Orbán törvényét az afrikai jogrendhez hasonlították

A svéd kutató szerint a járvány mindenütt árt a demokráciának. Magyarország már nem az, hanem választási autokrácia, de a felhatalmazási törvény tovább ront a jogállamiság helyzetén.

A Népszava brüsszeli tudósítójának a Göteborgi Egyetemen működő V-Dem kutatóintézet igazgatója, Staffan I. Lindberg azt mondja, a koronavírus-járvány mindenütt ront a demokrácia helyzetén. Bár a kormány ezt cáfolja, szerinte erre példa, hogy Orbán Viktor kormányfő

olyan felhatalmazási jogszabálycsomagot fogadtatott el a parlamenttel, amely nem feltétlenül csak a veszélyhelyzet idejére szól.

Szerinte több példa is van arra, hogy a járványra hivatkozva  drasztikus intézkedéseket hoznak, amelyek egyik célja, hogy a hatalmon lévők helyükön maradhassanak. Aggályos, hogy sok kormány nagyon messzire ment, túlzott korlátozó döntéseket hozott. A járványra hivatkozva igyekszik az izraeli kormányfő is kiiktatni a demokráciát, de példának ott van Afrika is, ahol

Malawiban és Zambiában kihirdették a rendkívüli helyzetet, miközben egyetlen koronavírusos beteg sincs az országban.

Mint mondja, intézete idei jelentésében azért jutott arra, hogy Magyarország az EU egyetlen nem demokratikus állama, mert az elmúlt tíz évben drámai visszaesés történt a médiaszabadság, az egyesülési szabadság érvényesülése terén. Főleg ez húzta le a demokratikus teljesítményt.

De a fékek és ellensúlyok rendszere sem működik megfelelően, például ha azt vizsgáljuk, hogy a törvényhozás valójában mennyire tudja elszámoltatni Orbán Viktort és kormányát.

Választási autokrácia

Tanulmányukban azért nevezik „választási autokráciának” a  magyar rendszert, mert vannak többpárti parlamenti választások és demokratikus intézmények,

de a gyakorlatban ezek nem, vagy korlátozottan működnek. Magyarországon annyira elfojtják a szólásszabadságot, a médiaszabadságot és akadályozzák civil szervezetek működését, hogy a politikai rendszer többé nem tekinthető választási demokráciának.

Bár a Fidesznek nagy a támogatottsága, ez valójában azért nem jelent semmit, mert önkényuralmi rendszerekben nem ismerhető meg a hatalom valódi támogatottsága. Felmérések igazolják,

ha az emberek félnek, akkor nem mondanak igazat a közvélemény-kutatóknak. Ha azt kérdik tőlük, hogy szeretik-e a kormányt, azt mondják, hogy igen, mert úgy gondolják, hogy a válaszuk valahogyan a hatalmon lévők tudomására jut.

Szerinte ugyanakkor az sem kizárt, hogy egy autokrata többségi támogatást kapjon, hiszen arról is meggyőzhetőek az emberek, hogy a diktatúra inkább szolgálja őket, mint a demokrácia. A hasonló demokratikus deficittel küzdő Lengyelországot, Máltát, Bulgáriát azért nem nevezik választási autokráciának, mert bár elindultak a magyar úton, még nem sajátították ki annyira a hatalmat, mint Orbán Viktor.

A svéd kutató szerint az autoriter rendszerek tanulnak egymástól, az adatokból látszik, hogy a magyar átalakulás

mennyire követi például a törökországit.

Közös ezekben az országokban, hogy a hatalom először a média- és szólásszabadságot próbálja ellehetetleníteni. Donald Trump is állandóan azt ismételgeti, hogy a média a nép ellensége. Ez a csapásirány. A hatalmon lévők tanulnak egymástól, gyakran találkoznak és megbeszélik, mi a helyes stratégia.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.