött, a pártnélküliek csoportja nőtt érdemben: 20-ról 30 százalékra – közölte legfrissebb kutatása eredményeit a ZRI Závecz Research Intézet. 
A Demokratikus Koalíció támogatottsága valamelyest emelkedett: májusban 9, most 11 százalékot ért el a teljes népesség körében. A Mi Hazánk tavasszal 5 százalékot ért el, novemberben 6 százalékos. A Momentum és Jobbik fél éve 5 százalékon álltak, ezúttal 4 százalékosak. Május óta változatlan szinten, 4 százalékon található az MSZP. Az LMP-t és a Kétfarkú Kutyapártot tavasszal a választókorúak 2-2 százaléka támogatta, novemberben 3-3 százalék. A Párbeszéd támogatóinak aránya fél éve és most 1 százalék. 
A Fidesz visszaesése nyáron főleg az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások körében, a kis-közepes városokban, falvakban volt megfigyelhető. Az utóbbi két hónapban a vidéki városokban további jelentős veszteségek érték a pártot (35-ről 27 százalékra szűkült támogatói köre), az alacsonyabb státuszúaknál csak minimális, 1-2 százalék volt az elvándorlás, a községekben pedig megállt a szavazótábor csökkenése.
A választások óta csaknem mindegyik társadalmi rétegben meggyengült a kormánypárt, vezető pozíciója azonban sehol nincsen veszélyben. Legkisebb arányban a kis-közepes városokban élők (27%), a fővárosiak (30%), a 30 év alattiak támogatják (25%). Ezekben a csoportokban a DK követi a kormánypártot (a fiataloknál a Momentummal holtversenyben), de nagyjából feleannyi szavazójuk van, mint a Fidesznek. Amennyiben újra összeállna az ellenzéki összefogás (jelenlegi támogatóikat mechanikusan összeadnák), ezekben a csoportban megelőznék a Fideszt, de a társadalom más rétegeiben alulmaradnának.
A kormánypárttól sokan eltávolodtak, de törzsszavazói aktívabbak, mint az ellenzék támogatói. Ennek köszönhető, hogy a biztos pártokválasztóknál 50 százalékos. Második helyen a DK áll (17%), a harmadikon a Mi Hazánk (8%). A Momentum 6, az MSZP és a Jobbik 5-5 százalékos. Az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt 3-3, a Párbeszéd 1 százalékos. 
Az ellenzéki erősödés elmaradása feltűnő, mert a közhangulat jelentősen romlott tavasz óta. Májusban az emberek 52, szeptemberben 62, novemberben 71 százaléka érzékelte úgy, hogy rossz irányba mennek dolgok az országban.
Az ország működéséről pozitívan nyilatkozók aránya egyre csökken: a tavaszi 41 százalékról szeptemberig 31 százalékra, majd 23 százalékra esett. Az egyes ellenzéki pártok támogatóinak 90-95 százaléka negatívan értékeli az ország jelenlegi helyzetét, ahogy a pártnélküliek óriási többsége is kritikus (86%). A kormánypárti szavazók többsége – 61 százaléka – elégedett, de egyharmaduk szerint rosszul alakulnak hazánk ügyei. Az elmúlt két hónapban ők is borúlátóbbá váltak, szeptemberben még 72 százalékuk nyilatkozott pozitívan, 24 százalékuk negatívan.
A Závecz Research szerint a rossz közhangulat miatt az ellenzéknek lehetne növekedési potenciálja, de – számos más tényező mellett – a politikai érdeklődés aktuálisan alacsony szintje gátolja ezt. Az ellenzék elképzelhető szavazói alapvetően a pártnélküliek csoportjából mehetnének oda, körükben viszont nagy a közélet iránti érdektelenség – 54 százalékuk egyáltalán nem figyel a politikára, egynegyedük csak minimális mértékben. Rendkívül passzívak, csak 9 százalékuk menne el biztosan szavazni.
Módszertan:
Az adatfelvétel ideje: 2022. november 14-22. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden választókorút megkérdeznek az országban.
