Tőkés Rudolf: Retusált történelem
A jó hír az, hogy a rezsim döntött, megünnepli az utóbbi harminc év kezdetét és feltehetően későbbi eseményeit. A rossz hír az, hogy a miniszterelnök által jegyzett rendelet jó része hazugság, csúsztatás és félremagyarázás.
A grémium a házelnökből, Orbán stábfőnökéből és bizottsági tagokból áll. Az utóbbiak névsora sok mindent elmond a társulat valódi céljairól. A tagság kormánybürokratákból, különféle intézményi notabilitásokból, obsitos politikusokból és három rezsimtámogatott agitprop történészből áll. Közülük különösen szembeszökő Boross Péter, a BM három per hármasai átmentőjének neve. Valójában kinek lett volna helye a bizottságban? Kezdjük Németh Miklóssal, aki, mint ügyeletes miniszterelnök, garantálta és megvalósította, hogy a rendszermódosítás békés legyen – olyannyira, hogy Antall József emlékezetes mondatát idézve „még egy pofon sem csattant” az átmenet során. Hiányzik továbbá az SZDSZ-es alkotmányszakértő Tölgyessy Péter, a kerekasztal-tárgyalások meghatározó személye – nem is szólva fontos kollégáiról. A harmadik oldalt képviselő alkotmánytudós, Kukorelli István professzor, volt alkotmánybíró is hiányzik a névsorból.
Losoncz Miklós: Brexit: ugrás a sötétbe
A parlamenti alsóház leszavazta a brit kormány kilépési megállapodástervezetét, majd bizalmat adott a kormánynak a kilépés levezénylésére.
Továbbra sincs olyan megoldás, amely parlamenti többséget kapna, miközben a rendezett kilépésre adott határidő lejárta vészesen közeledik. Az európai uniós intézmények és a brit gazdasági szereplők rendezetlen kilépésre szóló vészforgatókönyveken dolgoznak, sőt a brit kormány is készül ilyen következményekre. Gazdasági szempontból az EU érdekelt a brit EU-tagság fenntartásában, de nem minden áron. A brit önsorsrontás folytatódik.
Bócz Endre: A migráció és mi
Soros György neve azonnal szitokszóvá lett, amint a migránsok áradata közeledett a déli határ felé.
Azok az európai államok – Németország, Anglia, Svédország –, amelyekbe a vándorok igyekeztek, nem zárkóznak el a befogadásuktól, s ez teret nyitott annak a gondolatnak, hogy a kormányfő talán kéretlenül védi „Európát”, hiszen a „tömeges bevándorlás” elleni küzdelemhez – melyre mozgósítani igyekszik – csak az a Lengyelország csatlakozott, ahová ugyanúgy nem készültek, mint hazánkba.
Bihari Péter közgazdász: Túlóraszabályozás: kinek a szabadsága, kinek a haszna?
A közgazdasági racionalitás és a társadalmi méltányossági szempontok konfliktusa gyakran nehéz döntési helyzeteket teremt. Jelen esetben azonban nincs nehéz dolgunk. A túlóraszabályozás társadalmi szempontból elfogadhatatlan, közgazdasági szempontból pedig haszontalan.
A piaci alku szereplői jogilag egyenlők ugyan, érdekérvényesítési képességük azonban egyenlőtlen, atőkeoldal fölényben áll a munkával szemben. A tőke mohóságával szemben védelmet jelentő korlátok lazítása az erősebb oldal számára könnyebb akaratérvényesítést, a gyengébb oldal számára nagyobb kiszolgáltatottságot jelent. A túlóraszabályozás piacbarát, szabadságpárti jellege és a liberális gazdaságfelfogást alapjaiban elutasító kormányzati retorika között ellentét feszül. Ebben azonban nincs már meglepetés.
Váncsa István: Ami jár, az jár
2020 után csökkenthetik vagy fel is függeszthetik az uniós támogatásokat azokban a tagállamokban, ahol virágzik az állami korrupció, és sérül a jogállam – írja az Euronews. A tét nagy.
Szaporodnak a paragrafusok, mint a bolondgomba. Aki az országgyűlés munkáját, ha csak a legminimálisabb érdeklődéssel is, de néhanapján követi, annak az a benyomása, hogy a magyar parlament úgy gyártja a regulákat, mint sztahanovista esztergályos a düznit a Rákosi-korszak dicsőséges napjaiban. Törvényt módosítani, ha ez egyáltalán lehetséges, még jobban tud; vannak salátatörvényeink, amelyek hosszabbak, mint A varázshegy, és könyvtárnyi joganyagot írnak át egy füst alatt, az ilyenekből havonta akár több is születhet, és a képviselők oly könnyed eleganciával szavazzák meg őket, ahogy a rigó fütyöl. A csúcs pedig az a féltő gond, amivel a tisztelt ház az ellenzéki oldalról jövő módosító javaslatok fölött bábáskodik: egyetlen gombnyomás, és a süllyesztő mind a 2925 indítványt szimultán elnyeli. Az unió tehát dugja fel magának a tudományát, nekünk senki se beszéljen a jogállamiságról, tőlünk azt csak tanulni lehet.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
Kiemelt kép: Szalay Zoltán / Fortepan
