Vágvölgyi B. András: Elmaradt katarzis után
Éppen tíz éve történt meg a rendszerváltás utáni magyar történelem legsúlyosabb faji alapon elkövetett terrorista sorozatgyilkossága, amelyhez hasonló a holokauszt után csak a miskolci és a kunmadarasi antiszemita pogrom volt 1946-ban.
A tíz év előtti romagyilkosos idő 2006-ban kezdődött. Az elkalkulálás, rosszkor, rossz helyen elmondott „szenvedélyes igazságbeszéd” (Nádas Péter szava); majd a válaszként jövő csőcselékpolitizálás, székházrombolás, gyújtogatás, rendőrautóból vezénylő Toroczkai, kelet-, közép-, és dél-európai modell; Lenin, Hitler, Mussolini kottája, esetleg Juan Peróné. 2007. augusztus 25.: a Magyar Gárda megalakulása a budai Várban a „felszállni rajban” jelszavával (Für Lajos volt védelmi miniszter). A Magyar Gárda megalakulásának nézői voltak a későbbi debreceni halálkommandó tagjai, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt, valamint a „koronatanú” Nyafi, Fehérné Nyalka Éva, Kiss Árpád szeretője. Az M3-as autópályán hazafelé azon tanakodtak, hogy „jó dolog ez a Gárda, de egy vicc, nincsen fegyverük”.
Mihályi Péter: Mi a baj az Innovációs Minisztériummal?
A magyarázatokat keresve nyilvánvaló, hogy nem pénzről, hanem a tudomány – és ezen belül a társadalomtudományok –autonómiájának megkurtításáról van szó, és az is világos, hogy ami a szemünk előtt zajlik, az annak a koncepciónak a következetes végrehajtása, amit Tellér Gyula kormánytanácsadó már 2009-ben és 2014-ben megfogalmazott: „az államgépezetet teljesen szét kell szedni, és újra össze kell rakni”. Ez az átalakítás már eddig is pusztító volt: megroggyantotta a III. Köztársaság alkotmányos rendjét, a települési önkormányzatok autonómiáját, a teljes köz- és felsőoktatást, az egészségügyet és a média függetlenségét is. A Collegium Budapest (2011) és a CEU (2018) után most a Magyar Tudományos Akadémia és annak intézeti hálózata került sorra.
Kenesei István: Kivégzési szabályzat
Fel kell tennünk a kérdést: kié a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata? Palkovics úgy tesz, mintha a kormányé volna, mintha az a pénz, amit a kormány a költségvetési törvényben az MTA-hoz rendel, a kormány tulajdona volna, holott az Akadémia és kutatóhálózata alapítása óta a nemzeté, amelyet az nem a kormány alárendeltségében, hanem attól függetlenül, autonóm módon tud csak szolgálni. Márpedig a Palkovics-terv ezt az intézményt nem jobbá kívánja tenni, hanem amit generációk felépítettek és nemzetközi színvonalon működtettek, utód nélkül lerombolja. Joggal nevezhetjük ezt nemzetellenes tettnek, más szóval hazaárulásnak.
Gadó Gábor: Legalább fájjon
„A magas népszaporulat nem feltétlenül a sikerességet mutatja. Sőt, egyenesen a fejletlenség jele. A demográfiai robbanás a társadalom elszegényedése következtében is kialakulhat.” Az idézett szöveg az iszlám országokra vonatkozik, a Magyar Nemzet weboldalán lelhető fel, viszont ennek ellenére igaz. Részint mert Simon Róbert orientalista, a néhai Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa mondja egy 2016-os interjúban, részint mert számadatok igazolják.
Váncsa István: Ne bízz a lóban
És van itt még valami.
Mostanában mindenki a küszöbön álló válságról beszél. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet világgazdasági hangulatindexe az idei első negyedévben több mint hétéves mélypontra zuhant. Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics csaknem kétszáz nagyvállalat és befektetési társaság várakozásait mérte fel, a válaszadók több mint hetven százaléka szerint az apokalipszis négy lova lenn áll az ablak alatt és nyerít. Komolyabb pénzpiaci szakértők ilyenkor szokták megígérni a barátnőjüknek, hogy születésnapjára megkapja azt a Hutton-Mdivani jadeit nyakláncot, amelyik több mint húszmillió dollárba kerül. Mire a hölgy születésnapja elérkezik, a válság már javában tombolni fog. Most vegyem meg? Hogy képzeled?
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
