Közélet

Németh Miklós: Az emberek lassan elveszítik józan ítélőképességüket

Korábban a témában:

A szünet nélküli propaganda hatással van az emberek ítélőképességére, amiből a Fidesz profitál. De elévülhetetlen felelőssége van az ellenzéknek is: Orbán sikerének Gyurcsány ágyazott meg ténykedésével és persze azzal, hogy az őszödi beszéd kiszivárgása után nem távozott azonnal,

mondta a Magyar Hangnak adott nagyinterjújában Németh Miklós. Az egykori miniszterelnök szerint ma lényegesen jobb lenne a helyzet, ha az ellenzék kivonult volna a parlamentből a választójogi törvény elfogadása után. „Jelenlétével ugyanis legitimál egy megdönthetetlen hatalmi szisztémát.”

Németh Miklós úgy véli, hiába vetették el a 80-as évek végén a többpártrendszer és a piacgazdaság magvait, ami utánuk jött, az nem egy sikertörténet. Hozzátette: „A rendszerváltás hatalmi játékká züllött, amit megsínylett az egész társadalom. Elég csak a privatizációra vagy az ügynökkérdésre gondolni.”

A tömegtájékoztatás egyoldalú, csak féligazságokat hallani, nincsenek olyan tévé- vagy rádióműsorok, ahol érveket ütköztetnének. A propaganda sulykolásának eredménye, hogy az emberek lassan elveszítik a józan ítélőképességüket, ami óriási tragédia. Nincs az a migránsinvázió, ami ennél nagyobb kárt okoz a nép lelkében, tudatában, a közállapotokban. Hiszékennyé, befolyásolhatóvá válunk és odadobjuk magunkat az első kalandornak.

A bevándorlással kapcsolatban a volt miniszterelnök megjegyezte: a migránsválságot nem Orbán Viktor oldotta meg Magyarország vonatkozásában, hanem Angela Merkel. A bevándorlók befogadása hazánknak maga volt a megmentés, mert „ha nem ez a döntés születik, humanitárius katasztrófa alakul ki legkésőbb a hideg idő beköszöntével, amivel képtelenek lettünk volna ellátni a Keletről érkező tíz- meg százezreket. Ettől mentett meg minket Merkel, amiért köszönettel tartozunk.”

Az interjú apropója a páneurópai piknik 30. évfordulója volt, de Németh Miklós nem ezt az eseményt tartja a határnyitás kulcsdátumának, hanem az 1989. szeptember 10-éről 11-ére virradó éjjelt. Ekkor lépett ugyanis hatályba az a kormányhatározat, amely rendelkezett a kelet-németek Ausztria felé való kiengedéséről.

A menekült tömegek helyzetét nem befolyásolta a piknik. Összeomlásról sem lehetett beszélni, hiszen a határőrség nem esett össze, ahogy ezt Orbánék próbálják beállítani.

Arra a felvetésre, hogy sokan Horn Gyula akkori külügyminisztert tartják a határnyitás egyik hősének, mert az látszik a képeken, ahogy osztrák kollégájával, Alois Mockkal átvágják az akkorra már lebontott, de a fotók, videók kedvéért újra felépített drótkerítést, Németh azt válaszolta:

A cél természetesen az volt, hogy a világsajtóban a címlapokra kerüljünk, ez sikerült is. Mintha csak ennyi lett volna az egész. De ez egy röhej. Kérdőre is vontam Gyulát, hogy miért fürdik ebben, a sikerben, hisz ő is tudta, milyen munka folyt a háttérben.

Németh Miklós a miniszterelnöki kinevezésére olyan lehetőségként tekintett, amelynek segítségével meg lehet majd teremteni az alapvető változások feltételeit.

A nyolcvanas évek elejére már egyértelműen látszott, hogy a szocialista gazdasági modell működésképtelen, az összeomlás pedig csak úgy kerülhető el, ha áttérünk a piacgazdaságra és a többpártrendszerre.

1988 karácsonya előtt azonban felmerült benne, hogy lemond, amikor megtudta, hogy szovjet nukleáris töltetek vannak a Tótvázsony melletti rakétasilókban, Dél-Franciaországra és észak-olasz városokra irányítva, miközben Magyarország a Nyugat felé tagadta ezek létét. „Elhatároztam, hogy a költségvetést még keresztülviszem, aztán lemondok. Nem tudok úgy dolgozni, hogy hazudok azoknak, akikkel kölcsönös bizalmi viszonyt próbálunk kiépíteni.” 1989 márciusában aztán szóba is hozta a témát Mihail Gorbacsovnál, aki azt válaszolta, „amíg ebben a székben ülök, addig 1956 nem ismétlődhet meg”.

A csapatkivonás és az atomtöltetek leszerelése kapcsán mindössze annyit kért, senkinek, még a PB-nek se számoljak be az egyezségünkről, mert neki ezt előbb keresztül kell vinnie a szovjet védelmi bizottságon. (…) Kézfogással pecsételtük meg az alkut, és álltuk a szavunkat: én nem szóltam senkinek, és 1989. április 26-27-én Kiskunhalasról és Debrecenből kivontak tízezer katonát.

Németh Miklós nagyon nagy dolognak tartja, hogy békésen és méltóságteljesen sikerült rehabilitálni és újratemetni ’56 mártírjait.

Olyan fenyegetéseket kaptunk, amelyeket komolyan kellett venni, a belügyi és a katonai titkosszolgálat is értesüléseket szerzett arról, hogy lehetnek provokációk, vagy még rosszabb események. Ceausescu érdeke lett volna, hogy vér folyjon.

A jelenlegi politikáról szólva a volt miniszterelnök úgy látja, hogy az európai közös értékek háttérbe szorulnak a hatalmi harcok során és elfogadhatatlannak tartja, hogy „miközben a politikai erők a Spitzenkandidat-rendszer ellen kampányoltak, végül zárt ajtók mögött, kicsinyes alkuk mentén hoztak döntést a csúcsjelölt személyéről”.

Lord Dahrendorf német származású angol társadalomtudós modellje jut eszembe. Eszerint egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, ám a társadalom átalakulásához hatvan év kell. Most kezdődik a második harminc év. Remélem, ez jobban sikerül majd.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.