A kormány az elmúlt években mintha kifejezetten akadályozta volna a lakossági szolárrendszerek terjedését. Környezetvédelmi termékdíjat, elosztói teljesítménydíjat vetettek ki, új adminisztratív kötelezettséget írtak elő. Mi volt ezeknek a hatása a piacra? Éreztek visszaesést?
A környezetvédelmi termékdíj hatszorosa az európai átlagnak. Ez ma a hazai napelemek bekerülési költségének az 5 százalékát jelenti. A teljes bekerülés költségéhez képest ez súlyosnak nyilván nem nevezhető, de indokolatlannak mindenképpen. Hozzáteszem: a teljesítménydíj, ami egyelőre nulla forint, inkább a kiszámíthatatlanságával teremt bizonytalan környezetet. Visszaesést ugyanakkor ezek miatt nem lehetett érezni, legfeljebb valamelyes lassították a növekedést.
Mekkora a növekedés a lakossági napelemes piacon?
Túlzás nélkül mondható, hogy Magyarországot is elérte a napelemes forradalom. 2016 végén 20 ezer ilyen napelemes rendszer működött Magyarországon, öt évvel korábban még kevesebb mint ezer volt.
Minek köszönhető a relatív fejlődés?
Elsősorban annak, hogy 2013-tól hirtelen csökkenni kezdett a napelemek ára a világban. Ezért jobban megéri napelemeket telepíteni, és a működő magyar szaldó elszámolási rendszert is jobban ki tudja használni a lakosság. Ez a háztartási méretű kiserőmű (hmke) rendszer, amelynek segítségével lenullázható a villanyszámla.
Hogyan?
Úgy, hogy saját erőből megcsinálom a napelemes beruházást, majd a szolgáltató kicseréli a villanyórát egy úgynevezett ad-vesz mérőre. Így – a hmke-rendszer részeként működő, éves szaldó elszámolásnak köszönhetően – télen és éjszaka is ki tudom venni a rendszerből azt az árammennyiséget, amit nyáron és nappal megtermelt a napelemem a háztetőn.
Most mekkora a megtérülési idő?
Egy átlagos beruházás egyszerű (hitelköltség nélküli) megtérülési ideje 8-11 év, utána a napenergia ingyen termeli az áramot a családnak várhatóan még 15 évig. Ezalatt átlagosan egyszer kell majd invertert cserélni a rendszerben.
Mennyibe kerül most egy átlagos napelemes beruházás egy családnak?
Egy átlagos család, amelynek 20 ezer forint a villanyszámlája, és rendelkezik megfelelő tájolású tetőrésszel, bruttó 1,9 és 2,1 millió forint közötti beruházási költséggel számolhat.
Ez nagyjából egy jó használt autó ára. Azt mondta, a hmke-rendszer tulajdonképpen egy napelemes támogatási forma. Ugyanakkor napelem-telepítésre hat éve nincs közvetlen lakossági beruházási támogatás. Segítene, ha lenne?
Piaci konszenzus van abban, hogy beruházási támogatásra nincs szükség a lakossági piacon.
Miért? Akinek nincs pénze napelem telepítésre, de szeretne ilyet, annak ez nagy segítség lenne. Nem épülne így több napelem a háztetőkön?
Akkor is kivárnak, ha nem is jogosultak rá, és nem fejlődik a piac. Ugyanakkor a most futó, közel nulla százalékos kamatozású, MFB-s hitelkonstrukció kisebb csiszolásokkal jó ösztönző eszköz lehetne.
Maradjunk a támogatásoknál. Az Otthon Melege programban elérhető lakossági, energiahatékonysági támogatások kevés pénzt adnak, gyorsan kimerülnek, és nehezen lehívhatók. Hogyan lehetne ezt jobban csinálni?
Éppen ellenkezőleg, mint ahogy most működik. A jó állami támogatásnak három ismérve van: nagy a büdzséje, hosszútávon elérhető, és gyorsan lehívható. Hozzáteszem: ezt egyszerre sehol sem sikerült teljesíteni a világban. Ugyanakkor ilyenre a korábban említettek alapján szerintem már nincs is szükség.
Az Energiaklub alternatív számításai szerint 2050-re 80 százalékban lehetne megújulókból fedezni az ország áramellátását, atom nélkül. Mi erről a véleménye?
Napelemek szempontjából tartható lenne az 50 százalék. Hangsúlyozom: ezek optimista becslések, de a tárolási technológia fejlődése miatt nem irreálisak. Kizárólagos irányként, opciók nélkül, ugyanakkor nem szabad csak ilyen irányban gondolkodni egy kormányzatnak.
