Huszonötödik alkalommal készítette el a Transparency International (TI) Berlinben működő központja a Korrupció Érzékelési Indexet, ami a közszférában a korrupció érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat az egész világon.
A meglehetősen összetett index egy nullától száz pontig terjedő skálán mutatja meg a korrupció érzékelését a közszférában. A skálán a nulla pont a leginkább korrupt országot, a száz pont pedig a korrupcióval legkevésbé fertőzött országot jelenti. Magyarország 2019-ben 44 pontot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 70. helyén végzett, Romániával holtversenyben.
A Korrupció Érzékelési Index alapját azok a felmérések adják, amelyekben üzletemberek és szakértők értékelik a helyzetet.
A TI jelentése alapján:
Miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, az Európai Unió leginkább korruptnak érzékelt tagállamai közé tartozik. A 2019-ben elért 44 ponttal Magyarország az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között, és egyedül Bulgáriát megelőzve, Romániával holtversenyben az Európai Unió második legkorruptabb országának bizonyult.
A Korrupció Érzékelési Index alapján globálisan nézve Magyarország korrupciós fertőzöttsége a Dél-Afrikai Köztársasággal és a dél-amerikai Surinaméval van azonos szinten, amely országok szintén 44 pontot értek el.
A TI szerint európai uniós összehasonlításban az állapítható meg, hogy Magyarország stabilizálta helyét a sereghajtók között. Sőt, az elmúlt szűk évtized (2012-2019) adatait összevetve nyilvánvaló, hogy a 2018-ban mért kismértékű javulás ellenére Magyarország az Európai Unió korrupt tagállamainak csoportjában is folyamatosan romló teljesítményt mutat. Hazánk ugyanis 2012-ben – az akkor még 27 tagú – Európai Unió 19. legkorruptabb tagja volt, ám ezt a helyezést 2017-re az időközben 28 tagúvá bővült közösség utolsó előtti helyére rontotta. Ugyanakkor a jelentés kiemeli, hogy 2018-ról 2019-re a kelet- és közép-európai régió országai többségének romlott a pontszáma. A tavalyi évhez képest a régióban kizárólag Észtország, Litvánia és a 43 ponttal továbbra is utolsó helyen álló Bulgária értékelése javult, egy-egy ponttal.
A jelentés kitér rá, hogy a világranglista élvonalában nem történt számottevő változás, 2019-ben:
- Dánia (87 pont),
- Új-Zéland (87),
- Finnország (86),
- Svájc (85),
- Svédország (85) és Szingapúr (85)
alkották az élbolyt.
A G7 országcsoport tagjai Olaszország (53) kivételével szintén mind a globális rangsor első ötödében szerepelnek. A megkérdezett szakértők Németország (80), az Egyesült Királyság (77), Kanada (77), Japán (73), Franciaország (69) és az Egyesült Államok (69) korrupciós kitettségét egyaránt viszonylag alacsonynak értékelik. Az Egyesült Államok 69-es pontszámával a globális rangsor 23. helyét foglalja el, ezzel az eredményével évtizedes mélypontra süllyedt, és a már 2018-ban mutatott relatíve gyenge teljesítményéhez képest újabb két pontot és egy helyezést rontott.
Tetszhalott állapotban a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények
A Korrupció Érzékelési Indexről a TI Magyarország jelentése leszögezi:
a 2010 óta hatalmon lévő elit immár évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van. A jogállami erózió csaknem egy évtizede folyamatos, aminek lényege, hogy az állami intézményrendszer nem (csak) a közjó előmozdításában, hanem a kormánypárti szereplők helyzetbe hozásában – hatalomban tartásában és vagyonosodásában – érdekelt.
A szervezet az igazságszolgáltatás vonatkozásában arra a megállapításra jutott, hogy az egyszemélyi vezetés alatt álló, hierarchikus felépítésű és szigorúan központosított ügyészi szervezet könnyedén bele tud simulni a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Hiába például a Velencei Bizottság kritikája, a kormány ragaszkodik az ügyészségi szabályozás változatlanságához. A végrehajtó hatalom számára fontos, hogy a legfőbb ügyész senki által nem ellenőrizhető és nem is korlátozható hatalommal rendelkezzen az ügyészség működése felett. A töretlen bizalmat mi sem jelzi jobban, mint a Polt Péternek 2019-ben adott újabb kilencéves legfőbb ügyészi megbízatás.
Ugyanakkor a jelentés kiemeli: ma már nem állíthatjuk, hogy az ügyészség mindig futni hagyja a kormány számára kényes ügyek elkövetőit. Erre példa Mengyi Roland egykori kormánypárti képviselő elítéléssel végződő büntetőügye, valamint Simonka György jelenlegi fideszes parlamenti képviselő bíróság elé állítása, illetve a Boldog István szintén fideszes honatya érintettségét felvető büntetőeljárás.
A korrupció a rendszer része lett, és nem mellékhatása
A jelentés következtetése szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben a korrupció végletesen központosítottá vált. A jelenlegi hazai állami korrupció lényege a gazdasági erőforrásoknak különféle eszközökkel történő újraosztása, az új elit megteremtése és a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása. Ahogy a jelentés fogalmaz:
bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, amit más csoportoknak adnak oda. Mindez sokszor intézményesülten történik. A közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át. A korrupció a rendszer része lett, és nem mellékhatása.
A TI azt is megállapítja, hogy Magyarországon egy – a demokrácia és a diktatúra közötti – hibrid rendszer, gazdasági szempontból pedig haveri államkapitalizmus alakult ki. A gazdaság egyes szegmenseiben a lojalitás felülírja a teljesítményelvet. A közszereplők, közhatalmat gyakorlók családtagjainak, haverjainak jóval több esélyük van arra, hogy megrendeléseket, jó állásokat kapjanak.
Az állami, kormányzati kegyet kereső állampolgárok és gazdasági szereplők nemegyszer a járadékvadászatban érdekeltek, nem pedig a (piaci) teljesítmény felmutatásában – áll a TI Magyarország a Korrupció Érzékelési Index 2019-es eredményeit ismertető jelentésében.
Kiemelt kép: Karancsi Rudolf / 24.hu
