Közélet ep-választás

Vestager: Navracsics Tiborral boldogan dolgoztam együtt

A dán Margrethe Vestager az Európai Unió versenyjogi biztosa, és egyike a kevés uniós politikusnak, akik sikereik miatt kerültek be a hírekbe. Vestager keményen nekiment a nagy techcégeknek, és leginkább ennek köszönhető, hogy az EU vezető erő lett a korábban alig szabályozott techszektor megregulázásában. A biztos az ALDE, az Európai Parlament liberális frakciójának tagja, és egyike azoknak a csúcsjelölteknek, akiket a párt szeretne az Európai Bizottság élén látni. A szintén ALDE-tag Momentum meghívására érkezett Budapestre, hogy beszédet mondjon a párt május elsejei felvonulásán. Már ez is tüntetéstörténeti pillanat lehetett, ritkán fordul elő, hogy valaki angolul, tolmács nélkül szónokol egy magyar tüntetésen.
Korábban a témában:

Az EU viszonylag kevés sikert tud kommunikálni az elmúlt öt évből, de az ön ügyei a nagy internetcégekkel pont ezek közé tartoznak. Mi az, amit ebből tanulni lehet?

Eddig is használtuk azokat a lehetőségeket, amelyek megvoltak. Magyarország ellen pereket indítottunk a bíróságon, de közben folytattuk a párbeszédet is, mert nem pereket nyerni akarunk, hanem változást. A lényeg, hogy Magyarországon változás legyen. Az Európai Parlament is elég aktív volt ebben a kérdésben, de az a baj, hogy részben hiányosak az eszközeink.

Például ott van az, amit az Európai Bizottság javasolt a következő hétéves költségvetési ciklusra: tagnak lenni azt jelenti, hogy ha élvezni akarjuk azokat a támogatásokat és előnyöket, amelyek a tagsággal járnak, akkor be kell tartanunk az ígéreteinket. Amikor valakit a tagok közé veszünk, tesz egy ígéretet, hogy betartja a szabályokat. Ezek közé tartozik a jogállamiság, a sajtószabadság, az akadémiai szabadság is, és a bizottság azért van, hogy ezeket betartassa.

Az Európai Parlament 10 legnagyobb sikere
Összeszedték, mire büszkék az elmúlt öt évből, mi pedig megnéztük, mennyire lehetnek rá valóban büszkék.

Szóval támogatja az ötletet, hogy csak azok kapjanak uniós forrásokat, akik betartják a jogállamiság szabályait?

Igen. És azt gondolom, hogy ez a nettó befizető tagországoknak is fontos, mert így ők is láthatják, hogy vannak feltételei annak, hogy szétosszák a pénzüket.

Orbán Viktor erre azt mondaná, hogy az uniós támogatás nem ingyenpénz, mi is adunk érte valamit. Például alacsony adókat, olcsó munkaerőt és hozzáférést a külföldi cégeknek.

Persze, de ezért is jó tagja lenni az Európai Uniónak, mert lehetőséget ad a szabad mozgásra és a munkavállalásra. Magyarország az elmúlt 15 évben gazdagabb lett, és az egész, amiről most beszélünk, hozzájárult ehhez, a szabad piactól a támogatásokig. Az EU haszna nemcsak a támogatás, hanem az is, hogy olyan dolgokhoz férünk hozzá, amelyekhez egyébként nem.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Jó ötletnek tartja Manfred Weber ötletét, amellyel megmentené a CEU-t? E szerint a müncheni egyetem is beszállna az oktatásba, és így a CEU már nemcsak amerikai, hanem Európai egyetem is lenne.

A legegyenesebb dolog az lenne, ha kimondanánk, hogy Magyarországnak egyszerűen a hasznára van, hogy Budapesten működik egy világklasszis egyetem.

Az Orbán-kormány látványosan nem ezt gondolja.

Pedig ezt bevallani lenne a legőszintébb. Az is előny, hogy ez az egyetem egyszerre ad ki amerikai és magyar diplomákat. Akadémiai szabadság nélkül nincs minőségi oktatás. Amit eddig hallottam a müncheni együttműködésről, az ígéretesnek tűnik, de akkor is szükség van az akadémiai szabadságra. Egyébként is ígéretes, ha két jó egyetem együttműködik.

Az EU-nak fel kellene darabolnia a KESMA néven működő kormánypárti sajtóalapítványt?

Nem, és nincsenek is meg hozzá az eszközeink.

De dolgoznak az ügyön.

