Közélet koronavírus

Lehet, hogy a koronavírus miatt el sem múlik a téli depressziónk

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
A téli depresszió általában az emberek 5 százalékát érinti, de a koronavírus-járvány jelentősen megnövelheti ezt az arányt. A tünetek súlyosbodhatnak és azok is kisebb melankolikus időszakokat élhetnek át, akikre ez korábban nem volt jellemző.

Az év végén még az egész világ abban reménykedett, hogy az oltás véget vet a járványnak és a lezárásoknak. Ehelyett azzal kell szembesülnünk, hogy továbbra is minden bizonytalan, nem lehet tervezni, a korlátozó intézkedések pedig egyre több országban szigorodnak, miközben a többségnek már nagyon elege van és szabadságot, biztonságot szeretne. Magyarországon hiába kezdték el december 26-án az egészségügyi dolgozók oltását, különböző, főleg logisztikai okok miatt a folyamat lassan halad.

A szakemberek szerint a népesség 60-70 százalékát kell beoltani, de ez sem biztos, hogy elég lesz, ugyanis az új típusú vírusmutáció 1-1,5 millió emberrel is megemelheti a nyájimmunitási küszöböt. Az oltási terv finoman szólva nem tökéletes, például előbb kapnak oltást a rendvédelmi dolgozók, mint a krónikus betegségekben szenvedők. A pesszimistább jóslatok szerint a lakosság többségének beoltása fél-egy évbe is beletelhet. Kásler Miklós szerint pedig addig tartják fenn az intézkedéseket, amíg nem lesz „kellő mértékű” az átoltottság.

Bár kimutatásokat nehéz lenne készíteni, az emberek pszichés állapota nagy valószínűséggel rengeteget romlott március óta, és várható, hogy a következő hónapokban lesz a legsúlyosabb a helyzet. Sokan élik meg nehezen az ősz végi, téli időszakot, amikor a napfény csökkenő mennyisége miatt könnyebben felborul az agy biokémiai egyensúlya, csökken a szerotonin és nő a melatonin termelése. Vannak, akik ilyenkor csak kedvetlenebbek, lelassulnak, a téli depresszióra viszont ugyanolyan tünetek jellemzőek, mint a nem szezonális depresszióra, ezért komolyan is kell venni. Az ebben szenvedő emberekre a folyamatos kimerültség, fáradtság, alvászavarok, koncentrációs nehézségek, állandó szomorúság és motiválatlanság jellemző, de függőségek is könnyen kialakulhatnak és nem ritkák az öngyilkossági gondolatok sem.

Kapcsolódó
Tanácsok és bagatellizálás helyett együttérzésre van szükség a koronavírus idején
Nem reális azt elvárni, hogy újratervezzük az életünket, és lássuk meg a pozitívumokat éppen most.

Problémát jelenthet, hogy a  téli depresszió jelentőségét gyakran alulbecslik a szakemberek. Sok pszichológus és pszichiáter nem kérdez rá a klienseinél, mennyire befolyásolja az időjárás és az az adott évszak a hangulatukat. Vannak, akik szégyellik, hogy a téli szürkeség miatt érzik rosszul magukat. A szezonális depresszió inkább a nőkre és a fiatal felnőttekre jellemző, de a gyerekeket, kamaszokat is érintheti. A diagnosztizálást megnehezíti, hogy náluk nem feltétlenül azok a tünetek jelennek meg, mint a felnőtteknél.

Kutatások szerint bizonyos személyiségvonásokkal összefügghet, hogy ki hajlamosabb a téli depresszióra. Nem meglepő, hogy aki érzelmileg kevésbé stabil és kiegyensúlyozott, az ilyen szempontból is veszélyeztetettebb helyzetben van. Érdekes viszont, hogy az élményekre, tapasztalatokra való nyitottság is hajlamosító tényező lehet.

Normál körülmények között a téli depresszió tavaszra el szokott múlni. Most viszont, amikor a lezárások súlyosbítják a tüneteket, hiszen korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a testi és lelki egészség megőrzéséhez, lehetséges, hogy ez nem fog megtörténni.

Egy vizsgálatban azt tapasztalták, hogy a tavalyi év első felében már megfigyelhető volt a negatív tendencia: a téli depresszióban szenvedő emberek tünetei nem szűntek meg nyáron sem.

A karácsonyi előtti időszak és az ünnepek általában a családi és baráti találkozókról szóltak eddig. Ez töltött fel minket, ez segített átvészelni a nyomasztóbb téli hónapokat. Tavaly a karácsony és a szilveszter ezzel szemben sokaknak a gyászról, a veszteséggel való szembesülésről és a szomorúságról szólt. A korlátozásoknak nem is feltétlenül látjuk mindig az értelmét, főleg ilyen hosszú idő után; hozzászoktunk a szorongáshoz és belefáradtunk.

A témával foglalkozó cikkek azt tanácsolják, hogy sok mozgással, barátokkal való beszélgetéssel, fényterápiával, saját érzéseink megértésével tehetünk a lehangoltság ellen. A probléma az, hogy a lezárások miatt ezen a télen rövid kirándulásokon kívül szinte semmit nem tudunk csinálni az otthonunkon kívül, ami ellensúlyozná a tél szürkeségét és ridegségét. Nem lehet beülni egy moziba, színházba, étterembe vagy kávézóba, nem mehetünk koncertekre és bulikba, ahol elterelhetnénk a figyelmünket a rosszkedvünkről. A szokásosnál is kreatívabbnak és összeszedettebbnek kell lennünk, hogy fenn tudjunk tartani egy viszonylag optimális állapotot, ez pedig egy idő után nagyon kimerítő és kiábrándító. Aki pedig annyira rosszul érzi magát lelkileg, hogy az ágyából sem tud kikelni, annak még kevésbé segítenek ezek a tanácsok. Vegyük komolyan a téli depressziót, főleg ebben az időszakban és merjünk szakemberhez fordulni, ha szükséges.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik