Ugrásszerűen nő az újonnan kiszűrt HIV-pozitívok száma, de az egészségügyi kormányzat semmit nem csinál, a szűrőkampányokat civilek csinálják norvég pályázati forrásból – írja a Kettős Mérce.
Hiányosságok az ellátásban
A Civil AIDS Fórum munkatársai hétfőn sajtótájékoztatón beszéltek arról, hogy vannak települések, ahol már kialakult az önkéntes szűrések kultúrája, szórakozóhelyeken is végezték munkájukat, helyi orvosokat és infektológusokat is meghívtak, hogy megismerkedjenek lehetséges pácienseik sajátos élethelyzetével, igényeivel.
Az egészségügyben viszont sokszor azt sem tudják, mik az anonim szűrés előfeltételei, pedig a HIV-státusz titkosan kezelendő adat, különösen egy olyan társadalomban, ahol súlyosan megbélyegzik a HIV/AIDS-betegeket. Pedig ma már egy HIV-pozitív ember is hétköznapi életkilátásokkal rendelkezik megfelelő gyógyszerezés és életmód mellett.
A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy szexmunkás ügyfeleiknek és védenceiknek kötelező háromhavonta orvosi vizsgálaton részt venniük, ami drága ugyan, de ők maguk is érdekeltek abban, hogy elmenjenek. Ugyanakkor beszámolt olyan esetről, amikor a felvételes ápoló odakiabált egy másik nővérnek, hogy „Kurvák jöttek vizsgálatra”, ami a betegjogokat súlyosan sértő megaláztatás.
Sokat ártott a „leleplezés”
Az egészségügyi szakdolgozók és orvosok továbbképzésére azért is szükség van, mert egyes helyzetekben zavarukban indiszkréten, riasztóan, szakmaiatlanul viselkedhetnek. Az is előfordult, hogy egy HIV-pozitív nőn szemvizsgálatot sem mertek végezni, pedig ez nem jár semmilyen fertőzési kockázattal. Ez a fajta félelem jól jellemzi az egészségügyben uralkodó állapotokat- hangzott el a sajtótájékoztatón.
A helyzeten az is rontott, hogy januárban megjelent a sajtóban egy cikk, ami arról szólt, hogy egy meg nem nevezett magyar híresség HIV-fertőzött. Sárosi Péter szakjogász úgy fogalmazott: valakit az akarata ellenére leleplezni vagy nyomás alá helyezni nemcsak erkölcstelen és jogsértő, de a járvány terjedését is szolgálja.
A minisztériumban 2013 óta vár elfogadásra egy szakmai tervezet, amit azóta sem fogadtak el, így évek óta nincs érvényes nemzeti HIV/AIDS stratégia. Ennek hiányában a Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport sem tudja ellátni a feladatát, pedig tanácsadó szervként kellene működniük a miniszter mellett. Ráadásul a munkacsoportba nemcsak hogy nem hívták meg a legveszélyeztetettebb csoportokat képviselő civil szervezeteket, de még azok felvételi kérelmét is elutasította Balog Zoltán miniszter – jegyezték meg.
Ugyanakkor a Civil AIDS Fórum norvég projektje is éppen lezárul, így országszerte szűrés és tanácsadás nélkül maradnak helyi közösségek.