Igen, az állami hirdetések eloszlását vizsgáljuk.

Az uniós támogatások felhasználása, leginkább a kormánypárti vállalkozók részéről, versenyjogi kérdés?

Ez leginkább Elżbieta Bieńkowska kollégámra, a belső piaci biztosra tartozik, de az fontos, hogy ha közbeszerzéseket ír ki valaki, akkor ott egyenlő esélyekkel indulhasson mindenki, mert így tudjuk a lehető legjobb végeredményt elérni.

És ha az OLAF azt mondja, hogy az uniós pénzek elosztása Magyarországon olyan rendszerben épült ki, hogy ezek a pénzek kormánypárti kezekbe jussanak, tennie kell valamit az EU-nak? Voltak ügyek, mint az Eliosé, ahol történt hasonló.

Nem tudom, mi lesz az OLAF-vizsgálat végeredménye, és addig ez nyitott kérdés marad, de a pénzek felhasználását az Európai Parlament nagyon komolyan veszi. Persze, hogy komolyan veszik, hiszen az ő országaik pénzét költjük. De ha az van, amit mond, hogy a pénzeket szándékosan rosszul költik el, az nagyon súlyos ügy. A tagországok állampolgárai nagyon komolyan dolgoznak azért a pénzért, amelyet befizetnek adóként, hogy ezek aztán egy másik országba kerüljenek.

Az Elios-ügyben azt láttuk, az OLAF kimondta, hogy szabálytalanság történt, és visszafizettette volna a támogatást, a kormány pedig erre inkább kivette az Európai Bizottságnak leadandó csomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit. Így sikerült elérni, hogy uniós közbenjárással állami támogatásokat nyeljen be a miniszterelnök vejének cége.

Ezért fontos, hogy egy országban jogállam legyen. Ha egy cég vitába keveredik a magyar állammal, az magyar belügy, amiben egy nemzeti bíróságnak kell döntenie.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Ön szerint Orbán Viktor összefog majd Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel? Jó lenne, ha összefognának?

Erről sajnos ötletem sincs. Abban bízom, hogy mindenki, aki támogatja Európát, arra törekszik, hogy minél nagyobb felhatalmazásunk legyen, hogy jobbá tehessük. Dániában, a hazámban, a választásokon elképzelhetetlen, hogy valaki olyan ügyekkel kampányoljon, amelyek utána megbénítanák a dán parlamentet. És remélem, hogy mindenki, aki szavaz az EP-választásokon, látja,

mennyire abszurd, hogy valaki a rendszer tönkretételével kampányol.

Dániában politikai viták és ügyek mentén kampányolnak a pártok, sokkal inkább, mint más országokban. Van olyan megoldás, amellyel ehhez vissza lehet térni a Trump-Orbán-Salvini korszak után? Egyáltalán vissza kellene ehhez térni?

Szerintem változás következik. Az emberek egyre jobban belefáradtak a fake news-ozásba és a hazugságokba, és egyre inkább látják, mennyire hasznos, ha közösen beszélünk valódi ügyekről, amelyeknek valódi következményei vannak. Igen, szerintem vissza lehet ezt a folyamatot fordítani, mert korábban már megtettük. Ha egyszer sikerült, még egyszer sikerülhet.

A magyar kormány a keményebb diplomáciai üzenetek után korábban azért hajlandó volt együttműködni az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal. Most egyre inkább úgy tűnik, hogy ennek vége. Mivel lehet akkor a magyar kormányt motiválni? A szavazati jog felfüggesztésével járó hetes cikkellyel?

Személyesen azt kell mondanom, hogy kifejezetten jó munkakapcsolatom volt magyar miniszterekkel, több ügyben is dolgoztunk együtt. Mindig voltak vitáink, de nyitott munkakapcsolat volt, és meg tudtuk beszélni a dolgokat. A roma gyerekek szegregációjával kapcsolatos vitákat is rendezni tudtuk, a bizottság pedig most vizsgálja, hogy mi történt azóta az ügyben. Nem fekete-fehér az ügy, mert láthatja, hogy sok ügyben dolgozunk együtt a magyarokkal, és eredményeket is érünk el.

Örülne, ha Trócsányi László mostani igazságügy-miniszterrel kellene együtt dolgoznia? Úgy tűnik, ő lesz a következő bizottság magyar tagja.

Nem tudom. Navracsics Tiborral boldogan dolgoztam együtt, mellettem ült a bizottságban, nagyon kedvelem.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.