Balogh Zoltán / MTI
Közélet

Kellene egy kitörési pont Magyarországnak

A társadalmi kohézió, a fenntarthatóság, a digitalizáció és még az oktatás területén is jobban teljesítünk annál, mint ahogy azt az ország gazdasági helyzete engedné, de nincs olyan kitörési pontja Magyarországnak, amely képes lenne elmozdítani az Európai Unió legszegényebb országai közül – ez derül ki az Egyensúly Intézet friss kutatásából.

Az Egyensúly Intézet 2020-ban alakult, célja, hogy Magyarország 2030-ra sikeresebb és élhetőbb országgá váljon. Ennek érdekében tavaly kiadott kötetében három fő területen jelölte meg az ország lehetséges kitörési pontjait: a közösségek és a bizalom erősítésében, a tiszta Magyarország megteremtésében és a digitalizációt hasznosító „okos ország” létrehozásában. Ehhez azonban szükséges látni azt is, hogy a különféle trendekben hogyan állunk mi, és hogyan áll a többi európai ország – erre szolgál a most megjelent Megatrend Index, amelyből kiderül, hogy az eredményeink egyáltalán nem biztatók.

A megfelelő változások nem napi politikai döntéseken múlnak, hosszú távú tervekre van szükség, miközben a választások miatt nagyon lerövidült a politikusok gondolkodási ideje,

jegyezte meg a 24.hu-nak Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója. Szerinte mivel nagyjából kétévente van valamilyen választás, a döntéshozók nem kormányokon átívelő stratégiákban gondolkodnak, hanem a rövidebb távú haszonszerzés, azaz a következő választás megnyerése motiválja őket. A mostani hátrányainkat azonban ezzel a módszerrel nem lehet ledolgozni, helyette arra van szükség, hogy követhetők és értékelhetők legyenek a különböző szakpolitikai döntések.

Természetesen a nagyobb előnnyel indult nyugat-európai országokkal szembeni összehasonlítást lehet kritizálni, ugyanakkor az Egyensúly Intézet jelentéséből az is kiderül, hogy a Visegrádi Négyek másik három országa mindenben előttünk van, ezért minél gyorsabban meg kellene találni a kitörési pontokat, hogy ne szakadjunk le végleg.

A kutatásról

A Megatrend Index az európai országok hosszú távú sikerét meghatározó trendeket követi nyomon öt területen: oktatás, digitalizáció, fenntarthatóság, egészségügy, társadalmi kohézió. A vizsgált területeket az Egyensúly Intézet kitörési pontoknak tekinti, fontos azonban megjegyezni, hogy az egyes trendekben elért mutatók nem egy-egy aktuális év, jelen esetben 2020 intézkedéseinek eredménye, hanem a kormányzati ciklusokon átívelő folyamatoké.

 

Az index elkészítéséhez az Egyensúly Intézet különböző bemeneti és kimeneti adatokat elemzett, ennek alapján Magyarország az európai uniós középmezőny alján helyezkedik el. A legjobban a társadalmi kohézió tekintetében állunk, amelyben a 28 uniós tagállam közül (még Nagy-Britanniát is beleértve) a 18. helyen vagyunk. Ezután következik a fenntarthatósági és oktatási alindexben elért helyezés (19. hely mindkettő esetében), majd a digitalizáció (20. hely). A legrosszabb helyen az egészségügyünk áll: a 24.

Oktatás

Ugyan a Megatrend Index alapján a magyarországi oktatási rendszer a 19. helyen áll az EU-ban Máltával, Csehországgal és Görögországgal versenyezve, de az eredményeket részletesen elemezve kiderül, hogy a magyarok összpontszámát a bemeneti változók, azon belül is elsősorban az oktatásra szánt GDP-költések tornásszák fel.

Magyarország arányaiban nem költ keveset oktatásra, de a beleöntött pénz rosszul hasznosul.

A siker kulcsa ugyanis a diákok készségeinek fejlesztése, a továbbtanulásra való motiválásuk, a felkészült tanárok képzése és a tanulás képességének elsajátítása. Az egy tanárra jutó diákok számában jól állunk, de ez inkább annak köszönhető, hogy fogy az iskoláskorú népesség. Ugyanakkor Magyarország a fiatal tanárok arányában a sereghajtók, idős tanárok arányában pedig az élbolyba tartozik. Az oktatás működik, de a rendszert elsősorban az 55 év feletti tanárok viszik el a hátukon – jegyzi meg az elemzés.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Bár a PISA-eredmények alapján a középmezőnyben helyezkedünk el, azonban látszik a romló, a matematika és szövegértési eredmények esetében pedig egyenesen aggasztó tendencia. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nemzetközi összevetésben kimondottan alacsony, és a közoktatásból kihullók arányában is kifejezetten rosszul áll az ország, holott a globalizált világ munkaerőpiacán a legfontosabb tulajdonság a tanulás képessége.

A magyar közoktatás nem hatékony, nem eredményes,

és ahhoz, hogy ebben előrelépés történhessen, a rendszer prioritásává kell válnia az alapkészségek fejlesztésének és az élethosszig tartó tanulás ösztönzésének.

Jó példa lehetne Szlovénia, amelynek az oktatási eredményei sokkal jobbak, mint amilyennek a gazdasági eredményei alapján lenniük kellene. Szlovénia az oktatási alindexben 6., amellyel megelőzi Ausztriát (13.) és Hollandiát is (17.).

