Közélet

Roma konzultációt kezdeményezett a csirkegyári munkás

Scipiades Erzsébet
Scipiades Erzsébet

2018. 01. 16. 07:30

A birminghami csirkegyár egyik magyar munkásának, Radics Józsefnek jutott az eszébe, hogy a romákkal is kéne konzultálni. Meg kéne kérdezni, még az országgyűlési választás előtt, hogy ők mit szeretnének a hazájukban, Magyarországon.  

A birminghami csirkegyár munkása tavaly ősszel, családi okok miatt települt vissza Budapestre, és ötletét a konzultációról az MCP, a Magyarországi Cigánypárt megtárgyalta, hasznosnak ítélte. A konzultációs kérdőíveket először Pest megyébe viszik ki, oda, ahol a hetvenes évek végéig még léteztek kényszermosdatások. A kényszermosdatás politikai döntés volt, a döntést az MSZMP KB Központi Bizottsága hozta. A cigányokat, katonák közreműködésével úgynevezett fürdősátrakba irányították. Évente egyszer. Külön a kislányokat, nőket, öregasszonyokat, és külön a fiúkat, férfiakat, öregembereket.

A köjálosok először levágták a cigányok haját, a fejre fertőtlenítőszert tettek, DDT-port, amitől a cigányok egy kicsit fulladoztak, és amiről azóta kiderült, hogy rákkeltő anyagot is tartalmazott, aztán a zuhanyrózsákból elindult a forró víz. A kényszermosdatások után a résztvevőket megajándékozták: műanyag vödröt kaptak felmosófával, sampont, egy kiló kristálycukrot, a gyerekek cukorkát.

Ha a volt csirkegyári munkást ezekről a mintegy nyolc éven át tartó kényszermosdatásokról kérdezik, először a rémület jut az eszébe, azután a megalázottság, és az, hogy milyen sokáig vágyott olyan porra, amit, ha bevesz, a bőre kifehéredik.

An employee works in a chicken meat factory of chicken meat producer Wiesenhof in Lohne, northern Germany, on December 5, 2017. / AFP PHOTO / dpa / Friso Gentsch / Germany OUT
Fotó: dpa/Friso Gentsch

A  2018-as roma konzultáció kérdései egyszerűek, lényegre törőek, és sokat elárulnak a magyarországi romák jelenlegi helyzetéről. A konzultáció anonim, a kérdésekre igennel vagy nemmel lehet felelni, de lehetőség van egy-két mondatos válaszokra is.

Szerinted mit kellene tenni – olvasható a konzultációs kérdőíven –, hogy a te gyereked is jó iskolába járjon, jól tanuljon? Szeretnéd, ha cigány származású tanár is tanítaná a gyerekedet? Egy cigány gyerek hány éves korig járjon iskolába? Részt vennél olyan államilag finanszírozott képzésen, amely képesítést adna, hogy könnyebben találj munkát, és a képzés idejére nettó 80 ezer forintos havi jövedelmet nyújtana neked? A nyugdíjad eléri a 80 ezer forintot? Közmunkásként örülnél, ha az országgyűlés változtatna azon, hogy a körülbelül 57 ezer forintos munkabéredből ne vonhassanak le többet, mint 10 százalékot? Ugye tudod, hogy most akár 33 százalékot is levonhatnak? Tudod-e, hogy álláskeresőként vagy közmunkásként, ha nem fogadod el a munkaügyi központ által ajánlott munkát, akkor elveszted a közmunkádat és minimum három hónapra törölnek az álláskeresők nyilvántartásából is? A munka szabad megválasztása a demokráciában alapvető jog. Akarsz-e szabad ember maradni? Igen? Nem? Örülnél, ha nem csak az 5 ezer fő alatti településeken osztana nagy szükség idején az állam tűzifát? Ahol élsz, hogy bánnak a cigányokkal? Mik a legnyomasztóbb gondjaid? Örülnél, ha cigány származású hivatalnok is lenne az ügyfélfogadók között? Igen? Nem? Karikázd be a választ. Ahol élsz, van olyan közösségi tér, ahol több felnőtt roma összeülhet megbeszélni a helyi ügyeket? Igen? Nem? Ki most az országgyűlési képviselőd? Szerinted szükség lenne egy cigánypártra a magyar parlamentben, amelyik képviselné a te politikai érdekedet is?

A Roma Konzultáció 2018 kérdéseit az aktivisták január közepétől viszik ki Pest megyébe. A kérdéseket felolvassák, meg is magyarázzák. Az aktivistákat felkészítették arra, hogy sok a funkcionális analfabéta, hogy vannak írástudatlanok.

Az MCP egyik 2014-es plakátja

A roma konzultációt elindító Magyarországi Cigánypárt a 2014-es országgyűlési választáson tudott országos listát állítani, ám hiába volt mintegy 12 ezer jegyzett tagjuk, a szavazáskor mindössze kilencezren gondolták úgy, hogy rájuk voksolnak. „Kudarcot vallottunk, szétestünk, nagy trauma volt ez” – összegzett tavaly november végén Horváth József, az MCP pártelnöke, egyúttal bejelentette, hogy újból indulnak az országgyűlési  választásokon. Egyes párttagok szerint a 2014-es kudarc egyik fő oka az anyagi források katasztrofális hiánya volt. És az MCP nem osztogatott; se pénzt, se használt ruhát, se krumplit, de még tisztasági csomagot sem. Horváth Ferenc, egykori rendőrőrnagy, aki 2014-ben a párt etikai bizottságának volt a vezetője, az akkori MCP-t egy kaotikus, őrült rendszerben dolgozó pártnak látta. Jelenleg elnöki főtanácsadó. A valóságot közelről ismeri: Tiszavasvári egyik szegregátumában, ahol mintegy 2oo cigány család él, civil közösségszervező.

Az MCP-t, melyet 2014-ben lekamupártoztak, jelenleg számos felsőfokú végzettséggel rendelkező cigány ember segíti, köztük olyanok, akik vezetéselméletet is tanultak. Horváth szerint az MCP-re azért van szükség, mert hosszú évek tapasztalata,

ha egy nem cigány párt bejut a parlamentbe, akkor első dolga, hogy megerősítse a saját politikai hatalmát, a második, hogy kiszolgálja pártja tagjait, majd azokét, akik rá szavaztak. A leszakadó rétegek, köztük a cigányok érdekeinek a képviselete és megsegítése általában ezért marad el.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.