Úgy tűnik, a kormány éppen ezt teszi. A szélerőműveket például gyakorlatilag betiltotta.
A magyar energiamix-tervekben meghatározó az atomenergia. Németország ugye atom nélkül képzeli el az energiaellátását a jövőben. Én nagyon boldog lennék, ha a magyar kormány 80 százalék megújulóval számolna, de nem gondolom, hogy ez ma reális elvárás. Ugyanakkor a kormány részéről elhangzott: az atom mellett fontos szerepet szán a napenergiának is. Bízom benne, hogy így lesz.
Mi lehet az oka, hogy a kormány az atomenergiát próbálja elfogadtatni a lakossággal, míg a megújuló energiákat háttérbe szorítja?
Erre nem tudok válaszolni.
Év végén felpörgött a napelemes nagyerőművek engedélyeztetése. Miért, és mi az üzlet ebben egy vállalkozásnak?
Az év végi hajrá egyik oka, hogy a 2016-ban beadott kérelmeket még az akkor érvényes jogszabály szerint bírálta el az energiahivatal, míg az idén beadottakat már a 2017. január 1-jétől hatályos, szigorúbb feltételek alapján. Az üzlet pedig az, hogy a napenergia termelője a zöld áramért a villamosenergia-piaci árnál többet kap. A napelemes erőműnek körülbelül 10-12 év az egyszerű megtérülési ideje, nagyon hasonló a kisebb rendszerekéhez. A tavaly beadott támogatáskérelmek határozataiban a hivatal jellemzően közel 25 évre vállalta, hogy kötelező átvételi tarifával átveszi a megtermelt villamos energiát.
Nyilván a bankok is előszeretettel hitelezik majd ezeket a projekteket.
Így van, egy ilyen beruházás, aminek az alsó összeghatára körülbelül 200 millió forint, nem is nagyon tud bankhitel nélkül megvalósulni. A KÁT ártámogatási rendszere – kisebb-nagyobb változtatásokkal – több mint tíz éve működik, de a napelemek árcsökkenése miatt, csak nemrégiben lett vonzó a naperőmű-beruházás.
Arról is hallani, hogy sok a kalandor cég, és a megépülő naperőművek haszna kormányközeli nagyvállalkozókhoz is kerülhet.
Az igénybejelentő cégek között van ilyen is, olyan is. Bizonyára akadnak kalandor cégek is, nem is kevés. De olyanok is, akik valós projektekhez szeretnének állami segítséget. Én úgy látom, hogy mindenki, akinek egy kicsit köze volt az energetikához (és sokan most olyanok is, akiknek semmi közük nincs) szeretett volna lecsapni erre a lehetőségre.
A kapacitás szempontjából inkább az fontos, hogy mennyire reális egy-egy szereplő projektje. Igényként eddig több mint 2 GW kapacitás került be, ami egyáltalán nem reális. Összehasonlításul: az elmúlt években ennek mindössze századrésze, 20 megawatt épült ki éves átlagban naperőművekből. Az engedélyező hivatallal egyetértve, egyesületünk szerint 600-900 MW kapacitás épülhet meg reálisan. Csak tavaly decemberben mintegy 2500 naperőmű engedélyezését kérelmezték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól, de ezeknek jó, ha a fele meg tud valósulni a buktatók miatt.
Mi lehet a következménye, ha túl sok naperőmű épülhet Magyarországon?
A támogatások miatt megdrágulhat az áram, de itthon csak az ipari fogyasztóknál, mert ők fizetik az áramárukban a megújuló támogatásokat. A rezsicsökkentéssel ugyanis kivették a lakosságot ebből a körből. Csehországban, Spanyolországban – amelyek kifejezetten rossz példák a túlhajtott támogatás miatt – jelentősen nőttek az áramárak, és ezek a lakosságot is sújtották. Miután a cseheknél a költségvetést is veszélyeztette a támogatás mértéke, utólag megadóztatták a naperőműveket. Az üzemeltetők kártérítést követeltek, nemzetközi perek zajlanak.
Mire tippel? Tanulni fogunk a rossz példákból?
A spanyol és a cseh azért rossz példa, mert sokkszerűen érte a szereplőket a felfutás. Magyarországon nincs akkora, és olyan hirtelen növekedés, mint ezekben az országokban volt. Ugyanakkor nálunk is jobb lett volna, ha lassabb a felfutás.