Egészségügy

Az egészségügyben még az alapfeltételek is rosszak Magyarországon,

foglalta össze az alindex tanulságait Boros Tamás. Az oktatással szemben ugyanis ezen a területen jóval súlyosabbak az infrastrukturális gondok, és nem csak arról van szó, hogy a ráfordított pénzt rosszul költjük el.

Európában a lakosság általános egészségügyi kondícióját elsősorban az egészségben leélt évek számával, a születéskor várható élettartam növekedésével, az aktív munkával eltöltött évek számával érdemes megvizsgálni, és ezek alapján mérvadó különbségeket láthatunk – olvasható a kutatásban.

Európa-szerte növekszik a várható, egészséges életévek száma, viszont országonként eltérő a lakosság tudatossága, az intézményi ellátáson túlmutató, preventív magatartás. Az egészségügyi tudatosság kérdésében a skandináv országok járnak legelöl, de szinte minden országban kimutatható valamilyen javuló tendencia.

Igaz, hogy a magyar eredmények 2012 óta fokozatosan javulnak, de az egész Európai Unióban nálunk a legmagasabb a megelőzhető betegségekben elhunytak aránya, és a lakosság önbevalláson alapuló általános egészségérzete nagyon rossz.

Bizakodásra adhat okot viszont, hogy az alkoholfogyasztás és a rendszeresen dohányzók aránya csökkent, és nálunk az egyik legalacsonyabb a kábítószer okozta halálok aránya. Előtérbe került az idősek egészségének védelme, és nőtt az egészségben leélhető életévek száma.

Balogh Zoltán / MTI

Digitalizáció

A lakosság digitális műveltségét mérő alindex megerősíti, hogy a nemzetgazdaságok eredményessége nem csak a technológiai fejlettségen és a háztartások internet-hozzáférésén múlik: a technológia értő használata és a folyamatos fejlődés teszi sikeresség az országokat – hívja fel a figyelmet az Egyensúly Intézet. Nálunk ezen a területen a kitörés hiányának az oka nem az, hogy a magyarok leszakadtak volna a versenytársaiktól, hanem hogy sokkal rosszabb helyzetből indultak.

Hazánkban a digitális hálózat kiépítettsége európai és regionális összevetésben is kifejezetten jónak mondható, sok embernek van szélessávú internet-hozzáférése, azonban a magyar munkaerőpiac nem követeli meg a munkavállalóktól a számítógép- és internethasználatot, a lakosok pedig nemigen használják tanulásra az internetet, inkább csak vásárolnak vagy az ügyeiket intézik.

Hiába megfelelő a technológiai kiépítettség és az, hogy használjuk is az internetet, a magyar lakosság digitális műveltsége messze elmarad az eszközök értő használatához szükséges mértéktől, ami a versenyképesség rovására megy.

Fenntarthatóság

Az ökológiai fenntarthatóság tekintetében a jóléti államok sokat veszítenek előnyükből, mert a fogyasztói társadalom velejárója a hulladéktermelés és a magasabb kibocsátás. Ebben az alindexben Magyarország a 19. helyen áll, ami annak is köszönhető, hogy mintaértékűnek minősíthető a zajszennyezettség alacsony szintje, kimagasló eredményt mutatunk az elektronikus hulladék újrahasznosításában is, és magas a szennyvíztisztításba bekapcsolt háztartások aránya is.

A kommunális, műanyag és csomagolásból származó hulladék újrahasznosításában azonban Magyarország lemaradása nagyon jelentős, még ha fokozatosan fejlődik is. Az egészségügyi határérték feletti szállópor aránya az összes EU-tagállam között nálunk az egyik legmagasabb.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Hazánk a megújuló energiák használatában is kirívóan rosszul áll, a megújuló energia aránya 2013 óta folyamatosan csökken. Mindezen tényezők miatt Magyarország a lakossági fenntarthatóság kérdésében az alsó egyharmadba tartozó országok csoportjába tartozik, az azonban reménykedésre adhat okot, hogy a lakosság magatartása e téren fokozatosan fejlődött.

Társadalmi kohézió

Ennek az alindexnek a célja, hogy megmutassa, mennyire erős a társadalom megtartóereje, mekkora a lehetősége a szegénységből és az örökölt esélyhátrányokból való kitörésre. A társadalmilag és gazdaságilag sikeres országok a szabad emberek együttműködésére támaszkodnak, jegyzi meg az Egyensúly Intézet, és a sikeres államok ösztönzik az állampolgárok kooperációját.

Ebből a szempontból az élbolyban Finnország mellett Szlovénia és Málta is megtalálható, de Magyarország is – magához képest – jól szerepelt, a középmezőnyben van. Még úgy is, hogy továbbra is kifejezetten magas az öngyilkosságok száma, jóllehet az elmúlt évtizedekben ez a szám fokozatosan csökken.

Növekszik viszont az egyszülős háztartások száma: kevés uniós országban magasabb azoknak a családoknak az aránya, ahol a kiskorúakat egyedül neveli valamelyik szülő. Ezzel együtt növekszik a 20 év alatti nők körében is a gyermekvállallás.

Rossz hír, hogy 2008 óta számottevően nőttek a jövedelmi különbségek, jó hír viszont, hogy a rablások száma Európa-szerte nálunk a legalacsonyabb. A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya is fokozatosan csökken, de ebből a szempontból hazánk még mindig a 20. helyen áll, ez pedig a versenyképességre is negatív hatással van.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.